Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében Szent István-napi könnenden. 1831-ben a koleralázadás hírére, majd 1843-ban „belcsend” biztosítására újították fel a polgárkatonaság szervezését: a polgárok kötelességévé tették a gyakorlatozást.138 Mindez egyértelmű magyarázata annak, hogy 1848-ban a pesti forradalom hírére már március 16-án a polgárőrség felfegyverzett és gyakorlatban tartott tagjai nemzetőrségként azonnal fel tudtak lépni a város békéjének és nyugalmának védelmében.139 1848 nyarán pedig már a haza védelmére is készen álltak: az augusztus 29-i városházi szemle után a harctérre indultak. Jellasics hadainak közeledésére a városi polgárok erődítették a várost: elárasztották földjeiket, a Nádor-csatornát gátakkal zárták el, a Sárréten átvezető utakat járhatatlanná tették, a város körül sáncokat és torlaszokat kezdtek a lakosság közmunkájának erejével építeni.140 Az erődített várost azonban a Maroshegyen gyülekeztetett magyar hadak nem tudták védeni, így' Kollmann József tervei szerint szeptember 26-án a magyar sereg elhagyta, és Pákozd, Sukoró illetve Pátka térségében készült föl a pákozdi csatára. Utóvédje még látta egy' magaslatról Kempen oszlopának bevonulását.141 Az ellenség Sárszentmihály felől a Sárrét gázlóin kelt át a helyszínt jól ismerő vezetővel, az uradalmi tanítóval.142 A császári hadak vezérkara a Püspöki Palotában vett szállást, a sereg a Vásártéren és a Budai út két oldalán vert tábort. A tábori kórházat a ciszterci rendházba telepítették.143 A pákozdi vereség után itt hagyott helyőrséget 1848. október 3- án az iparosok és földművesek csoportja, közöttük több nemzetőr, népfelkelést hirdetve fegyverezte le. Fogolyként hagyta el a várost az 1154 főnyi helyőrség, a katonai kórház 50 főnyi személyzete és a 400 sebesült. Az egyik szervező Szász Ferenc építőmester volt.144 A fehérváriak haditette hozzájárult ahhoz, hogy a pákozdi csata helyszínét elhagyó Jellasics vezette fő erő a Vadmezőn Fehérvár határában Bécs felé vegye az útját, és az ugyanakkor Föveny és a Sóstó térségében délről érkező tartalék október 4-én már nem tudott bejönni Fehérvárra. Visszafordulásuk után Ozoránál estek fogságba.145 Ugyancsak az egykori polgárőrökből nemzetőrré lett iparosoknak jutott döntő szerep a haleszi felkelésben. 1849. augusztus 10-én, a világosi fegyverletétel előtt három nappal kétezernél is több városi népfölkelő próbálta megakadályozni a császári csapatok visszatérését a városba. Az utcai harcokban halottak és sebesültek maradtak a helyszínen, a császáriak a Kirátysor házait fölgyújtották, és elfogták az előőrsbe küldött mesterembereket. A hat fehérvári férfit a szabadságharc utáni megtorlás első hullámában augusztus 14-én a pesti Újépületben kivégezték.146 Emléküket a haleszi emlékmű őrzi. A város nagy' feladata volt jó kétszáz évig a vízrendezés. Ez a hatalmas munka a XIX. században fejlesztési, urbanizációs, sőt szépészeti és közegészségügyi problémaként, a XX. században inkább építészeti, forgalomtechnikai és infrastrukturális problémaként vált égetővé. Megoldása azonban nagyon drága volt, így sokáig elhúzódott. A város követei az 1764. évi országgyűlésen sikerrel vetették fel a Sárvíz mocsarainak lecsapolását: az elkezdődő munka a század legnagyobb vízrendezési vállalkozása lett, s természetesen nem csupán Székesfehérvárt érintette. A kezdemény'ezés nem Székesfehérvártól eredt, mégis először a város kezdte élvezni a hasznát. Az első csatornák 1771-től épültek. A Sárvíz kiszárításának átfogó terveit Böhm Ferenc készítette 1767-től 1779-ig szakaszonként. A Sárvíz teljes hosszában és a Balatont illetően is az övcsatornás megoldást alkalmazta, mely akkor európai vonatkozásban is jelentős vízmérnöki teljesítménynek számított.147 Böhm Ferenc tette volt az első, egész tájegységet átfogó vízrendezés Magyarországon. Ny'omán létrejött az első magyarországi vízitársulat (1810, Sárvízi Nádor-csatorna Társulat), amelynek élén 14 éven át Beszédes József állt (ő volt a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja).148 A munkálatok II. József idején már eredmény'eket hoztak, de a várost övező mocsarak lecsapolása, csatornákba szorítása csak a reformkorra fejeződött be.149 Az 1783-as térképen már látszik a keleti várárok, ez lett a város fő szennyvízcsatornája. A belváros déli végénél az árok feltöltésével a csatornát a Sóstói út keleti oldalán álló házak kertjei, s a későbbi vízivárosi Kert utca kertjei alatt vezették el a város rétjére.150 Ez a megoldás tette hamarosan lehetővé a belváros déli falának megnyitását. 138 KÁLLAY 1988, 256-257. n? VÍZI 2000b, 63-83. 14« ERDŐS 1998,145. DEMETER 1998, 37.; DEMETER 2000. 142 DEMETER 2000. 1« DEMETER 1998.,38. 144 LUKÁCS László 2003, 81. DEMETER 1998, 50. 145 DEMETER 1998, 50. 146 DEMETER 1999c; ERDŐS 1998, 263-265, 147 DEMETER 1997, 170. 1« SZABÓ szerk. 2003, 6-7. 149 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 211. no TÓTH 1989, 6.
