Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Közlemények - Orosz György: "A bűnös pápa imája" A keresztény német népi jámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése
vonatkoztat, a Róm 10,13 és az ApCsel 2,21.36 Jézusra viszi át (vő. ApCsel 10,43). És „nem adatott más név az ég alatt az embernek, amelyben üdvözölhetnénk”, mint Jézus Krisztus neve (ApCsel 4,12). A kultikus tiszteletben valakinek a nevét hívni segítségül a megszólítotthoz való csatlakozást jelenti.38 A három imában a káplán sorjázza Jézus Krisztus földi életének legfőbb eseményeit: kezdve a szeplőtelen fogantatással Szűz Mária méhében, majd a passió eseményeit sorolja fel, zárásként Jézus feltámadásáról és mennybemeneteléről szól. A káplán három imájában a szövegben elhelyezve az N. N. betűk szerepelnek (lat. nomen nescio ’a nevet nem tudom’, azaz ismeretlen nevű; lat. nomen nominandum ’a nevet még meg kell nevezni’, azaz ismeretien39), amelyek helyére annak nevét kell behelyettesíteni, akiért az imákat mondják, aki ezt a három imádságot elmondja, vagy számára felolvassák. A harmadik imádság a szeretet jegyűben fogalmazódott meg. A „szeretet” szó magában, illetve „örök” vagy' „nagy” jelzőkkel ellátva kilencszer ismétlődik meg, mindig Jézus Krisztus életének misztériumaira vonatkoztatva. A szeretet ilyen mértékű hangsúlyozása az imádságban teológiailag is megokolható. Christian Schütznél ezt olvashatjuk: „Isten szeretetből a szeretette teremtett, váltott meg és szentelt meg minket. Jézus a szeretet teljes és végső megtestesülése.”40 41 Isten kezdeményezéséről az egyetemes megváltó szeretet jegyében A Katolikus Egyhá% Katekizmusában a következő fejtegetés található: „Isten saját Fiát adta bűneinkért és ezáltal kinyilvánította, hogy7 a velünk kapcsolatos terve a jóakaratú szeretet terve, amely megelőz bármilyen érdemet részünkről: »A szeretetnek nem az a lényege, hogy' mi szeretjük Istent, hanem hogy' ő szeret minket és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül« (1 Jn 4,10). »Isten azonban azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy' Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.« (Róm 5,8)”« Orosii György: bűnös pápa imája” A keresmény német népijámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése — „Das Gebet des sündigen Papstes” Inhaltliche Analyse eines populären religiösen Lesestoffes aus dem Bereich der christlichen deutschen Volksfrömmigkeit A látomás Az elhalálozott pápa három óra elteltével megjelent látomásban a káplánnak és közölte vele: a három imádság foganatos volt. Ezek segítségével bűneitől megtisztult, és mint mondotta: örök kárhozat gyermekévé kellett volna válnom, mégis a% örök üdvösség gyermeke lett belőlem. ” A háromszor elmondott Miaty'ánk üdvözítő erejéről a megüdvözült pápa egy szót sem szólt. Következésképpen ebben a vallásos ponyvában a Miaty'ánk (Jézus-ima) szerepe leértékelődött. A nép jelen esetben hasznosabbnak tartja a saját maga imáit, mint a Miaty'ánkot. A káplán azt mondta a látomásbeli pápának, hogy ezekről a dolgokról nem szólhat senkinek, mert nem hinnék el neki. Erre a pápa közölte vele, hogy a három imát az égben hitelesítették: „Isten angyala áll mellettem és eteket a% imádságokat arany betűkkel írta le minden bűnös férfi és nö vigastffalódására. ” A látomás ezen utóbbi szövegrésze helyileg a záradékban szerepel. Az ima záradéka A záradék a három imádság elmondójának vagy' annak, aki számára azokat felolvassák, az alábbi kegy'es, üdvös hasznokat ígéri: 1. Aki ezeket az imádságokat olvassa, vagy' számára felolvassák, annak halála órája tudtára adatik. 2. Nem hal meg gonosz halállal. 3. Amelyik ember a halál kötelékeiben retteg, annak nem kell félnie. 4. Amelyik házban ezeket olvassák, ott a gyermekek elevenen születnek meg. 5. Ha egy haldokló embernek ezt a három imádságot halála óráján felolvassák, neki minden bűne megbocsáttatik és a tisztítótűzben elszenvedendő minden kíntól megválttatik. 6. Mindenki, aki ezeket olvassa, vagy számára felolvassák, négyszáz év búcsút nyer el a tisztítótűzben letöltendő napjaiból, amelyekre bűnei miatt rászolgált. A négyszáz év búcsú felemlítése a záradékban visszavezet bennünket a középkori búcsúcédulák használatához. A záradék hatodik ígérvénye — természetesen a másik öt is — a Katolikus Egyház számára teljességgel elfogadhatatlan, 38 SCHÜTZ 1993, 278. Johannes M. Nützel „név” szócikke. 39 KOBLISCHKE 1978, 313-314. 40 SCHÜTZ 1993, 356. Bernhard Häring „szeretet” szócikke. 41 A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA 1994, 132. 360
