Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Közlemények - Orosz György: "A bűnös pápa imája" A keresztény német népi jámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése
Symmachus fajtalankodás miatt bűnös lett volna. A Katolikus Egyház nevezett pápát végül is szentté avatta. Ünnepnapja július 19-én van. A bűnös pápa imája című vallásos ponyva se tartalmazza a meghatározhatatlan kilétű pápa konkrét bűneit, hanem általánosságban csak azt közli, hogy nagyon bűnös, ami miatt az örök kárhozatra juthat. Teljes bizonyossággal nem állítható, hogy A bűnös pápa imája Symmachus pápáért szól. Tekintsük ezt a lehetőséget inkább bizonyíthatatlan munkahipotézisnek. Ha A bűnös pápa imája mégis Symmachusról szólna, akkor a következő megfontolások adódnak. A bizánci párt vádaskodásai Symmachus ellen nyilvánvalóan a nép körében terjesztett szóbeli és írásos mendemondák formájában is megvalósultak, és ezek a vádaskodások mély nyomot hagytak a nép emlékezetében. Ennek újkori megfogalmazása lehet A bűnös pápa imája vallásos ponyva, ami ugyan nem részletezi a pápa bűneit, viszont bűnösként való megbélyegzése ebben a ponyvában napjainkig fennmaradt. A következőkben A bűnös pápa imája tartalmi elemzésével foglalkozom, kellő figyelmet szentelve a vallásos ponyva bibliai és teológiai beágyazottságának. Oros% György: }rA bűnös pápa imája” A keresztény német népijámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése — „Das Gebet des sündigen Papstes” Inhaltliche Analyse eines populären religiösen Lesestoffes aus dem Bereich der christlichen deutschen Volksfrömmigkeit Az ima előszava A pápát bűneiért Isten halálos betegséggel sújtotta. Mivel megérezte halálának közeledtét, bíborosokat, püspököket és tudósokat hívatott magához. A halálos ágya köré összesereglettek között volt egy káplán is, a neve Johann. A káplán szónak két jelentése van: 1. segédlelkész; 2. (rég) udvari pap.32 A főpapokról általában véve elmondható, hogy dogmatikai kérdésekben sokszor merev álláspontot képviselnek, a néptől távol állnak és bezárkóznak a teológia elefántcsonttornyába. Ez természetesen érthető, mert a főpapok a dogmák és a teológia legfőbb őrei. A káplánok viszont közel állnak a néphez, vele mindennapos kapcsolatban vannak, ezért van fogalmuk a népi vallásosság jelenségeiről, így a népi imádságokról is. A haldokló pápa kétszer is kinyilvánította magáról, hogy nagyon bűnös, ezért az örök kárhozatra jut. Az eddig elkövetett bűneit tetézte újabb három halálos bűnnel, amelyek a Szendélek elleni bűnök: a második ilyen bűn — kétségbeesés Isten kegyelme felől; az ötödök bűn — megátalkodás a bűnben; a hatodik bűn — a végső bűnbánat hiánya.33 A káplán megrökönyödve hallgatta a bűneiben megátalkodott pápát, s ezt kérdezte tőle: „Szentatyám, készakarva miért kételkedsz Isten irgalmasságában?!” A pápa nem gyakorolt bűnbánatot, nem gyónt, elmaradt a papi feloldozás a bűnök alól, nem áldozott, nem vette fel az utolsó kenetet, tehát keresztény emberhez méltatlan módon halt meg.34 A pápát halála előtt a jelenlévő főpapok és a káplán nem látták el a szent útravalóval, ami a keresztény ember utolsó szentsége,35 de maga a pápa sem kérte ennek a szentségnek a kiszolgáltatását. A pápa esedezve kérte az egybegyűlteket, hogy vigasztalják meg őt, kétszer is kérte őket, de egyikük se nyújtott vigaszt számára. Ezzel elkövették a hét főbűn közül a hetediket: a jóra való restséget.36 Tehettek volna jót, de ezt elmulasztották. Nyilván azért nem vigasztalták a bűnös pápát, mert meg voltak győződve arról, hogy az örök kárhozatra jut.37 Ezáltal ők is elkövették a Szentlélek elleni második bűnt: a kétségbeesést Isten kegyelme felől, habár nem önmaguk, hanem a pápa vonatkozásában. Mint már mondottam, ez halálos bűn. Egyedül a káplán látott hozzá a bűnös pápa megvigasztalásához: elmondott három szubjektív, azaz nem papi imát. Az imádkozás módjáról és rendjéről a következő mondható el. Mindenki letérdepelt, de csak a káplán imádkozott. A Miatyánkot mondta el először, mert ez a kereszténység legfőbb, azaz alapimádsága, az úgynevezett Jézus-ima. A szubjektív imákat viszont állva mondta el, kifejezve ezzel a szubjektív imádság másságát, eltérő, a Miatyánkhoz képest kevésbé értékes voltát. A második és a harmadik imádkozáskor már csak a káplán térdepelt le. A három imádság Mindhárom szubjektív ima megszólítással kezdődik. A káplán Jézust hívja segítségül a bűnös pápa üdvözítése céljából. A néven szólításról, az általa létrejövő kapcsolatról A keresztény szellemiség lexikonában a következőket olvashatjuk: „Aki segítségül hívja az Úr nevét, megmenekül” - ezt az ígéretet, amelyet a Joel 3,5 Isten nevére 32 BAKOS 1989, 408. 33 EMELJÜK FÖL SZÍVÜNKET! 1984, 8-9. 34 Ha halálos bűnben halunk meg anélkül, hogy azt megbántuk, vagy Isten irgalmas szeretetét befogadtuk volna, akkor tőle örökre elválasztva maradunk, saját szabad választásunk révén. Isten és az üdvözöltek közösségéből történő kirekesztődés, önmagunk kizárása az, amit a „kárhozat” és a „pokol” szavak jelölnek. Ld. A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA 1994, 215. 35 Azoknak, akik hamarosan elhagyják ezt az életet, az Egyház a betegek kenetén túl fölajánlja az Eucharisztiát, mint szent útravalót. Az áldozásban befogadott szent test és vér az örök élet vetése, a föltámadás záloga. Ld. A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA 1994, 314. * EMELJÜK FÖL SZÍVÜNKET! 1984, 8. 37 Isten nem rendel eleve senkit sem a kárhozatra; ahhoz az Istentől való tudatos elfordulás kell és az abban végsőkig megmaradás. Ld.: A Katolikus Egyház Katekizmusa 1994. 216. 359
