Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Közlemények - Orosz György: "A bűnös pápa imája" A keresztény német népi jámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése
Orosz György: tyA bűnös pápa imája” A. keresztény német népijámborság égik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése — „Das Gebet des sündigen Papstes” Inhaltliche Analyse eines populären religiösen Lesestojfes aus dem Bereich der christlichen deutschen Volksfrömmigkeit legfontosabb attribútuma, aki az oldás és kötés hatalmát kapta Jézustól. Ezért szerepelnek a kulcsok Szent Péter utódainak, a pápáknak a címerében,24 itt egy pápa pecsétjén. Ennek a pápai pecsétnek a mezején egy középlatin nyelvű felirat olvasható, ami így hangzik: DOMINI PAPAE SIGILLUM POENITENTIARIORUM. Ennek a feliratnak két lehetséges fordítása adódik: 1. Az Úrnak [és] a pápának bűnbánat pecsétje; 2. Az Úr pápájának bűnbánat pecsétje. Az „Úrnak [és] a pápának...” fordítás azért nem pontos, mert a latin feliratban nincs benne az „és” szó. A második fordítási változat jobbnak tűnik. Az „Úr” alatt Krisztus értendő, a mindenkori pápa pedig Krisztus földi helytartója, azaz az „Úr pápája”. Megoldhatatlannak tűnik annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ki is volt a kérdéses „bűnös pápa”. Kriza Ágnes Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában című tanulmányában két igen bűnös pápáról tudósít: 1. Dadogó Péter pápa, aki elrendelte a római katolikus papok borotválkozását, kovásztalan kenyérrel (ostyával) kezdte végezni a liturgiát, illetve nem tartotta bűnnek, ha valamelyik római katolikus pap ágyast tart, mondván: gyümölcs az. Nem feltétlenül kell történeti személyt keresni Dadogó Péter alakja mögött - írja Kriza Ágnes -, mert ez a pápa alighanem kitalált, szimbolikus figura.25 2. A második bűnös pápa: Johanna, a nőpápa. A pápanő minden valószínűség szerint ugyancsak kitalált története a 13. századtól kezdve terjedt el Európában.26 Symmachus pápa A bűnös pápa imája azonban minden bizonnyal nem a két fent említett kitalált pápáért szól. Egy magyar27 és egy’ német nyelvű internetes forrás28 nevesít egy' harmadik bűnös pápát, bár hivatkozási adatokat egyikük sem ad meg. Ezen utóbbi bűnös pápa neve Symmachus, aki az 51. pápa volt Rómában. 498 és 514 közé esik pontifikátusa, azaz pápasága. Ezek az internetes források, különösen a magyar nyelvű, részletesen szólnak Symmachus pápa életéről. Ezen tudósítások szerint sokan bűnös pápának kiáltották ki őt, míg a barbár kelet-germán csapatok dúlta vidékeken imába foglalták a nevét. Négy' évig vele szemben ellenpápa is uralkodott, akit Bizánc és Konstantinápoly nevezett ki; az ellenpápa neve: Laurentius Saint Praxedes. Ezzel ismét kezdetét vette Bizánc és Róma között a vallási torzsalkodás. A két ellenlábas Róma osztrogót urától, Nagy7 Theoderich ariánus keleti gót királytól várta a végleges megoldást. A király Symmachusnak kedvezett, de Laurentiustól csak négy év elteltével vonta meg a bizalmát. Festus szenátor, a bizánci párt egyik befolyásos tagja 501-ben fajtalankodással vádolta meg Symmachus pápát, annak ellenére, hogy' Symmachusnak akkor tartós kapcsolata volt egy' Condritia nevű nővel. A pápa nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számon kérni tetteiért. Nagy' Theoderich gót király ezt elismerte, és a római klérus is Symmachus mellé állt, mondván, hogy a pápát egyedül Isten ítélheti meg. Az viszont érdekes — közli a magyar nyelvű internetes forrás —, hogy a klérus egyetlen szóval sem védte meg a pápát a fajtalankodás vádja ellen. A „fajtalankodás” véleményem szerint nem természet elleni fajtalankodást (pl. homoszexualitás, állatokkal, halottakkal való közösülés) jelent Symmachus esetében, hanem a pápa nemi kicsapongásait. I. Anastasius bizánci császár hamarosan új vádat fogalmazott meg Symmachus ellen. Eszerint a pápa a manicheizmus eretnek tanait követi. Válaszul Symmachus egyházfő 512-ben kiűzte az összes manicheust Rómából és könyveiket máglyán elégettette. Symmachus pápa életéről a katolikus egyházi szakirodalom is tudósít, habár meglehetősen szűkszavúan. Áttanulmányoztam Szántó Konrád magyar nyelvű egyháztörténetének idevonatkozó részét,29 két, a pápákról szóló lexikont30 és két legendagyűjteményt a szentekről,31 de ezek közül egyik sem tartalmaz olyan adatokat, amely'ek szerint 24 SEIBERT 1986, 198. „Kulcs” szócikk. “ KRIZA 2010,1139-1145. 26 KRIZA 2010, 1145-1146. Eischer-Wollpert néhány évvel Kriza Ágnes tanulmányának megjelenése előtt ugyancsak tudósít Johanna pápanőről, akit ő is legendabeli alaknak tart. Ld. FISCHER-WOLLPERT 2004, 269. 27 http://hu.wikipedia.org/wiki/Symmachus_pápa [Letöltés: 2010. 09. 30.] 28 http://de.wikipedia.org/wiki/Symmachus_(Papst) [Letöltés: 2010. 09. 30.] 25 SZÁNTÓ 1987, 203. “ STEIMER 2001, 376-379., FISCHER-WOLLPERT 2004, 28-29. 31 http://www.heiligenlexikon.de/Stadler/Symmachus.html [Letöltés: 2010. 09. 30.]; http://www.heiligenlexikon.de/BiographienS/Symmachus.html [Letöltés: 2010. 09. 30.] 358 w ■
