Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Haraszty István köszöntése - Zákányi Péter: Haraszty István Székesfehérváron felállított szökőkút-mobilja mint rendszerváltás-reprezentáció
Alba Regia 42. (2013-2014) ZÁKÁNYI PÉTER HARASZTŸ ISTVÁN SZÉKESFEHÉRVÁRON FELÁLLÍTOTT SZÖKŐKÚT-MOBILJA MINT RENDSZERVÁLTÁS-REPREZENTÁCIÓ Haraszty Istvánnak, születésnapjára Annak ellenére, hogy a kilencvenes évekkel az elmúlt tizenöt évben több tanulmány és kiállítás foglalkozott, a rendszerváltás fogalmát a magyar művészettörténet-írás még nem töltötte meg tartalommal. Az említett irodalom ugyanis elsősorban az évtized művészi összképére, így nemegyszer a kilencvenes években jelentkező generáció képviselőire fókuszál. Nem sok szó esik például a köztér átalakulásáról (nem a Szoborpark létrejöttére gondolok), az 1989-et közvetlenül követő nagy, nyilvános művészeti vitákról (pl. az Uj Művészetien), jóformán teljesen kimarad az írásokból a Művészeti Alap és a Képző- és Iparművészek Szövetségének ügye, vagyis alulreprezentáltak a rendszerváltással közvedenül összefüggő szociológiai, intézményi jellegű művészeti változások, holott döntően befolyásolják jelenünket. Dolgozatom középpontjában egy 1991-ben megrendelt és 1992-ben felállítani tervezett köztéri szobor, az idén nyolcvanéves Haraszty István 1993-ban Székesfehérváron felavatott szökőkút-mobilja (Deák Dénes-kút) áll, amely a hetvenes évek elejétől tiltott szobrász rehabilitációjának tekinthető. Egy köztéri szobor felállítását mindig valamilyen akarat, lobbi övezi, aminek nem kevésbé kell igaznak lennie egy szökőkút-mobil esetében, kiváltképp akkor, ha az történetesen monumentális méretű. Tavaly volt húsz éve, hogy a szobrot felavatták,* * 1 ugyanakkor egy tanulmányt sem találunk, amely a szoborral behatóbban foglalkozna. Nem említi az alkotást a székesfehérvári Városi Képtár — Deák Gyűjtemény 2005-ben kiadott tudományos katalógusa (a szobor mecénása Deák Dénes [1931—1993] volt),2 sem a Széchenyi Irodalmi és Művészed Akadémia történetét feldolgozó kötet (a szobor Haraszty akadémiai székfoglalója volt).3 Alapvető kérdések megválaszoladanok a szoborral kapcsolatban: A gyűjteményét Székesfehérvárnak ajándékozó, budapesü Deák Dénesi, aki a „klasszikus mesterek mellett (például Farkas István, Kádár Béla, Czóbel Béla kitűnő darabjai) a konstruktivista szemléletű műveket gyűjtötte szívesen”,4 mi vezette arra, hogy egy neoavantgárd művésztől köztéri szobrot rendeljen egy vidéki város belvárosi terére? Miért pont egy mobilt rendelt a mecénás? Mennyiben van köze a szobornak a rendszerváltáshoz? Hogyan volt lehetséges a mű köztéri felállítása? Tanulmányomban egyrészt megpróbálok válaszolni e kérdéseiére, másrészt a Deák Dénes-kutat rendszerváltásreprezentációként határozom meg, aminek következtében olyan új szempontok kapnak szerepet, mint például a rendszerváltás előtti művészeti szcéna meghatározó képviselőinek (művészettörténészek, műgyűjtők) önkormányzati (hatalmi) szerepvállalása. Dolgozatom egy hosszabb ideje folyó, intenzitásában változó (alap)kutatás eredményének első összefoglalása. ’ A tanulmány az ELTE BTK szabad bölcsészet alapképzésének keretében, annak művészettörténet szakirányán Haraszty István Székesfehérváron felállított szpkőkút-mohilja címmel, Szőke Annamária témavezetése alatt írt szakdolgozatom kismértékben átdolgozott változata. A 2014-ben készült dolgozatot az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében védtem meg 2014. június 19-én. Köszönöm Buczkó György, Haraszty Éva, Haraszty István, Hegedűs Éva, Igari Antal, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, N. Mészáros Júlia, Sárváry Gabriella és Szűcs Erzsébet segítségét, amely nélkül e dolgozat nem jöhetett volna létre. 1 A székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjtemény Szobor-játék címmel időszaki kiállítást rendezett a Deák Dénes-kút felállításának huszadik évfordulója alkalmából (2013. november 8. - 2014. január 31.), a tárlatot - a Képtár új állandó kiállításával együtt - Marosi Ernő nyitotta meg, beszéde e kötetben olvasható. Az időszaki kiállítás kurátora e tanulmány szerzője volt. 2 A katalógust ld. NAGY szerk. 2005. 3 A kötetet ld. FERCH szerk. 2013. 4 MR A VIK 1991, 39. 305
