Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Sziráki Szilvia: A kolozsvári "Ként kapáló" szövegváltozatai
Alba Regia 42. (2013-2014) SZIRÁKI SZILVIA A SZÉKESFEHÉRVÁRI „KÉNT KAPÁLÓ” SZÖVEGVÁLTOZATAI 1971-ben került elő a székesfehérvári Püspöki Levéltárból hat, a XVIII. század második feléből származó, korábban nem publikált kéziratos iskolai színjáték.1 A drámákat Sulyok János Ignác, a levéltár akkori vezetője ajánlotta Kilián István figyelmébe, aki 1976-ban a Fejér Megyei Történeti Évkönyvben megjelent tanulmányában2 ismertette azokat. Az egyik magyar nyelvű kéziratos dráma a Ként kapáló. Nemzetes Kénes Demeter Uram. Mulattságos játék címet viseli. A dráma előadásának, keletkezésének körülményeire utaló adat a kéziraton nem szerepel, ám Kilián István 1973-ban a Herman Ottó Múzeum Évkönyvében megjelent tanulmányában3 bizonyította, hogy 1767. február 26-án Sárospatakon a jezsuita iskolában bemutatták. Varga Imre úgy véli, a Sárospatakon előadott nem a ma ismert szövegek valamelyike, ő a vígjáték három teljes és egy csonka kéziratos másolatáról tud. 1. A gyulafehérvári drámagyűjteményben,4 amelyen a szöveg után Finis záradék és az O.A.M.D.G. et V.M.H. betűrövidítések olvashatók, feloldásuk: Omnia Ad Majorem Dei Gloriam et Virginis Mariae Honorem. Majd a hetedik kimenetel után énekelt dalbetét, a „parasztok éneke” következik, aztán a — valószínűleg az előadást befejező — másik ária, és a játékot megtekintő püspök kétstrófás köszöntése. A másoló a kézirat elején levő szereposztásból kihagyta az egyik szereplő — Buxi — nevét, és karakterét tévesen az előzőhöz kapcsolta. Ennek szövegét közli Varga Imre a Jezsuita iskoladrámák című kötetben.5 2. Jelzet nélküli iskoladráma-füzet Székesfehérváron, a Püspöki Levéltárban: az általunk említett. Ugyanabban a terjedelemben, mint a gyulafehérvári; a szöveg után, az áriák előtt: „Finis coronat Opus” és két sor latin vers olvasható: Et Haec caedant ad DEI ter Optimi, Maximi que Magnam GLORIAM Atque Beatae, sine labe conceptae MARIAL Virginis HONOREM. 3. A Czuczor Gergely után maradt drámamásolatok második füzetében,6 mely viszont nem tartalmazza az előbbi kettőben említett szöveg utáni verseket. Címe: Kints Kapáló Nemzetes Kints Demeter Uram Mulatságos játék. 4. A csonka szöveg a zirci drámakötetben található7 — címe: Kincs kapállo Nemetes Kincs ásó Demeter Úr. Mulatságos játék —, és a XIX. században keletkezett. A kilencedik kimenetel elejéig8 tart, amely a teljes drámának alig több mint harmada, s az előző háromtól sokban eltér, több változtatást is tartalmaz. Néhány szereplőt átkeresztel, Kálmán helyett Menyhért, Konrád helyett Maksus olvasható, a négy paraszt helyett három kapás szerepel. A negyedik kimenetelben Demeter Úr által említett neveket is megváltoztatja, Füst Faragó Gyurka Pipánder lesz, Bundás Gáspár Bundatsek Gazsi, Pépa Vakaró Kozma uram pedig Vitézlő Kortyáncz Péter. Módosítja Andor megjegyzését a hetedik kimenetelben: „égy kis Csíki tűrő s’ égy ital fenyővíz béli emberségűnket tsak meg mutattyuk” mondásban „egy gömböcz, egv-két véres hurka, egy ital lőre” olvasható.9 Fitodi bevezetőjét sok változtatással közli, s hiányoznak belőle a Bányabükk és Szopor helységnevek.10 „Mindez arra vall, hogy a zirci drámagyűjteménybe másolt játék messzire 1 Ként kapáló. Nemzetes Kénes Demeter Uram. Mulattságos játék; Sanctus Stephanus Rex Ungariae; Imre és Konrád Esztoráz; Clementia Davidis erga Semei; Boldisár király; Xumus. 2 KILIÁN 1976. 3 KILIÁN 1973. 4 Gyulafehérvár, Batthyány-könyvtár. MSS K5Y20. 63. 7. sz. 5 VARGA 1995, 353-390.' '• Pannonhalma, Főapátsági Könyvtár Kézirattár BK 188/1. 12. 7 Veszprém Megyei Levéltár XII. 527—554.1. 8 A 259. sorral megszakad. Varga Imre szövegközlése feltünteti a sorok számát, eszerint a teljes szöveg 667 sor. ’> KILIÁN 1973, 169.; VARGA 1995, 363, 391. 111 1. kimenetel, Fitodi: „Ideje már, hogy a mit eddig főztem, azt ma kitálaljam; régen kotlik az eszem, de ma van a napja, hogy meg fiadzik.” „Úgy nizzen a szemembe, hogy meg tanittom, miként kell a puszta várban Kincset kapálni.” „Nemzetes Kints Kapálló Urammal meg rugdaltattya ma Fitodi a Bordát.” „Buksi major gazda Uramnakis lesz fontani szöszre.” „Sok tormát tört az órom alá, de én ma sót török a hátán” „Ez a puszta vár, az a Tárház, a hova ő kemek Üres Zsákkal sietnek, hogy' a Darius kincsét el kaparitsák, ... de ha élek, nem kopik a körmök a pénz olvasásban.” „Az utat el nem vétheti, hiszen egyetlen egy és igyenes, sehol ki nem tér.” VARGA 1995, 363, 391.; 1. kimenetel, Fitodi: „Ideje már, 289
