Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Lukács László: Új szerzeményünk: a székesfehérvári csizmdiacéh mesterkönyve (1838 - 1938Ö
Lukács László: Új szerzeményünk: a székesfehérvári csizmadiacéh mesterkönyve (1838-1938) A zászlószentelést mulatság, zene, tánc követte: „Ugyan azon napon a’ Ns. Csizmadia Czéh közakarattal öszvegyülvén Százados Ünnepet szentelvén Hübner András úr házában mint akkori Czéh házban, a’ holis a’ pitvar sátorral béfödetvén, annak közepén a’ Zászló kiálitatott. A’ lakoma pedig délutáni 2 Órakor ugyan Nagyságos és Fö Tisztelendő Farkas Ferencz Nagy Prépost Úr által, az egész Városi Tanáts, úgy annak többi Tisztviselői, valamint számos választott Polgárok, és egyéb díszes vendégek jelenlétükben, kinyittatott. Melly Lakomát végre barátságos, ’s örvendetes vigalom tántz zene hanggal követé.” A céhtagok vallási kötelezettségeit az 1738-as privilégium aprólékosan körülírta, 5., 6. és 7. artikulusa teljes egészében ezzel foglalkozik. A céh patrónájáról, az úrnapi körmenetről, a négy kántori miséről így rendelkezik: ,.yirticulus Quintus. A mint ez élőt is ezen bőcsületes Czéhnek régi Elejüktül a’ Boldogságos Szűz Maria legh főb Patronajaknak választatott, úgy jövendőben is annak tartassék; És hogy Annyai gondviselő Szárnyai alat meg nyughassanak, és minden veszedelmektül meg őriztessenek, minden Esztendőben a’ Boldogságos Szűz Mariának Fogantatása ünnepe napján tartozni fognak Annak Tisztességére egy Szent Misét szolgáltatni, és közönségessen minden Mesterek az offertoriumra elmerd, hogy ha pedig valamel Mester a’ Czéh mesternek hire nélkül ezen Szent Misére jönni, és az offertoriumra menni el mulatná, az illetin Mestert légyen hatalma a’ Czéh mesternek a’ töb Mesterekkel együt Két forintban meg büntetni, mely büntetésnek fele ezen Nemes Városnak Plébánia Templomához adassék, fele penig a’ bőcsületes Czéhnek Ládájában jövendőbéli Szükségekre tétessék. Articulus Sextus. A midőn az Annya — Szent — egyháznak bévett Szokása Szerént, minden Esztendőben Úr napján, és annak octáváján a’ főb Processiok tartatnak, arra Szorgalmatos gondja légyen a’ Czéh-Mesternek, hogy a’ bőcsületes czéh Tábláját a Szolgáló Mester által korán ki bocsássa, és az által a’ Czéhbélieket meg intcse, hogy minyájan idein korán a’ bőcsületes Czéhnek Zászlója alá egybe gyülekezzenek, a’ ki pedig (elégséges és heles mentsége nem lévén) emlétett Processiokra nem comparealna, a’ Czéh számára egy forintban megbüntettessék. Articulus Septimus. Valamint ekkoráig Isteni Aitatosságtúl viseltetvén minden kántoron egy Szent Misét szolgáltattak, úgy jövendőben is ezen Szent Miséknek szolgáltatássára szorgalmatos gondja legyen a’ Mesternek, mely négy Misék közül, kettő a ki múlt Hívekért, kettő pedig az élőkért, hogy az Úr Isten ő Szent Fölsége ezen bőcsületes Czéhet bővséges Malasztokkal meg áldja, és minden Dolgokban szerencséltesse, szolgáltassák. És hogy ezen Aitatosságnál is a’ Mesterek közönségessen meg jelenhessenek, a’ Czéh mester, a’ végre is a’ bőcsületes Czéh Tábláját Egy forint büntetés alat tartozik ki bocsátani.”10 A legtöbb esetben bejegyezték a mesterek halálának helyét, időpontját. Megemlítették a baleseteket, a különös halált. Például Kálóczy Györgyét: „Szerencséden halállal múlt ki e’ Világból Augustus 7kén 1849. évben a’ kebelbeli Barátok templomáról egy faragott kő leesvén regveli 8 óra és 3/4-kor ’s agyon ütötte véleden. — nyugodjon békében.” Vagy Szebehelyi Sebestyénét: „Szerencséden halállal múlt ki e’ Világból December 31-kén 1848. Legénye véleden egy pisztollal agyon lőtte — estvéli 7 óra tájban.” Másoknak az iparosok által annyira óhajtott szőlő, szőlőhegyi pince lett a vesztük. Hullin Ferenc: „Meg halt Székes Fehérvári Szöllőhegyi Pinczébe October 13án 1861.” Mestertársával, Hujber Istvánnal együtt a mustgáztól fulladhattak meg. Miholits Ferenc: „Meg halt Székes Fehérváron Februar 17én 1855. megfagyot a Szőlőből hazafelé-jötte alkalmával.” Burkus István részes aratással akarta előteremteni családjának a kenyeret: „Megszűnt élni Nyéken N: Fejér Vármegyében aratás alkalmával —Júliusban 1841. Évben.” A mesterkönyv 284 számozott oldalából az 1—171., majd újra a 222—284. oldalakat Tomsits Mátyás írta, a közbeeső 172—221. oldalak Orsonics István aljegyző keze írásai. Tomsits Mátyás céhjegyző utolsó, befejezeden bejegyzése a mesterkönyvben: Mester 542 Szám 1853 10 7 BARÁT KÁROLY A’ Nemes Czéhtől kirendelt törvényes remek elkészítésében tulajdon műbéli jártasságát megismértetvén; miután a’ Czéh közegyezése, ’s jóváhagyásával a’ társasági tagok számába igtattatott. Székes Fejérváron Sz: Mihály Sz: Jakab hava tizedikén Ezer nyoltz száz ötvenharmadik Évben. Czéhdíjt fizetett ezüstpénzben................20 ft. Vallására nézve R. Catholicus. Született Barát Károly a félbeszakadt bejegyzésben hiányzó születési adatait szépunokájától, dr. Mód László kollégámtól kaptam meg, aki a Szegedi Tudományegyetem néprajztanára: 1826-ban, a Komárom megyei Nagymegyeren született. Mesterré válásának évében, 1853-ban esküdött feleségével, Pesti Máriával, Székesfehérváron a felsővárosi templomban. Fiuk, Barát János 1869-ben született. Baráth Károly mesterkönyvünkben az 1878-ban alakult 10 LUKÁCS 2007,101-103. 25
