Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor. A %rci apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659—1826. nem jelentek meg az egyeztető tárgyaláson. Az újabb határidő 1810. május 1 -je volt. Dréta a tárgyalásra okmányaival együtt ment, de Heinrichauból nem érkezett meg a tárgyaló fél. A bizottság a sziléziai küldött nélkül az ügyet letárgyalta. Dréta az okmányok alapján kimutatta,117 hogy Heinrichau 50 év alatt Zircre 56 ezer 200 forintot költött. A bizottság úgy döntött, ha a zirciek az összeget kiegyenlítik, a szétválasztás megtörténik. Jogilag ugyan Zirc mindössze 31 ezer forintot lett volna köteles fizetni, mivel a heinrichauiak költségei időközben megtérültek, hiszen a jövedelem Zircről évtizedekig áramlott Heinrichauba. A helytartótanácsban külön bizottságot alakítottak a zirci függetlenítési ügyek kezelésére. A bizottság ülésére a zirci perjel, Dréta Antal meghívást kapott. A tárgyaláson Dréta bizonyította, hogy Zirc nem adásvétellel került Heinrichauhoz, hanem zálogszerződéssel, amit az állam bármikor felmondhatott volna.118 A zálogösszeg visszafizetésével a jogi aktus (az ügy nehéz oldala) elintézést nyerhetett volna. 1811. március 12-én Glogert elmozdították zirci apátsági tisztségéből, egyben tudomására hozták, hogy' a zirci jogokat nem gyakorolhatja. A zálogösszeg időközben (nominális értékben) gyarapodott, 87 ezer 200 forint lett. 1808-ban a heinrichaui apátság a porosz reformok áldozatává vált, amikor az egyházi rendeket szekularizálták. Nem volt kinek váltságdíjat fizetni. A heinrichaui rendházból kitessékelt szerzetesek ragaszkodtak Zirchez, ahová rendjük feloszlatása után menekülni akartak. Ennek tulajdonítható Coneider visszatérése is. Gloger apát is kérte a magyar helytartótanácsot, hogy' Heinrichau személyzete Zircre telepedhessék át. A magyar hatóságok azonban a sziléziai kérésre nem reagáltak. A helytartótanács közölte, hogy' a megváltási összeget a zirciek a magyar kamarai pénztárba utalják át. Az egyházi bizottság úgy dönött, hogy' Coneider Dávid visszatérhet Zircre, mert született magyarnak vallotta magát. (Coneider külföldi neveltetése és hosszas tartózkodása következtében vált németté. A visszatérési engedélyt Ferenc császár 1811. november 12-én megadta.) Ferenc császár rendelkezése értelmében a zirci zálogösszeget 1816-ig kellett kifizetni. Dréta Antal szerint a váltságösszeg magas, és ezt az apátság 5 év alatt nem tudja összegyűjteni. Dréta az összegből 1815-ig 20 ezer forintot törlesztett, és további 5 évi fizetési moratóriumot kért. A pénzt azonban a porosz kincstárnak ki kellett fizetni, a hátralékot Zircnek a magyar királyi kamara kölcsönözte. A hatóság utasította a zircieket, hogy' ezt az összeget a budai királyi pénztárba fizessék be. Egyben kikötötte, hogy' a zálogösszeg megtérítése után a birtokok az apátsághoz kerülnek. „Zircet a németnek alapították, s a hazai törvények kitiltották a% idegeneket a magyarországi javadalmakból" — hangzott a helytartótanácsi érvelés. A megüresedett pilis-pásztói apátsági tisztet 1809. november 16-án Dréta Antal töltötte be. Itt említjük meg, hogy a Pilis—Pásztó apátságot a morvaországi wellehrádi ciszterci apátság szervezte újjá: Pásztót 1702-ben, Pilist 1712- ben, és ezek egyesültek Wellehráddal. 1776—1777-ben a pásztói házfőnök átvette az egri jezsuita gimnáziumot és kollégiumot. A pásztói—pilisi rendtagok egyöntetű véleménye volt, hogy az apátsági jövedelmek nem teszik lehetővé az egri intézmények fenntartását. II. József Wellehrad ciszterci apátságot 1784. július 16-án szekularizálta, ezzel a pilispásztói apátság önálló lett. Őket néhány év múltán érte el a feloszlatás, 1787. szeptember 16-án. Pilis—Pásztó visszaállítása 1802. június 25-én történt. A pilisi apátság birtokai Hont vármegyében feküdtek, Szántó és környékén. Egy' középkori adat szerint 1497. november 6-án a pilisi apátság birtokait, Szántót és Apátmaróthot bejárta a hatóság.119 1770-ben Szántó mezőváros az apátságtól úrbéri szerződést kapott. Pilishez tartozó birtokok voltak még: Csákány, Szentpéter, Felsőjátnok, Mizsérd, Németcsuk, Szerdahely. Pásztó birtokai voltak: Nádasd, Nagybátony, Kisbátony, Felsőbátony, Apátmarót, Csécse, Hasznos, Nagyharkány, Ónod, Sóshartyán, Tepke, Csontfalu. Zirc kormányzó perjele 1812. szeptember 29-én Dréta Antal lett, aki a ciszterci apátságok egyesítésére törekedett.120 Csakhogy élt még Gloger Konstantin Patschkovban. (1814. június 18-án magányosan, szegényen halt meg.) 1814. július 5-én a Helytartótanács tudatta a zirci konventtel, hogy a király beleegyezését adta Zirc és Pilis-Pásztó ciszterci apátságok egyesítéséhez. Az apátság központjának Zircet jelölte ki, és az apát Dréta Antal lett (1814—1823.)121 A KORSZERŰBB GAZDÁLKODÁS ELŐSZÁLLÁSON Dréta Antal jószágkormányzó gazdasági reformjai (1803-tól) Az előszállási gazdaságok fejlesztését több tényező ösztönözte. Köztudott volt, hogy az apátsági birtokok közül a jövedelem nagyobb része Előszállásról származott, s annak további realizálására a XIX. század elején sürgős lépéseket 117 YeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1656. A. 1810. iis VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 2185 A. 1815. 119 VeML Ap. It. Archivum Vetus. D 19. A. 1497. >» VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1720., 1721., 2160. A. 1812. ni VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. K. C 1766. A. 1814. 247
