Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A zjrá apátság előszállást uradalma. I. rész; 1659-1826. visszahívása Előszállásról 1804. január 3-án megtörtént.110 Gloger a helytartótanácsnak nem engedelmeskedett, ezért 1803. december 9-én felfüggesztették a zirci apáti jogok gyakorlásából. A felfüggesztést a helytartótanács mindaddig fenntartotta, amíg az adott utasítások végrehajtásáról értesítést nem kapott. A helytartótanács 1802. július 6-án Zirc függedenítéséről intézkedett. Eszerint Zircre perjelt külföldről nem lehetett kinevezni, és a zirciek sem választhattak külföldi személyt; a jószágkormányzó pedig kimondottan magyar ember lehetett; továbbá meghagyta, hogy a zirci novíciusokat idehaza képezzék. Ekkor az anyaapátságban négy zirci újonc tartózkodott. 1803. augusztus 5-én a magyar királyi udvari kancellária Dréta Antalt javasolta zirci perjelnek. A kancellária javaslatai között is szerepelt, hogy a heinrichaui német apátsághoz tartozókat küldjék el Zircről. Az anyaapátság a zirci függedenedési törekvéseket gátolta, és újabb német rendtagokat küldött a filiális apátságba. Úgy vélték, minél több a német rendtag Zircen, annál több esélyük van a függetlenedési törekvéseket leszerelni. Az apát, Gloger Konstantin — valószínűleg a porosz király beleegyezésével —, ellenszegült a magyar kancelláriai akaratnak. Gloger kijelentette, hogy a heinrichaui apátságot a Zircen szerzett jogaitól megfosztani nem lehet, ezért protestálni fog az osztrák uralkodónál.111 Dréta Antal perjel intranzigens küzdelmei Az új zirci perjel, Dréta Antal ellen a német szerzetesek (Tscöke Bernât, Mann Alberik, Kunért József, Zimmermann Péter) akcióba kezdtek. Felléptek Gloger apáti jogainak visszaállításáért. A függeden Zirc jogait azonban kitartóan védelmezte Dréta perjel, aki történeti jogon bizonyította, hogy Zirc évszázadokon át önálló volt, és nem szorult idegenek gyámkodására. 1806. december 26-án a magyar szerzetesek Zirc jogait újra összefoglalták, és kész érveket hoztak a német szerzetesek támadásainak visszaverésére. Történelmi elemzésükben rámutattak, hogy az uralkodó, Miksa, 1575-ben 8 ezer magyar forintért adta zálogba Zircet és az apátsági birtokokat. Ujfalussy Márton apát ezt az összeget kifizette a Thury-örökösöknek, amikor zirci apát lett. (A függetlenítési akció alkalmából a lilienfeldiek is követeléseket támasztottak Zirccel szemben. A lilienfeldi apátság most Zirctől „régi megváltás” címén nagyobb összegre nyújtott be igényt. Dréta apát azonban értésükre adta, hogy Lilienfeld Zircért 31 ezer forint kárpótlási összeget kapott a sziléziaiaktól, és azzal követelésük teljesült.)112 Dréta Antal a küzdelmet a sziléziaiakkal szívósan folytatta. 1807. augusztus 12-én meggyőzően bizonyította, hogy Zirc országgyűlési határozat nélkül is leválasztható Heinrichautól.113 Időközben ugyanis az uralkodó Gloger apátot megfosztotta zirci apáti funkciójától. A helyi német rendtagok ezt felháborodással vették tudomásul, és kérték Gloger Konstantin jogainak visszaállítását. Ez 1809-ben végül is megtörtént. (Úgy látszik e kérdésben külpolitikai okok játszottak szerepet.) Dréta Antal azonban nem adta fel a küzdelmet. Logikusan bizonyította Zirc középkori önállóságát, de vitatta a XVII—XVIII. századi jogállapotot is, mely szerint a lilienfeldi vagy a heinrichaui apátság kormányzata Zirc számára alávetettség lett volna. A bizonyító iratokat Dréta előmutatni nem tudta, mivel ezek Poroszországban voltak, és azokat a porosz királyi udvar magához kérte. A porosz uralkodó nem volt hajlandó az iratokat kiszolgáltatni, de másolásra engedélyt adott. Ezt azonban Zircnek ki kellett fizetnie. A másolatokat József nádor sürgetésére két évtizeddel később, 1839. január 9-én küldte meg a porosz uralkodó.114 A bécsi udvar Zirc és Heinrichau között igyekezett a kedélyeket csillapítani, és nem kívánt emiatt diplomáciai bonyodalmat. Ekkor olyan elképzelés merült fel a bécsi udvari körökben, hogy Zircet megszüntetik, a rendtagokat pedig más magyarországi ciszterci apátságokba, rendházakba (Pásztó, Szentgotthárd) osztják be, ezzel megszűnne a viszály a két rivalizáló rend között.115 E kérdés azonban később mégsem került elő, sőt Zirc erősítéséről vannak adatok. így' az lett a feladat, hogy tisztázzák, mekkora összeget költött Heinrichau Zircre. A további jövedelemkiáramlás nem volt lehetséges, mert Tschökét Előszállásról Zircre rendelték (visszahívták). Zsolnay Dávid püspökhelyettes véleménye az volt, hogy Heinrichaunak vissza kell adni azt a 31 ezer forintot, melyet Liüenfeldnek adott Zircért, ezzel lényegében Heinrichau ki lesz kapcsolva az ügyből. Zircen azonban tovább gyűrűztek az események. 1808. március 12-én a német szerzetesek az uralkodó előtt tiltakoztak Dréta perjel megtartása ellen. Sérelmezték a velük szembeni méltatlan bánásmódot. A perjel visszarendelte Kunért Józsefet Nánáról, gróf Nádasdy Ferenc birtokáról, ahol lelkészként működött, és jól érezte magát.116 1809. március 17-én Ferenc császár rendelkezésére Gloger apátnak ki kellett mutatnia azt az összeget, amit a sziléziai rend Zircre költött. Ennek megszabta határidejét is: 1809. április 18. A francia háború miatt az érdekelt felek VeML Ap. It. Archivum Vetus. 1526., 1556. A. 1802-1803. 111 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. k. C 1856. A. 1818. "2 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1589. A. 1807. 113 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 2520. A. 1839. 1,4 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1705. A. 1812. 115 VAJDA szcrk. 1896, 39. iw VeML Ap. It. Archivum Vetus., v. ö. Levéltári lajstrom. A. 1750. 246 1
