Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A sprá apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659-1826. Dréta Antal apát igazgatót (Villax Ferdinand) és 6 tanárt küldött Zircről Fehérvárra az 1813—1814. tanévre. A ciszterciek fehérvári gimnáziuma és rendháza a volt jezsuita vagyont nem kapta meg, pedig abból a pálosok még részesültek. Dréta Antal tervezte, hogy a fehérvári rendháznak külön gazdaságot vásárol. A zirci apátságból kiszivárgó hír szerint az apát a tervezett vásárlás pénzügyi fedezetére a somlói szőlő egy részének eladását tervezte. A fehérvári birtokvásárlás azonban meghiúsult. A fehérvári gimnázium épületének átadása 1813. november 4-én történt. A juttatásról az oklevél kelte: 1813. október 5. A fehérvári rendház megkapta a jezsuita—pálos templomot. (József császár rendeletére a templomot lovaglóteremmé alakították át. Zutrung György városi kereskedő járt el a helytartótanácsnál abban az ügyben, hogy a templom ne szolgáljon katonai célokat. Erre királyi rendelet jelent meg; mely szerint a fehérvári városi polgárok kapták meg a templomot. „Huiati nationiigermanicae [der Deutsch katolisch Gemeinde] pleno iure donata est. ”)93 A fehérvári klastom leromlott állapotban került a ciszterci rendhez. 1813. október 17-én elrendelték az épület sürgős renoválását. A zirci apát utasította az előszállási jószágkormányrzót, hogy7 sürgősen szállítson épületanyagot Fehérvárra, hozassa rendbe szakemberekkel az épületet. Az uradalomban azonban nem volt elegendő építőanyag, a jószágkormány7zó a majorépületekről szedette le a cserépzsindelyt, s azt szállították Fehérvárra (15 ezer cserépzsindelyt, 84 kéve zsúpot, 160 porció szénát). Az uradalom a fehérvári kollégiumnak 1813. november 1-jét követően, egy év alatt 1160 forint értékben élelmiszert, élő és leölt állatot, épületanyagot adott át. Az apát az előszállásiakat több alkalommal utasította, hogy soron kívül nyújtsanak segítséget a fehérvári és a zirci rendházaknak. 1814. január végén a zirci és a fehérvári rendházak szükségleteire élelmiszert, gabonát szállítottak. Zirc január 20-án 1 pozsonyi mérő árpát, 1 pozsonyi mérő kölest; Fehérvár 6 pozsonyi mérő főzőlisztet, 12 pozsonyi mérő zsemlyelisztet, 6 pozsonyi mérő árpát kapott. 1815 húsvétja előtt másfél mázsa birkavajat és 4 szopós bárányt, 30 baromfit küldtek. Ugyancsak az uradalom látta el a két rendházat gazdasági felszereléssel, az épületek további renoválásához szükséges építési anyagokkal.94 Az uradalmi számtartó a majorépületekről leszedett cserépzsindely helyett fazsindelyt készíttetett, és azzal fedette be az épületeket. Egy 1858. évi jelentés szerint a fehérvári konviktus nem működött. Ennek hiányát érezték a gimnáziumban, ezért kérelmezték az apátnál, hogy újra nyittassa meg a konviktust. Erre azonban csakl903-ban, a Szent Imre-konviktus létesítésével került sor. Katonai terhek, adományok, hitelek A zirci apátságnak, mint az ország nagy7 földbirtokosának, rendkívüli, nem gazdasági vagy7 tanulmányi jellegű kiadásai is voltak. A francia háborúk az apátságot is terhelték. 1793-ban 6 lovaskatonát szereltek fel apátsági költségen, 1797-ben 4 ezer 100 forintot fizettek a Fejér vármegyei inszurrekciós kasszába (a fegyveres felkelés pénztárába), a következő évben 7 lovaskatonát állítottak ki, 1803-ban 18 ezer 230 forintot hadfelszerelésre adtak.95 1808-ban Dréta Antal a Vácott felállítandó katonai akadémiára 10 ezer forintot adományozott: 1809-ben az inszurrekciós (felkelő) seregbe 30 katonát szerelt fel, és még 8 ezer forintot küldött Fejér vármegye alispánjának, aki a háború idejére a régió belbiztonságára 500 fős lovas alakulatot szervezett. Homyik János veszprémi káptalani helynök 1810. február 20-án elrendelte az apátság arany- és ezüstkészletének leltározását. Az arany- és ezüstkészletekre az osztrák államnak volt szüksége a háborús kiadások fedezésére. A helynök tudatta az apáttal, hogy a beküldött tárgyakért papírpénzzel fog fizetni.96 A francia háborúk további anyagi terheket róttak az uradalomra és az apátságra. Pálffy Lápot pozsonyi főispán a csákányi birtok után az apátságtól egy lovaskatona felszerelésének költségét kérte, de hasonló kérelemmel fordultak Zirchez azok a vármegyék is, melyekben birtokai voltak. A napóleoni háborúk idején az uradalom malmait a katonaság őrlésre igénybe vette. A zirci perjel a Fejér megyei nemesi közgyűléshez folyamodott, hogy7 a székesfehérvári tiszteket tiltsa el a malmok jogtalan használatától. A helytartótanács intézkedése is úgy7 szólt, hogy7 tekintettel a háború befejeződésére az „éléstári” tisztek az előszállási uradalmi malmokat tovább ne használják.97 1809-ben a zirci szerzetesek teljes létszámmal, a zirci gazdaság, a klastrom értékeinek nagyobb részével a francia megszálló csapatok elől Előszállásra menekültek. A szerzetesek a kastélyban néhány hétig tartózkodtak, majd a megszálló csapatok Zircről és az országból való kivonulása után visszatértek az apátságba. A rendi levéltárat is visszavitték Zircre, melyet a menekülés során az értékekkel együtt Előszállásra szállítottak. '» LAUSCHMANN 1995, 7. 94 VeMl. Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Tisztiszéki jk. A. 1813. 95 VeMI. Ap. lt. Archivum Vetus. E I. k. Hadügyek. A. 1793-1803. 96 VeML Ap. It. Archivum Vetus. L 1664. A. 1810. 97 VeML Ap. It. Archivum Vetus, E I. Hadügyek. A. 1793—1803. 243
