Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A ^rá apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659—1826. költöztek a helységbe, akik szabadmenetelű jogállásúak voltak, míg a református hiten levő magyar őslakosság örökös jobbágyi státusú volt. A beréndiek robotszolgálatát az adminisztrátor a badacsonyi és a somlói szőlőkhöz rendelte.45 Amikor Polányt Ujfalussy apát meglátogatta, sajnálattal vette tudomásul, hogy a helység katolikus intézményei elpusztultak. A falutól északra fekvő hegyen a Szent Móric-templom romokban volt. A bérlő zsarnoki módon bánt a lakossággal, ezért a családok 1660 után a szomszédos falvakba szökdöstek. A visszamaradt családok protestánsok voltak, a pápai vár őrségének parancsnoka ügyelt rájuk. 1702-ben az adminisztrátor robotszolgálatra kényszerítette a jobbágyokat, melyet azok nem fogadtak el, és újabb szökések fordultak elő. Az üresen maradt helyekre német katolikus családokat telepítettek. Ezután a vallási sérelmek kiújultak. 1725-ben a reformátusok engedélyt kaptak a földesúrtól, hogy prédikátort és tanítót tarthassanak, ekkor a vallási villongás némileg enyhült.46 Olaszfaluban a társadalmi viszonyok szerencsésen alakultak. A magyar és a tót őslakosság közé települt német elem gazdálkodása, mentalitása modellként szolgált számukra. A németek erdőirtással kitűnő szántóföldeket, réteket teremtettek maguknak. A német zsellérség az erdőkben szerszám- és épületfát vágott, szenet égetett. A Windscher igazi kultúrtájjá változott: a völgyeket csatornák szelték keresztül, elgátolással halastavakat létesítettek. Néhány évtized alatt a német telepesek szorgalma meghozta gyümölcsét. A falu centrumában templom és iskola épült, a szerzetes misszió ellátta a pasztorációt. A tót lakosság körében megindult az asszimiláció. A tótok beolvadtak a német és magyar családokba.47 Zircen az apáti építkezések (monostor, templom, major) foglalták le a munkaerő jelentős részét. A földeket Heinrichauból, Thüringiából, Frankhonból, Burgundiából érkezett telepesek művelték. A jobbágyok között 40 telket osztottak ki. A zsellér lakosság adta az építkezésekhez a szak- és a segédmunkát, köztük kőművesek, ácsok voltak. A telepítés folyamata és Zirc rendbeszedése 1725-től 1754-ig ment végbe. Az 1718. évi szerződés szerint a határban nem voltak szántók, a jobbágyok állattartók voltak, és a réteket és legelőket hasznosították. Az első évtizedekben a telepesek kezdedeges épületekben húzták meg magukat. Az 1726-ban Zircre érkezett szerzetesek is hasonló körülmények között éltek. A monostort 1727 és 1729 között építették, az apátsági templom alapját 1732-ben rakták le; részlegesen 1745-ig készült el, véglegesen pedig 1754-ben.48 Az előszállási puszták bizonytalan jogviszonyai A XVII. századi bizonytalan birtoklási viszonyokat évtizedeken át nem sikerült rendezni. Győrből birtokszakértő járt Előszálláson, aki kikérdezte az idősebb rác lakosokat a birtokok tulajdonosáról. A rácok a győri szakértő tudomására hozták, hogy a „régibb időkben a Pápán lakó tarka barátoknak” vitték a jövedelmet. A sziléziai szerzetesek (a heinrichauiak) Győrben szereztek tudomást arról, hogy Fejér vármegyében is vannak pusztáik, melyek a zirci apátság birtokait képezik. 1700-ban Lipót császár Baranyai Györgynek és Szekeres Istvánnak adományozta Sismány, Garda, Körtvélyes birtokokat, s az adományosokat beiktatták tulajdonaikba. Ekkor a donáció ellen a zirci apát protestált, melyet 1701-ben Calert Henrik megismételt. Az apát kijelentette, hogy Garda, Körtvélyes, Sismány Zirchez tartozó birtokok. 1701. április 18-án tanúvallomás hangzott el, mely szerint Sismány mindig Karácsonyszállás tartozéka volt: a sismányi földeket egy gazdag karácsonyszállási rác ember bérelte, akit Schismannak hívtak. A rác ezen a területen földkunyhót épített lakásnak; juhainak, szarvasmarháinak aklot létesített. Ez az agrártelep ott volt, ahol a tanúvallomás idején Fördős István majorháza állt.49 A zirci apát protestált az uralkodónál, hogy Karácsonyszállást Sismánynak hívják.50 1701-ben a karácsonyszállási határ egy részét hivatalos küldöttség járta be, ekkor idősebb parasztemberek elmondották, hogy a pusztának ezen a részén Sismány helység nem létezett, s a puszta a legújabb időkben keletkezett. Ezt a határrészt is a karácsonyszállási parasztok művelték, és a szolgáltatásokat Pápára „a tarkabarátok adminisztrátorához” vitték. A török hódoltság utolsó évtizedére is emlékeztek a karácsonyszállásiak. A rác Militits Jován mondta el a küldöttségnek, hogy még gyermek volt, amikor egy török korbáccsal megverte, azt mondván neki: „el ne felejtsed meddig vagyon Venyim és Hantos között lévő határ... a perkátai erdőre járó fahordó útig, mely az alszélyrül karácsonyszállási, nyári napkeletrül venyimt, fölszélyrül pedig kishantosi pusztákat különbözteti”.51 Ugyancsak tanúvallomás során állították 1702. június 26-án pentelei lakosok, akik korábban Venyimben éltek, hogy örökös földesuruk a zirci apát. A vallomások alapján tiltották el a szomszéd birtokosokat Kovácsi, Szállás, Pázmán, Baracs, Szeles, Venyim, Előszállás, Karácsonyszállás falvak és 45 VAJDA szerk. 1896, 392-396.; HELYTÖRTÉNETI LEXIKON 374.; REGNUM 426. 46 VAJDA szerk. 1896,396-400.; HELYTÖRTÉNETI LEXIKON 251. 47 VAJDA szerk. 1896,401-402.; HELYTÖRTÉNETI LEXIKON 304. « VAJDA szerk. 1896, 403-404.; HELYTÖRTÉNETI LEXIKON 414-416.; REGNUM 423-436.; FARKAS 2007,223-242. 49 FMTÉ 1972,222-223., 249., 258-259. 50 Ve ML Ap. lt. Archívum Vetus. C 93., 291 .,954., 309. A. 1700. 51 FMTÉ 1972, 222-223. 233
