Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor. A firá apátság elössfillási uradalma. I. rés%: 1659—1826. kápolnájában június 30-án Te Deumot tartottak; s ennek keretében installálták (beiktatták) az új zirci apátot, páter Ábrahámot. Ábrahám azonban néhány nap múltán meghalt, utóda páter Vilmos lett. Az adásvételi szerződést be kellett mutatni az uralkodónak érvényesítésre. Lipót 1700. december 17-én jóváhagyta az okmányt. A kancelláriai iratokból kiderül, hogy7 az uralkodó is sürgette az adásvételi tárgyalások lezárását. Az iratok egyikében szerepel a quamprimum (’minél előbb’) kitétel és Zirc jogi státusával kapcsolatos pleno iure (’teljes jogú) kifejezés. Calert apát kérte az uralkodót, nevezze ki zirci apáttá.40 A tisztséget 1699-től 1708-ig viselte. (A magyarországi ciszterci apátsági birtokok között legértékesebb Zirc és Előszállás volt. A Veszprém vármegyei birtokok szórtan helyezkedtek el. Az apátságnak háza volt Veszprémben, Pápán, Balatonfüreden.) A szerzetesek a tulajdonba vétellel egy7 időben megkezdték magyarországi tevékenységüket. A pápai házban tartózkodtak Schneider Henrik, Reichel Róbert, Schötzel Mansvét, Harz Alajos páterek. Feladatuknak tartották a pasztorációs tevékenységen túl a birtokok igazgatását, a magyarországi ciszterci rend újjászervezésének gyorsítását, a zirci apátságban, a pápai rezidencián és a majorban, valamint a birtokokon levő falvakban templomok, iskolák építését, és a Pápához közeli teveli gazdaság kiépítését. A birtokkezelőnek 3 ezer forint állott rendelkezésére, hogy a legszükségesebb beruházásokat elvégezze. A Zircre irányított telepesek még 1702-ben elkészítették a kápolnát, és a szerzetesi lakóhelyeket, 14 cellát. Ez is jelezte, hogy az apátsági központot Zircen akarták megteremteni. Kiválasztották a szerzeteseket, akiket hamarosan Zircre kívántak küldeni. A heinrichaui elgondolást a Rákóczi-felkelés eseményei meghiúsították. Misszió és a kuruc háborúk A pápai várőrség Sándor László parancsnoksága alatt a kuruc felkeléshez csatlakozott. A népszerű parancsnok elnyerte a lakosság rokonszenvét. A protestáns többségű lakosságot az ellenreformáció intézkedései sújtották: Pápáról kiűzték a református kollégiumot, a katolikusok számára elfoglalták a református templomot. A vallási meggyőződésükben sértett pápai protestánsok a kurucokhoz csatlakoztak, s azt vélték, hogy7 igazukat a felkelés vezérei igazolják. A felkelés első éveiben a kuruc mozgalomnak protestáns jellege volt, a kurucok radikálisan léptek fel a katolikus papság és a hívők ellen. Sándor Lászlót Bercsényi tábornok ezredessé nevezte ki, és brigád vezényletével bízta meg. 1704-ben a pápai kuruc katonák feldúlták a zirci szerzetesi cellákat, a kápolnát. Károlyi Sándor 1704. január 12-én bevonult Pápára. A szerzetesek, Vilmos apáttal együtt, a rezidenciában maradtak, és csatlakoztak a nemzeti konföderációhoz. Ezzel megmentették a rend vagyonát. Egy esztendő múltán a kurucok feladták Pápát, azonban Vak Bottyán csapatai 1706 elején visszafoglalták. Hamarosan a kurucok összeesküvésszerű jelenséget fedeztek fel, melynek szálai Vilmos apáthoz vezettek. A kurucok állították, hogy7 az apát Győrbe levelet küldött a császári csapatok parancsnokához, melyben a Pápán állomásozó kuruc csapatok helyzetét írta le. A levél a kurucok kezébe került: a rendi adminisztrátor által megbízott egyén a levelet nem Győrbe, hanem a kuruc parancsnokhoz vitte. Az összeesküvőket elfogták, köztük az adminisztrátort is, akit Nagyszombatban, a Bercsényi-parancsnokságon kihallgattak és elítéltek. A kihallgatásról jegyzőkönyv készült, melynek felzetén a következők olvashatók: „Fossiones Patris Gvilhelmini Sebastiani Ordinis Cisterciensis Papensis, Abbatiae Administratoris... etc 1706. Die 26. Marty Tymaviae fide mediante exceptae. ” (A pápai ciszterci rend apá-tadminisztrátorának, Sebestyén Vilmosnak vallomása, melyet 1706. március 26 napján Nagyszombatban vettek fel.) A kihallgatási jegyzőkönyv szerint az apát politikai bűnt követett el; megszegte a nemzeti konföderációra tett esküjét, levelezett az ellenséggel, árulóvá vált. A kihallgatásra rendelt tanúk az apát felelősségét hangoztatták, aki a helyi összeesküvés feje lett volna. Az apát válaszában nem ismerte el a tanúk által felhozott vádak egy7 részét. A többi között mondotta, hogy neki nincs ismertsége a győri császári katonák soraiban. A katonai bíróság az apátot várfogságra és vagyonelkobzásra ítélte. Fogva tartására Árva várát jelölték ki. A kincstár a ciszterci vagyont konfiskálta, majd eladta: a badacsonyi szőlőket a csobánci vár kapitánya, Szász Márton és az ottani tiszttartó vásárolta meg. Az apát a fogságból hamarosan kiszabadult, érdekében a kurucok hűséges püspöke, Thelekessy István járt közben Bercsényinél, akit biztosított, hogy7 az adminisztrátor a kurucok irányúban ezúttal semleges magatartást fog tanúsítani. Sebestyén Vilmos a felkelés leveréséig Egerben tartózkodott, a püspök oltalma alatt. 1708. március 17-én az uralkodó Ackermann Tóbiás heinrichaui apátot nevezte ki Zircre, akit a Magyar Kamara beiktatott a tisztségbe. A nádort Bécsből utasították, hogy7 a magyar országgyűlésre a zirci apátot hívja meg, neki ott helyet jelöljön ki.41 4(1 VeML Ap. It. Archivum Venis. C 27, C 86 A. 1699. 41 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 27.,102.,103. A. 1708. 231
