Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Tarkas Gábor A sjrci apátság elős^állási uradalma. I. rés%: 1659-1826. vásároltak házat. A ház nemesi kúriaként adómentességet élvezett. A nemesi előjogról azonban a szerzeteseknek okmányuk nem volt.30 Ujfalussy Márton apát szervező tevékenysége (1660—1678) 1660. május 26-án I. Lipót Ujfalussy Mártont, a lilienfeldi konvent magyar tagját nevezte ki zirci apáttá.31 Ujfalussyt még ez évben Farkas András győri alispán Pápán a tisztségbe beiktatta. A tisztséget Ujfalussy 1678-ig viselte.32 Ujfalussy Márton személyében az uralkodó és környezete garanciát látott arra, hogy' a zirci apátságot újjászervezi. Ujfalussyval kezdődött a magyarországi ciszterci rend újjáalakítása. Az apát a Kristóf utcai pápai házban talált magának lakhelyet. Pápa az apátság nyugat-bakonyi birtokainak közelében feküdt. Az apátnak és rendtársainak Pápán nehéz volt a helyzete; a luteránus és kálvinista környezetben az életük sem volt biztonságban. A szerzetesek elleni akciókat a pápai várőrség — valamennyien protestánsok — szították. 1674-ben az udvari haditanács engedélyezte a protestáns várőrségek szabad vallásgyakorlatát. E tényen felbátorodva 1675. szeptember 31-én a pápai őrség megtámadta a ciszterci rezidenciát, melyet lerombolt; veszélyben forgott a szerzetesek élete is. A városi protestánsokból álló magisztrátus az őrséget a miatt marasztalta el, hogy' nemesi házra támadt.33 A várőrség támadását a várparancsnok azzal indokolta, hogy' a katolikus hatóságok a protestáns intézményeket korlátozó intézkedéseket hoztak, melyeket a gyűri, veszprémi egyházmegyében foganatosítottak; templomokat foglaltak el, és a német katonaság közreműködött a foglalásoknál. A pápai lakosság közfelfogása a lilienfeldi szerzetesekről az volt, hogy német érdekeket szolgálnak. Ujfalussy apát a zirci birtokokat rendszeresen látogatta; gyűjtötte a jövedelmet a templomok, kápolnák újjáépítésére. 18 évig tartó sikeres működésének Gyulakeszi határában rablótámadás vetett véget, amikor a badacsonyi szőlőbe utazott. A támadók török martalócok voltak. Az apát halála után indult törökellenes háború (1683—1699) a magyarországi erőforrásokat igénybe vette, pusztult a magyarság, különösen a föld népe. A császár 20 éven át nem nevezett ki zirci apátot; erre csak 1698-ban került sor, Braun Zsigmond személyiében. A pápai misszió gazdálkodása, jövedelmek A pápai rezidencia szerzetesei a vagyont gyarapították, 3 házat vásároltak a lerombolt Kristóf utcai ingatlan helyett: 1682-ben az Uj utcai házért 60 forintot, 2 köböl búzát és 1 pár karmazsin csizmát adtak; 1683-ban és 1687-ben ismét egy-egy házat szereztek, 1681-ben 1 hold szőlőt vettek Badacsonyában a meglevő ültetvény mellé. Az eladó Tothy Lengy'el Menyhért, Szigetvár kapitánya. A vásárolt szőlőben 1688-ban 45 akó bor termett, melyének akóját 7 forintért vették meg a kereskedők. 1692-ben pápai városi kerteket csatoltak a házingadanokhoz. 1699-ben a bakonyi birtokokból 875 forint jövedelmet kaptak; Sólyból 100, Polánybói 80, Beréndből 12, Tévéiből 36, Olaszfaluból 26, Koppányiból 8, Ivánczházáról 3 forint érkezett; Négy' falu legeltetési árendája 250 forint volt. A természeti járandóságok: Polány 68, Koppány 172 kereszt gabonát szállított a pápai majorba. A szálasgabona értéke 138 forint volt; Ivánczháza még 3 dámvadat, Olaszfalu 1 vadkant vitt Pápára. A birtokadminisztrátor elégedett volt az éves jövedelemmel, bár megjegyezte; a nagy' értéket képviselő erdőuradalmakból jövedelmet nem kaptak, holott a faizást, a makkoltatást, az erdei legeltetést, és egyéb erdei haszonvételeket a jobbágyság rendszeresen igénybe vette. A hódoltságból (a mezőföldi birtokokból) a barátok alig kaptak jövedelmet; meg kellett elégedniük azzal a summával, amit a falvak önként hoztak Pápára, a „szürke barátokhoz”. A lilienfeldiek pápai filiális háza pásztorába a bakonyi falvakat. 1660-ban az apátsághoz tartozó plébániák: Zirc, Olaszfalu, Akii, Koppány, Tevel, Polány, Német-Polány, Berénd, Sooly voltak. Az iratban olvasható, hogy Zirc 1526- ban elpusztult. Miksa 1575-ben rendelkezett az apátság jövőjéről.34 Ujfalussy 1666. április 4-én fizette ki a zálogösszeget, 8 ezer forintot a Thury-örökösöknek. 1666 februárjában jutott el a királyi bíróság odáig, hogy határozatban mondta ki: az apátság visszakapja azokat a birtokokat, melyek a Miksa-féle záloglevélben szerepeltek, de a Thury családnak meg kell kapnia a zálogösszeget.35 » VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 737 A. 1770; C 1362 A. 1792. 31 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 26, 27, a 199. A. 1660. 32 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 26 d A. 1660. 33 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 65. A. 1678. 34 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 474 A. 1760. 35 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 28 A. 1666. 228 T
