Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A sjrci apátság előszállási uradalma. I. rés% 1659—1826. AZ ELŐSZÁLLÁS! PUSZTÁK ÚJJÁSZERVEZÉSE Az 1686—1688-as években a török kelet-dunántúli hatalma megszűnt; a volt hódoltsági városokat, falvakat, pusztákat az udvari kamara igazgatta. 1688. május 19-én Székesfehérvár és vele együtt a Sárvíz-Duna között lévő terület felszabadult a 145 évig tartó török megszállás alól. A hadjáratok kegyetlen sorsot hoztak a föld népének. Kelet- Dunántülon a termelőerők elpusztultak; Karácsonyszállás, Venyim, Előszállás: „a három rác falu” romokban hevert, lakói a török seregekkel a Tolna megyei rác tömbökbe menekültek. Egy német nyelvű összeírásból értesülünk, hogy' a karácsonyszállásiakat megkérdezték, mely birtokhoz tartoznak és ki a földesuruk. Válaszukban elmondották, hogy' az előszállási birtokhoz tartozik a falu, de tulajdonosról nincs tudomásuk. Az összeírás szerint a faluban 60 lakatlan ház állt, amelyekben korábban rácok laktak. Hallomásból tudták, hogy a helység a töröknek adót fizetett. Más forrásokból is tudjuk, hogy' a karácsonyszállási parasztok évtizedeken keresztül Pápára adóztak, ami évi 100 forintot jelentett; a töröknek fizetett pénz- és termény'járadék ennek többszörösét tette ki. A szultáni adó évi 25 forint értékű volt, a szpáhinak az egész házas gazdák 1-1 forintot, továbbá a termény, a bor és az állatszaporulat után tizedet fizettek. Itt jegyezzük meg, hogy' a karácsonyi puszták közül a felszabadító háború idején elpusztult Hídőrség, Cseresét, Szentalbert, Sárosdszállás, Újszállás, Mihályegyháza.36 A Magyar Kamara megbízottai 1700 körül bejárták a vidéket. Karácsonyszálláson megállapították, hogy a faluban, annak pusztulása előtt, a vagyoni struktúra egészséges helyzetet mutatott; a határban a földeket 28 egész és 14 fél telekben művelték. 1702-ben a település a pusztulás (loca deserta) képét mutatta, amely után a lilienfeldi apátság ins armorum fejében 100 forintot fizetett. 1700-ban Előszálláson 18 egész és 8 fél telek volt, és a településen több zsellérrendű család élt. A hely'ség pusztulására utalt az a tény, hogy a határban lévő 20 fertály szőlőt a parasztok nem művelték, mert az új lakosság a szőlőműveléshez nem értett. A lakosság belső migráció folytán került Előszállásra, éppen úgy', mint a környék falvainak többségében, és úgy' tűnik az adatokból, hogy meg is kívántak maradni. 1702-ben a fegyverváltsági adót is kivetették rájuk, melyet dika (adókulcs) után fizettek: egy' dika utáni adó 1 forint. Ez a helységben 75 forint és 5 dénárt tett ki. Venyim 1675 után pusztult el. Mintegy' 30 év múlva, amikor a kincstári igazgatóság emberei bejárták a vidéket, és Venyimen is megfordultak, megállapították, hogy' a puszta telepítésre alkalmas; a határban 26 egész és 16 fél telket lehet kialakítani. A Rákóczi-felkelés évtizedében az előszállási lakosok elmenekültek. Az okok között szerepelt a Tolna megyei rácok gyakori becsapása Eejér vármegyébe, akik bizonytalanná tették az életet Előszálláson. A lilienfeldi apátság elzárkózott attól, hogy' telepeseket szállítsanak birtokaira, és több ilyen kísérletet is meghiúsított. A rend a birtokokat bérbeadás útján hasznosította. Ekkoriban a legelőgazdálkodás kifizetődő volt a pusztákon, mert biztos jövedelmet hozott a birtokosnak. A pusztákat szarvasmarha-tenyésztésre bérletbe vették a rácok, majd a belső migráció folytán az odatelepült magyar jobbágyok. A tőzsérek is megjelentek, akik évi egyösszegű bér fizetése ellenében a pusztákon legeltettek. Mégis úgy' tűnik, hogy' Lilienfeldnek a zirci javak kezelése nem állott érdekében, és ezért igyekezett megszabadulni Zirctől és a birtokoktól. 1695-ben Lápot császár Braun Zsigmondot nevezte ki zirci apáttá, aki az előző évben lett lilienfeldi apát (1699-ig volt zirci apát). Pápán a lilienfeldiek adminisztrátort tartottak, aki az apátsági javakat kezelte. Pénzt befektetni a lilienfeldi apátságnak a magyarországi birtokokba nem állt érdekében. A XVII. század végén a politikai helyzet sem adott arra garanciát, hogy' az any'agi befektetés a rend számára visszatérni. Braun Zsigmond apát Zirc eladásába kezdett. Ehhez meg kellett nyerni az uralkodót, a királyi kamarát és Kollonich lápot érseket.37 A bizonytalan birtoklási viszonyokra jellemző a szomszédos Sárosd, Jakabszállás és Kispuszta tulajdonjogának esete. A Thoman család férfi ága kihalt. Egy' leány a széplaki Bottka családba került házasság útján, aki Jakabszállást, Kispusztát, Sárosdszállást kapta hozományaik Ezek a birtokok azonban 1696. július 24-én zálogként Vörös Pálhoz kerültek. Egy' kései, 1747. évi feljegyzés szerint a Vörös család a zálogjogot 20 évre vásárolta meg 275 forintért. Csakhogy' közben a birtokviszonyok bizonytalansága folytán a birtokok Heister tábornok kezére kerültek, uralkodói adományképpen. Amikor ezt a Bottka család megtudta, a győri káptalannál tiltakozott, és elidegenítési akcióba kezdett. A család a birtokokat visszakapta, de azoktól hamarosan megvált. Az új birtokos, Esterházy Ferenc 2 ezer forintot adott a három pusztáért. A zálogból a birtokokat Esterházy váltotta ki, melyek 1702-ben uralkodói adománnyal a kezére kerültek.38 36 HORVÁTH 1930, 90-96., 122-124., 248-250.; KÁROLY 1896-1904, IV. 58-59.; FMTÉ 1972,258-259. 37 VeMI. Ap. lt. Kéziratok gyűjtemény'e. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. 38 VeML Ap. lt. Kéziratok gyűjteménye. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. 229
