Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor. A frei apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659-1826. A birtok-visszaszerzési akció a Thurv családban félelmet váltott ki. 1610-ben Thury György (Thury Farkas fia) királyi védelmet kért Monoszlay Mihály apát ellen, aki eredményesen bizonyította Zirc jogát a birtokokhoz. 1610-ben Thury György és Laczkovits Borbála a jószágokat egymás között elosztották. A birtokjogi aktust Monoszlay apát megtámadta; a birtokok felosztását egyházi vagyon elleni merényletként értékelte. E tiltakozásból a Thury család és a zirci apát között birtoklási viszály keletkezett. Az ekkor uralkodó II. Mátyás utasította a nádort, hogy a Thury családot intse türelemre. Ezzel az uralkodó elismerte Zirc jogát Előszállásra és a bakonyi falvakra. Hamarosan erőteljes akció indult az apátsági javak visszaszerzésére (revindikáció). Az 1611. évben bizonyító eljárásra (ratio comprobandi) került sor, és a birtokok közül Előszállás, Karácsonyszállás és Venyim apátsági tulajdonjogát megállapították. 1615. július 12-én Győrben Monoszlay apát megbízta Szerdahelyi György jogi képviselőt, hogy az apátságra vonatkozó okmányokat a pozsonyi levéltárból keresse ki. Bolerázy apát folytatta elődje erőfeszítéseit. 1616-ban a zirci apát a birtokok tulajdonjogát igazolta, és az 1548. évi VIII. törvénycikkre hivatkozott, amely szerint követelése jogos. Beadványában Sool, Olaszfalu, Kovács, Bazin, Polány, Venyim, Előszállás, Karácsonyszállás, Koppány, Pentele, Saagh, Szentkirály, Zirc, Jánosháza helységeket sorolta fel, melyek egykor apátsági tulajdonban voltak. A perbe idézést a nádor az 1616. évben a húsvétot követő napok egyikében jelölte meg.25 1617- ben Forgách Zsigmond, a királyi kúria bírája perbe idézte Bolerázy apátot és az ellenfeleket, Thury Györgyöt és Laczkovits Borbálát. 1617-ben Bolerázy István nyitrai kanonok (és egyben zirci apát) elérte, hogy a birtokokat viszaadják. Ez azonban csak jogi aktus volt.26 A Thury család is birtokmentő akcióba kezdett. Laczkovits Borbála (Thury György mostohaanyja) rokonainak adott át birtokokat, és idegeneknek is elzálogosított pusztákat. A hír több hazai birtokost felháborított, és tiltakoztak Laczkovits Borbála intézkedései ellen. A birtokosok az apátsági javak Zirchez juttatása mellett nyilatkoztak. Cziráky és Niczky grófok ekkor lemondtak azokról a birtokrészekről, amelyek őket illették, és amelyeket tőlük még a végvári kapitány, Thury György foglalt el.27 1619-ben a pert megismételték; a hetvened-vasárnapot követő hétre (feria 4.) idézték a feleket. A következő pert Bolerázy apát kezdeményezte, amely 1624. november 19. körül zajlott. (Az Erzsébet ünnepe utáni időt jelölte meg a királyi kúria a per lefolytatására.) Az idézést Esterházy Miklós nádor utasítására küldték meg a feleknek. 1625. november 20-án a királyi kamara meghagyta a fiskusnak, hogy a zirci apát Bolerázy István törekvését az apátsági vagyon visszaszerzésére támogassa. Az 1625. november 20-án Sopronban kelt kamarai meghagyás felhatalmazta Bolerázy István apátot, hogy a birtokok de facto visszaszerzése érdekében tegye meg a lépéseket. 1627. november 23-án a győri káptalan bizonyította, hogy' a nádor utasítására megküldte a perbe idéző levelet Thury' Györgynek. A következő per 1628-ban, Szent Mihály főangyal ünnepe (szeptember 29.) utáni napokban zajlott. Ezután tíz év telt el, amikor újra elővették az apátság és a Thury' család közötti birtokviszályt. Ekkor Thury' Benedek és Böjthy Miklós apát perlekedtek. A vita arról folyt, hogy' kinek a birtoka Venyim, Sooly, Polány, továbbá a Tapolcavízen levő malom, melyeket az alperes apja, Thury Farkas saját birtokaként kezelt, és fiára, törvényes örökösére hagyományozott. 1630 körül a zirci apát felhozta mindazon érveket, melyekre a vagyon visszaszerzése során hivatkozni tudott. Kiderült, hogy' a birtokokat kemény küzdelemben, további peres úton lehet visszaszerezni. A nádor utasította a győri káptalant, hogy' a két fél közötti perhez hívja meg Thury' Benedeket. 1637. szeptember 17-én II. Ferdinánd pásztói apáttá nevezte ki Somogyi Ferencet. 1641. november 19-én Gorup Ferenc kanonok, zirci apát Pápa városban, a Kristóf utcában házat vásárolt.28 Héderváry'János az utolsó világi pap, aki a zirci apáti tisztet betöltötte, 1659-ben lemondott az apáti tisztről, a zirci birtokokat a lilienfeldi apátnak 1659. október 20-án átadta.29 Az egykori hantosszéki kunszállásokból mintegy' 40 ezer holdas terület (Újszállás, Előszállás, Karácsonyszállás és a Duna mentén levő magyar Venyim) 1659-ben a ciszterci apátság tulajdonába került. Ekkor Zirc még romokban volt. A lilienfeldi ciszterci apátság kormányzatában, 1659—1701 A lilienfeldi ciszterci misszió Pápán Az apátság újjászervezése, a birtokok regenerálása hazai segítséggel nem lett volna lehetséges. Zirc és birtokai a lilienfeldi ciszterci apátság kezelésébe kerültek. A lilienfeldiek Pápán, viszonylag közel a hódoltsági területhez, majort építettek, és oda szerzeteseket helyeztek. Kezdetben a lilienfeldiek a majorban laktak (in suburbio), majd a Belvárosban 25 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 10 A. 1610; C 12 A. 1611; C 19 A. 1616. 26 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 12 A. 1617. 27 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus I. Birtokügyek. A. 1618-1619. 28 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 74 Perek. A. 1625—1630, 1637, 1641. 29 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Elenchus C 26. A. 1659. 227
