Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
9.3. Baltafélék lovassírokban A Kárpát-medencéből ismert kb. 70 ezer avar kori sírból több mint 5000 lovassír. Ok alkothatták az avar birodalom „előkelő” rétegét.210 73 baltafélét tartalmazó lovas- (65 db) vágj' lósír (8 db) és 2 db jelképes lótemetés szerepel a gyűjtésemben. Ebből 7 kora avar, 3 kora/közép avar, 15 közép avar (ebből 4 lósír), 1 közép/késő avar, 47 késő avar (utóbbiakból 7 esetben 9. századi keltezés is felmerülhet). A kora avar kortól a késő avar korig növekedett a lovassírokba kerülő baltafélék száma. A kora avar korhoz képest nagyobb számú közép avar eset magyarázható a sírokba mellékelt baltafélék számának általános növekedésével. A közép avar korhoz képest nagyobb számú késő avar esetet viszont nem lehet hasonlóképpen értelmezni, mert a közép avar korhoz képest (50 év) — az eltelt időt is figyelembe véve — nem több a késő avar korban (kb. 129 év) a baltafélék száma. További következtetéseket mégsem kívánok a rendelkezésre álló adatokból levonni, mert a kutatottság esetlegességéből, aránytalanságából is következhet a késő avar esetek tekintélyesebb száma. A kora avar korban eddigi ismereteink szerint lovas- vagy lósírba a ló mellé nem helyeztek baltafélét, csak a lovas mellé. A közép avar korban viszont új szokás jött divatba: a lovas mellől mindössze egy esetben, a ló mellől viszont 8 esetben (ebből négy lósír) került elő a baltaféle. Utóbbiaknál a baltaféle gyakorlatilag a ló nyergére lehetett kötve.211 A késő avar korban 14 esetben a lovas mellett, 10 esetben (ebből 4 lósír) a ló mellett regisztrálták a baltafélét. A fentebbi eredmények értékét megkérdőjelezi a vizsgálható esetek alacsony száma (7 kora avarból 2,15 közép avarból 8, 47 késő avarból 31 vizsgálható a rendelkezésre álló adatok alapján). A kora avar korban csak baltákat (4 db) és fokosbaltákat (2 db) mellékeltek a lovas- és lósírokba. Feltűnő, hogy az ekkor már használatban levő L alakú bárdokból eg}' sincs a korai lovas- és lótemetkezésekben. Ebből arra következtetek, hogy a germánoktól átvett altípus kezdetben talán sem fegyverként, sem eszközként nem volt népszerű az avar lovasságnál. A közép avar korban már a baltákon és a fokosbaltákon kívül — és a fokosbalták relatív dominanciája (47 %) mellett — megjelentek a kettősfokosok (1 db: 6%) és a bárdok (6 db: 35%) is. A 6 db bárd fele fokkal rendelkező fegyver, további kettő pedig olyan kisméretű és kis tömegű, hogy minden bizonnyal egykezes fegyver funkciójuk volt. A Zalakomár-Bjesvári-dűlő 545B sír L alakú bárdja pedig talán éppen egy germán származású harcos melléklete volt a tausírozott vas öweretek alapján. Ezekből az adatokból úgy tűnik, hogy a közép avar korban — a germánoktól átvéve és elsősorban fokossá alakítva212 - kezdte el használni az avar lovasság a bárdokat, vagy fok nélküli, könnyű, egykezes fegyverként használható változatokat részesített előnyben. A késő avar korban ugyanezt mondhatjuk el a lovassírok bárdjairól: a 6 darabból 4 darab fokkal rendelkezik, eg}' darab kisméretű, kis tömegű (fjikácshácya-Hegyalja-dűlő 8. sír: hossz.: 10,2 cm, t.: 110 gramm), egy darab viszont nyéltámaszos, de ez is viszonylag kis méretű, valószínűleg fegyverként funkcionált {Zsebes/ Sebastovce 232. sír: hossz.: kb. 14,5 cm). A késő avar korban a közép avar típusokon túl a szekercék (2 db: 6%) ekkor feltűnő típusa is előfordul a lovas- és lósírokban (10 db balta: 30%, 9 db fokosbalta: 27 %, 6 db bárd: 18%, 2 db kettősfokos: 6%). Szőke Béla hívta fel rá a figyelmet, hogy a 9. századi szekercék gyakran kerültek elő sarkantyúkkal, így feltételezhetően a lovasság által (is) használt fegyverek voltak.213 Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok, Baltafélék a 6-8. s^á^adi Kárpát-medencében—Awaren^eitliche Streitäxte und Beik. Äxte im 6—8. ]ahrhundert aus dem Karpatenbecken — Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 9.4. Baltafélék elhelyezkedése a ló nélküli sírokban Az avar kori temetkezések szinte mindegyik részéről került már elő baltaféle. Öt fő pozíció szerint összesítettem a 120 esetben ismert elhelyezkedéseket: 1. Az alsótesttől jobbra: 63 eset. 2. Az alsótesttől balra (a medencecsontok és a kézfej melletti elhelyezkedést az alsótesthez számoltam): 16 eset. 3. A felsőtesttől jobbra: 14 eset. 4. A felsőtesttől balra: 5 eset. 5. Egyéb: 22 eset (15-ször az alsótest, 7-szer a felsőtest tájékáról). Összességében megállapítható, hogy az 120 eset mindössze 17,5%-ában (21 eset) mellékelték az eltemetett bal oldalára a baltafélét, 64,2%-ában (77 eset) az elhunyt jobb oldalára került. A jobb oldali elhelyezkedések többségét az alsótest mellett regisztrálták. A baltafélék több mint fele (120-ból 63 db) az alsótesttől jobbra helyezkedett el. Az időrendet, a földrajzi elterjedést, az eltemetett korát, vagy a baltafélék típusát a baltafélék elhelyezkedésével összevetve szabályszerűségeket nem sikerült megfigyelnem. Mindebből arra következtetek, hogy a baltaféle 2111MAKOLDI 2009, 55. 2" GARAM 1987,121-124.; MAKOLDI 2008,130. 212 A kora avar L alakú bárdok ugyanis fok nélküliek! m SZŐKE 1992,99. 137
