Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)

Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében

7.1. Balta típus - eredet, időrend és párhuzamok

Az avar kori balta típus formai előzményeit, eredetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egy vaskor óta90 kialakult Eurázsia-szerte általánosan használt formával, illetve tárgytípussal számolhatunk. Az általam kalapácsfejű baltaként számon tartott altípus (kifejezetten a B köpűformával rendelkező csoport) párhuzamaira Dieter Quast hívta fel a figyelmet kora bizánci leletekből.91 Nehézséget jelent, hogy az általa példaként felhozott 3 db balta92 a kora bizánci koron (395-641) belül pontosabban nem keltezhető. Nem egyértelmű tehát, hogy korábbiak-e a 7. század elején, de talán már a 6. század végén megjelenő avar baltáknál.93 Anyagvizsgálatok hiányában azt sem tudjuk megállapítani — mint arra Dieter Quast is figyelmeztet —, hogy a kora bizánci balták bizánci műhelyek termékei vagy' inkább barbár harcosok jelenlétét bizonyítják.94

A 4b pengéjű egyszerű balták altípusának előzményei a 6-7. századból ugyanúgy megvannak a nyugat-európai temetkezésekben, mint a dél-uráli (baskíriai) Bahmutinskaya-kultúra területén.95 A kalapácsfejű balták altípusának párhuzama ismert a 7. századból, az Eszak-Kaukázus vidékéről.96

A nyéltámaszos balták altípusának római előzményei voltak.97 Nagyméretű (H.: 17,6 cm), ovális nyéllyukkal rendelkező, késő római nyéltámaszos baltát (2a pengeforma, C köpűforma) ismerünk pl. Gorsiumból (Tác- Fövenypuszta).98 A 3a pengeforma előképének tűnik egy 6. század elejére keltezhető korai szláv nyéltámaszos balta (C köpűformával) Pozsony/Bratislava-Dúbravka lelőhelyről.99 A 6. századi előzmény után avar szállásterületen, a

8. században Zsehes/Sebastovce temetőjében tűntek fel a C köpűs nyéltámaszos balták. A hosszú, rendkívül hangsúlyos nyéltámasszal ellátott római kori „harci balták”-hoz (pl. Kemenesszentpéter-Pagony)100 hasonlókat az avar korból nem ismerünk.

A balta típus példányainak száma a kora avar kortól (11 db + 1 db kora vagy közép avar) a közép avar koron (11 db + 12 db közép/késő avar) keresztül a késő avar korig (31 db) kis mértékben, de folyamatosan nő. A legkésőbbi példányoknál felmerülhet a 9. század első negyedére való keltezés lehetősége {Zsebet/Sebastovce 289. sír és Morvas^entjános / Moravskj Jári).101

Seiest Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok. Baltafélék a 6—8. s%á%adi Kárpát-medencében - Awarenspitliche Streitäxte und Beik.

Áxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin

10. ábra: 1. Hatvan-Boldog, vaskori sírlelet, Kr. e. 600-500. (KEMENCZEI 2009, Taf. 20/4); 2. Alsógellér / Holiare 320. sír; Győr-Téglavető dűlő 848. sír; Pe'cs-Kö%temető 30. sír, Sspged-Fehértó A 120. sír.

90 Késő vaskorból pl. La Téne-bőL (JACOBI 1974, Abb. 9.) Késő római időszakból pl. Gorsium (B. THOMAS 1955, Abb. XXXIV. 4—5.); Tedej. (MESTERHÁZY 1990, 54, Abb. 4.)

91 QUAST 2012, 364.

92 Bergama Pergamon, Cáriéin Grad, Sekulidza-Gradiste. (QUAST 2012, 364—365.)

93 A balta típus legkorábbi darabjai az 568-630 közé tehető Kes%thely-Fenékpusgfa-Pusgtas%enteg)ihá!p úti 95. sírból és a 600-630 közé keltezhető vessprám-jutan 130. sírból származnak.

94 QUAST 2012, 366.

95 Pl. Aradka/Aradac III. sír közép avar baltájának jó formai előzménye van a 6-7. századi Baskíriából (PLETNYEVA 1981, 116., Fig. 13./57.) és a nyugat-európai Engers, Stadt Neuwiedből. (HÜBENER 1980, Abb. 13./59.)

PLETNYEVA 1981,178., Ris. 62./75.

97 Részletesebben ld. SZŰCSI 2012, 124.

98 B. THOMAS 1955, Taf. XXXIV. 3. Jelenleg a Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár) állandó régészeti kiállításában látható.

99 Pozsony/Bratislava-Dúbravka 28/85. objektum. (KOLNÍK-ELSCHEK-ROTH 1986, 129., 301., Obr. 49./3.)

100 K. PALÁGY1 - NAGY Levente 2000,17., VI. tábla: 8.

101 Vörs-Papkert B temetőből is ismerek egy 9. századra tehető kalapácsfejű baltát. (KÖLTŐ-SZENTPÉTERI 1996, 55. kép)

128