Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szkénék és fokosok, Baltafélék a 6—8. s^á^adi Kárpát-medencében - Amren^eitUche Streitäxte und Beile. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 7.2. Fokosbalta típus — eredet, időrend és párhuzamok A Kárpát-medence első, vasból készült fokosai a kora vaskori preszkíta (Kr. e. 8-7. sz. közepe) leletanyagból származnak; gyakorlatilag az első vasból készült tárgyak között fokosokat is találunk.102 A preszkítát követő szkíta kori leletanyagból már rengeteget ismerünk.103 Kovács László megállapította, hogy a fokosokat Kelet-Európábán a szkítáktól a magyarokig nyomon lehet követni.104 Akadnak olyan avar fokosbalták, amelyek egészen pontos formai előképét megtaláljuk a szkíta kor leletanyagában. (10. ábra) A lapos köpűs fokosbalták gyűrűszerűén vékony köpűs („Gi”) változatának - a penge és a fok kialakítását is figyelembe véve — meglehetősen pontos formai előképeit ismerjük pl. egy' Kr. e. VI. századi hatvan-boldogi sírleletből.105 Fokost (csákányt?) látunk az üzbegisztáni Orlatról (egykori Szogdia) származó csondemezen ábrázolt egyik gyalogos harcosnál, amint éppen belevágja ellensége fejébe.106 Hun sírokból nem ismerünk példát a fokosokra, de feltételezhetően használták őket.107 A római korban ritka típusnak számít a fokosbalta, és ezeket valószínűleg elsődlegesen nem fegyverként alkalmazták.108 A római kori fokosbalták minden általam ismert esetben rövid és többnyire zömök fokkal rendelkeznek. A Zamárdi-PJtiföldek 701. sír fokosbaltájának H köpűformája csak lefelé megnyúlt, felfelé nem (a köpű felső része lapos). Hasonló kialakítás a késő római és kora népvándorlás kori germánoknál (4-6. sz.), valamint a 10-11. századi bolgár leletanyagból ismert.109 A zamárdi fokosbaltához, mintegy „nomád” jellegzetességként, az előzménynek tekinthető germán baltákénál hosszabb (I. fokforma, 2,2 cm), a köpűhöz képest elkeskenyedő, majd a végén kicsúcsosodó fokot alakítottak ki. Az avar kori fokosbaltákat három esetben is bizánci érmek keltezik (terminus post quem): Sfeghegy/Lovéenac és Zamárdi-Réti földek 1392. sír fokosbaltáit Heraclius és Heraclius Constantinus solidusa (616—625 között vert) keltezi minden bizonnyal a kora avar kor végére. Kiskörös-Pohibuj Mackó-dűlő 53. sír fokosbaltája II. Constans (648—651/652) és IV. Constantinus (669—674) ezüst éremutánzatai alapján 675—700 közöttre keltezhető. A típus a 7. század második negyedében már biztosan feltűnt az avar leletanyagban, de néhány esetben ennél korábbi keltezés valószínű (6. század vége — 7. század első negyede): pl. Pécs-Kö^temető 30. sír. Mivel biztosan a 6. századra keltezhető — az avar koriakkal párhuzamba állítható — fokosbaltákat sem a Kárpát-medencéből, sem Kelet-Európából nem ismerek, nem tudtam régészeti bizonyítékokkal alátámasztani azt a szinte evidenciaként kezelt és logikusnak tűnő megállapítást, hogy a fokosbaltákat az avarok „keletről” hozták magukkal.110 Nagyon kevés formai jegyet sikerült megfigyelni, ami feltételezhetően keltező értékkel rendelkezik. A fokosbalták hengeres köpűs csoportja (F köpűformával, 2 db) csak a közép avar kortól figyelhető meg, akárcsak a balta típus nyéltámaszos altípusának hasonló köpűvel ellátott változata. A kora avar korból az F köpűformára nem ismerek példát. A rombuszköpűs fokosbalta csoport K köpűformájú változata a rendelkezésemre álló adatok alapján csak a közép avar kor második felében jelenik meg (675—700), korai avar K köpűformával ellátott fokosbaltát nem ismerek (más típusoknál sincs hasonló köpűvel kialakított korai példány). A 7-8. században Szilézia és az Avar Kaganátus baltaféléi között nagyon szorosak a formai összefüggések.111 Sziléziában valószínűleg avar hatásra tűntek fel a kisméretű fokkal (II. fok-formacsoport) rendelkező fokosbalták.112 A 8-9. századi dunai bolgár anyagból ismert több, az avar koriakkal forma, méret és tömeg tekintetében is párhuzamba 102 Pl. Dobozról és Pécs-Jakabhegy 15. sírjából. (KEMENCZEI 2001, 11-12., 23.) 103 A Kr. e. VI—V. századból, az Alföld- és Erdéiy-csoport területéről ismert vasfokosok száma jóval meghaladja a százat. (KEMENCZEI 2001, 23.) 1114 KOVÁCS 1980-81, 249.; RÉVÉSZ 1996,175. 105 KEMENCZEI 2001, 133., Kát. 17. A gyűrűszerűén vékony köpű a szkíta kor jellemző fokosköpűje. (Pl. KEMENCZEI 2009, 226., Taf. 4., 240., Taf. 18., 242., Taf. 20., 244., Taf. 22., 261., Taf. 39.) 106 Az orlari csondemez keltezése kérdéses a Kr. e. 2. sz. — Kr. u. 3-4. század közötti időszakon belül. (ISTVÁNOVITS—KULCSÁR 1998, 20.; MODE 2003) 107 HIDÁN 2008. 108 A késő római (IV. század utolsó negyede) tedeji fokosbalta masszív kialakítása és pengéjének aszimmetrikussága azt valószínűsíti, hogy jobbkezes munkaeszköz volt. (MESTERHÁZY 1990, 54., Abb. 5., 59.) Ismerünk még Szálacskáról is fokosbaltát. ((ÁRDANYI-PAULOVICS 1953, XXX. tábla: A.2.) Dieter Quast szintén hivatkozik néhány fokosbaltára - az avar darabok „tipológiai előfutáraként” - késő római sírokból. (QUAST 2012, 364., 67. lábjegyzet) 1119 A keleti és nyugati germánoknál egyaránt fellelhető forma (MÜLLER, Adriaan 1957-nél: Axt-Serie 2) La Téne-kori előzményekből fejlődött ki. (MÜLLER, Adriaan 1957, 57.) Pl. Zodel, Kr. Görlitz. (MEYER 1971, 209., Abb. 122.) Ld. még HÜBENER 1980, Abb. 21./176.; MÜLLER, Adriaan 1957, Taf. 13./a. A 10-11. századi bolgároknál: Sredise, Silistra megye, Bulgária, H: 13,7 cm. (HOTOB 2004, TaŐAO XL\T. 552.) 1,11 RÉVÉSZ 1996, 175.; SZŰCSI 2012, 126. Kovács László gondolatmenetéből is ez következik. (KOVÁCS 1980-81, 249.) Alexander Ruttkay a keskeny pengével rendelkező fokosbaltákat ún. nomád baltákként említi. („sog. nomadische Äxte” RUTTKAY 1976, 311.) 111 SARNOWSKA 1962, 514. 112 Jankowice, Olawa járás. (SARNOWSKA 1962, 514.) 129
