Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
G Lapos, olykor gyűrűszerű köpű, kizárólag fokosoknál. A köpű a nyakkal egy vonalban van (egyenes köpűkialakítás), vagy legfeljebb enyhén domborodik ki. H Rombusz alakú, azaz alul-felül kihegyesedő köpű fokosoknál. I Ovális, azaz alul-felül kidomborodó köpű fokosoknál és fok nélküli baltaféléknél. Utóbbiaknál az ovális köpű mindig 1 cm-nél kisebb kalapácsfejjel rendelkezik. J Ovális köpű különálló nyéltámasszal. Értelemszerűen csak fok nélküli baltaféléknél. K Hosszú rombusz alakú köpű. Az alsó és a felső csúcsánál egyaránt 60°-nál kisebb szöget zár be a köpű profilja. A többi rombusz alakú köpűnél (értsd: B és H köpűformák) „feltűnőbb” jelenség, mert a köpű két csúcsa közötti távolság rendszerint nagyobb. 5if esi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok. Baltafélék a 6—8. s^á^adi Kárpát-medencében—Aruarengeitliche Streitäxte und Beik. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 5. ábra 5.7. Nyéllyuk A nyéllyuk a nyél beillesztésére szolgáló nyílás a köpűn keresztül. Metszete - az x tengely síkjában - lehet kör alakú (pl. Csúny/Cunovo 126. sír; Zimony/Zemun\ Zsély/ielovce 787. sír), ovális alakú (pl. Zamárdi-Kéti földek 330. sír; Vágsellye/Sal'a IL Duslo I. szórvány), pajzsalakú (pl. Kölked-Feketekapu A 21. sír; Zamárdi-Kéti földek 1135. sír) vagy nagyon ritkán lekerekített sarkú téglalap alakú (Zamárdi-Kéti földek 563. sír). Szögletes köpűvel rendelkező baltafélét nem ismerek az avar korból. (6. ábra) 6. ábra 3 5.8. Fok-formacsoportok A fok a köpű pengével ellentétes oldali nyúlványa, hozzávetőlegesen az x tengellyel megegyező irányban, ami ütésre, zúzásra szolgál. A fokok formai csoportosítása SZŰCSI 2012 alapján készült, annak továbbfejlesztésével. A fok-formacsoportokat római számokkal jelöltem. (5. ábra) Az I. és II. fok-formacsoport közötti megkülönböztetést indokolja, hogy az I. fok-formacsoportnak elsősorban zúzó, akár akasztó funkciója lehetett, tehát fegyverként használták. A II. fok-formacsoport rendkívül kicsi, akasztásra alkalmatlan, zúzásra nehézkesebben alkalmazható. Amolyan „álfokként” átmenetet képez az általában 1 cm-nél kisebb „kalapácsfej” (B köpűforma) és a 2 cm-nél nagyobb „valódi” fok (I. fok-formacsoport) között. A többi fok-formacsoportra elsősorban fegyverként tekinthetünk. I Tompa ütőfelületű, fektetett téglalap profilú, 2 cm-nél nagyobb hosszúságú fok. II Tompa ütő felületű, négyzet vagy állított téglalap profilú, kb. 1 cm-nél nagyobb 2 cm-nél kisebb hosszúságú fok.38 III A köpűtől enyhén lefelé ívelő, 2 cm-nél nagyobb fok. IV Csonkagúla alakú, trapéz profilú — a köpűtől szűkülő — fok. V A köpűtől az x tengellyel párhuzamosan vagy enyhén lefelé tartó fok bütyökben végződik. VI Az 1 cm-nél nagyobb, egyenes fok kiszélesített, tompa ütőfelületben végződik. 38 Hidán Csaba 3 cm-nél húzta meg a határt a rövid fok és a rendes fok között. (HIDÁN 1994, 3.) 120
