Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)

Szemle

Alba Regia 41. (2012)

A HUMBOLDT-ÖSZTÖNDÍJ HATÁSA NÉPRAJZI KUTATÓMUNKÁMRA, SZAKMAI KAPCSOLATAIMRA*

Humboldt-ösztöndíjamból másfél évet 1990-91-ben, majd 1993-ban a Müncheni Egyetem Német és Összehasonlító Néprajzi Intézetében töltöttem. Vendéglátó professzorom Helge Gemdt, kutatási témám a Duna néprajza volt Elsősorban a Duna kétparti településeket vizsgáltam, de eljutottam Donaueschingenbe, a Duna forrásvidékére, az immendingeni Duna-süllyedéshez, Sigmaringenbe, Ulmba, Regensbutgba és Passauba is. Duna-kutatásaimról magyar és német nyelvű tanulmányaimban adtam számot1 Habilitációs előadásomat is a Duna néprajzáról tartottam 1996-ban a budapesti Eötvös Ixaánd Tudományegyetemen. A habilitáció előfeltétele, hogy a jelöltnek hat félév felsőoktatási gyakorlatot kell igazolni Nekem a Müncheni Egyetemen, 1991 nyári félévében Esther Gajek kolléganővel közösen tartott magyar néprajzi szemináriumot is beszámították

Humboldt-ösztöndíjasként jó kapcsolatot alakítottam ki Walter ElartingerreL, a Passaui Egyetem néprajzprofesszorával, akivel a Duna néprajza témában 1993-ban konzultáltam. Walter Hartinger néprajzi szemináriumában 1999-ben előadást tartottam Balatonfelvidélri népi építészeti kutatásaimról. Előadásom megjelent a passaui történelmi művészeti és néprajzi évkönyben.* 1 2 Hartinger professzor 14 hallgatóval 2000 nyarán a passaui Néprajzi Tanszék nagy kerékpáros kirándulásával járt Szlovákiában és Magyarországon. Vendégeinket két Humboldt-ösztöndíjas néprajzos kalauzolta: Komáromban Iiszka József, Székesfehérváron jómagam. A tanulmányi kirándulásról készült beszámoló a Passaui Egyetem hivatalos lapjában jelent meg, amit magyarra fordítottam, megjelentettem a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában.3 A Passaui Egyetemmel kialakult jó szakmai kapcsolatomra alapozva azt terveztem, hogy a Humboldt-ösztöndíjamból még rendelkezésemre álló hat hónapot itt töltöm, folytatom a Duna néprajzi kutatását. Szándékomat meghiúsította Elartinger professzor nyugdíjazása, tanszékének bezárása.

Ebből a helyzetből egy újabb németországi kapcsolat kialakulása, megerősödése, egy másik kutatási témám előtérbe kerülése mozdított ld. A Humboldt-ösztöndíj pályázatára készülve, az 1980-as években több német nyelvű tanulmányt is publikáltam Németországban. Többek között megjelent a freiburgj Johannes Künzig Intézet évkönyvében a szőlőhegyek védőszentjének, Szent Orbánnak tiszteletétől készült munkám.4 Ezen a nyomon indult el Michael Prosser, a Künzig Intézet munkatársa, aki magyar származású felesége, Schell Csilla néprajzos kolléganőnk segítségével rendszeresen kutat Magyarországon. Michael Prosserrel több alkalommal is konzultáltam munkahelyemen, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban Szent Orbán kultuszáról Erről tartotta egyetemi magántanári bemutatkozó előadását a Freiburgi Egyetemen, 2007-ben. Nem csupán a délnémet, württembergi, Rajna-vidéki szőlőhegyi Szent Orbán-ünnepeket mutatta be, hanem a kárpát-medenceiekre is kitért Utóbbi helyszíneken néprajzi terepkutatást véglett a témában. Bemutatkozó előadását megalapozó kutatásainak eredménye a közelmúltban megjelent könyve, melynek előszavában konzultációinkról is megemlékezett: „Ein ganz besonderer Dank gebührt László Lukács (König-St-Stephan- Museum Székesfehérvár), der dieser Arbeit mit dem Rat des hochspezialisierten Kenners der Thematik in Ungarn und mit umfangreichen Materialien ausgeholfen hat”5

Az elmúlt években Michael Prosser és Schell Csilla eredményes néprajzi konferenciákat rendeztek Freiburgban, ahol a német mellett a magyar népi kultúra kérdéseit is szem előtt tartottuk Az ünnepekkel foglalkozó tanácskozáson az ezredforduló szőlőhegyi Orbán-ünnepeiről szóló előadásra kértek fel. Ide magammal hozhattam e témában frissen megjelent magyar és német nyelvű

' Német nyelvű változata a közép- és délkelet-európai Humboldt-ösztöndíjasok 2011. május 6-8. között a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Humboldt-Kolloquimára készült előadás. A tanácskozás témája volt: „A tudományos együttműködés a XXI. század Európájában - Kihívások a Humboldt-ösztöndíjasok számára Közép- és Délkelet-Európában”.

1 Lukács László: A Duna néprajza. Limes X. 1. 57—60. Tatabánya; Lukács László: An den Quellen der Donau. Acta Ethnologica Danubiana IV. 2002, 191—212. Komárom-Dunaszerdahely; Lukács László: Duna kétparti települések Magyarországon 1920 előtt. A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Szerk.: Frisnyák Sándor, Tóth József. Nyíregyháza—Pécs, 2003, 279—303; Lukács László: Siedlungen an beiden Ufern der Donau in Ungarn vor 1920. Acta Ethnographica Hungarica L. 2005, 39—66.

2 Lukács László: Die Erforschung der Arkadenhäuser in der ungarischen Volksarchitektur. Zur ästhetischen Volkskultur der Mittel- und Unterschichten der Landbevölkerung in Ungarn. Ostbairische Grenzmarken XLIII. 2001, 137—154. Passsau.

3 Hartinger, Walter: Auf Spurensuche im Osten. Große Fahrradexkursion des Lehrstuhls für Volkskunde in die Slowakei und nach Ungarn vom 7. bis 16. Juni 2000. Universität Passau Nachrichten und Berichte 102. sz. 2000, 41-43.; Hartinger, Walter: Nyomkeresés keleten. A passaui Néprajzi Tanszék nag)' kerékpáros kirándulása Szlovákiába és Magyarországra (2000. június 7—16.). Néprajzi Hírek XXIX. 2000, 3—4. 108—110.

4 Lukács László: Die Verehrung des Heiligen Urban im Gebiet des Bistums Székesfehérvár (Stuhlweißenburg). Jahrbuch für ostdeutsche Volkskunde XXXII. 1989, 247—266.

5 Prosser-Schell, Michael: Vom „dies sancti Urbani” zum „Orbán-napi Borünnep” in Hajós. Geschichte und Transformationen des Urbanfestes aus volkskundicher Perspektive. Freiburg, 2009, VII.

221