Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Szemle
Alba Regia 41. (2012) könyvünket6 Előadásomra a Freibuigi szervezők így emlékeztek „Die Ergebnisse seiner Erhebungen hat Lukács in einem denkwürdigen Vortrag zum St Urban-Fest und-Denkmälem 2005 am Johannes-König-Insdtut derart spannend und mitreißend votgetragen, dass sein Redebeitrag von Flochrufen aus dem Publikum begleitet wurde, ein zumindest unserer Erinnerung einmaliges Geschehnis.”7 Az ünnepekkel foglalkozó tanácskozás előadásait kötetben is megjelentették.8 Werner Mezger freibuigi népmjzprofesszor 2007 farsangján kért, hogy a stuttgarti Südwestrundfunk-Femsehen foig^tócsoportját húshagyókedden kísérjem el Magyarországon olyan helyre, ahol még ékek a maszkos alakoskodó, adománygyűjtő népszokások, felvonulások Székesfehérvár közelében, a mohai tikverőzésre vittem el a stábot, itt nagysikerű filmfelvételt készítettek, amely bekerült a Mezger professzor tudományos tanácsadásával és szereplésével készülő, népszerű Treffpunkt című műsorba (Fasching in F^unpcr, Narrentrejfen). Wemer Mezger, a filmfelvételeket látva, fontosnak tartotta, hogy a mohai tikverőzésről és a dunántúli farsang alakoskodó, adománygyűjtő népszokásokról 2007 nyarán a Freibuigi Egyetem Néprajzi Intézete és a Künzig Intézet által Endingen am Kaiserstuhlban rendezett Fastnacht in Europa című konferenciára előadásra kérjen fel.9 Ekkor már azért is szívesen vettem részt a freibutgiak rendezvényein, mert időközben erősen dolgoztam a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím elnyerése érdekében benyújtandó disszertációmon a karácsonyfa történetéről és európai elterjedéséről E témához a karácsonyfa bölcsőjénél, a freibuigi staufeni kollégák segítségével jelentős anyagot gyűjtöttem. Freibuigban a Német Népdalarchívum könyvtárának egyik könyve őriz egy korai karácsonyfa-ábrázolást: Svájcban Luzern kanton tankönyvkiadója már 1840-ben könyvet jelentetett meg a családi és iskolai karácsonyfá-ünnepélyek rendezőinek segítésére.10 11 Címlapja elé A. Mayen Die-Weihnacht-Beschemng (Karácson)! ajándékozás) című metszetét kötötték E korai karácsonyfa-ábrázoláson a szobában két feldíszített, gyertyás karácsonyfa áll az asztal két oldalán, közöttük a betlehemi jászolban fekvő Kisjézust, a mellette térdeplő Szűz Máriát ábrázoló kép látható. Körülveszi, nagy érdeklődéssel és örömmel szemléli a képet, a karácsonyfákat, az ajándékokat a család: szülők, nagyapa és a gyermekek Staufenben Josef Mayer fazekasmester családi fotóalbumában egy fényképre bukkantam, amely német katonák karácsonyfáját ábrázolja az első világháborús fedezékben. Michael Prossert 2008-ban a mohai tikverőzésre hívtam el legutóbb 2010-ben járt nálunk amikor a Szent István Király Múzeum új állandó néprajzi kiállítását tekintette meg. Látogatásaira így emlékezett: „Der „tikverőzés” war ein Phänomen, zu dem der Unterzeichnete Michael Prosser-Schell übrigens von Lukács einmal selbst eingeladen war, was ihm durchaus unvergesslich positiv in Erinnerung geblieben ist Ebenso unvergesslich wirkte schließlich 2010 der Besuch der großartigen, neugestalteten volkskundlichen Präsentation in „seiner7’ Abteilung des König-St Stephan Museums in Székesfehérvár.”11 2008 Márton napjára Michael Prosser újabb konferenciára hívott Freiburgba, ahol a karácsonyfa kárpát-medencei történetéről és elterjedéséről tartottam előadást12 Itt szlovákiai magyar kollégám, Iiszka József Humboldt-ösztöndíjas és korábbi passaui vendéglátó professzorom, Walter Hartinger is előadással szerepelt Másfél évtizeddel müncheni munkám után a bonni Alexander von Humboldt Alapítvány visszahívott Németországba Az itt bemutatott szakmai kapcsolatokra alapozva kutatóhelyként Freiburgot választottam: a 2008. évi nyári szemeszterben a Freibuigi Egyetem Néprajzi Intézetében és a Johannes Künzig Intézetben dolgoztam. Vendéglátóim Max Matter és Wemer Mezger professzorok voltak. Freibuigi Egyetemen 10-15 érdeklődő hallgató számára magyar néprajzi szemináriumot tartottam. Kutatásaim súlypontját a közép-európai folklórtanulmányok, elsősorban a karácsonyfa története és európai elterjedése képezte.13 Kiegészítettem német nyelvű tanulmánykötetemet, amely kiadásra vár, de a szerkesztés, nyelvi lektorálás, a nyomdaköltség előteremtése még előttünk álló feladat Elképzelhető, hogy Humboldt-ösztöndíjam utolsó három hónapját erre a munkára fordítom. A németországi kollégákkal, a freibutgiakkal változatlanul jó a szakmai kapcsolatom, amit az is jelez, hogy Michael Prosser-Schell kollggmat én köszönthettem a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában abból az alkalomból hogy a Freibuigi Albert-Ludwig Egyetem rendkívüli tanárává (außerplanmäßiger Professor) nevezték ki.14 LUKÁCS LÁSZLÓ 6 Lukács László - Ambrus Lajos - L. Simon László: Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúrája. Süße Weintraube, feuriger Wein. Die Trauben- und Weinkultur der Gegend um den Velencer See. Budapest-Pázmánd, 2005. 7 ScheU, Csilla - Prosser-Schell, Michael: László Lukács zum 60. Geburtstag. Acta Ethnolgoica Danubiana. XII. 2010, 205. 8 Schell, Csilla — Prosser, Michael szerk.: Fest, Brauch, Identität. Ünnep, szokás, identitás. Ungarisch—deutsche Kontaktfelder. Freiburg, 2008. 9 Lukács László: Volkstümliche Faschingsbräuche im Komitat Fejér. Alba Regia XXV. 1990, 83—91. Székesfehérvár; Lukács László: A mohai tikverőzés. Farsangi alakoskodó, adománygyűjtő népszokások a Dunántúlon. Alba Regia XXXVII. 2008, 93—106.; Lukács László: Das Hübnerschlagen in Moha und andere traditionelle Faschingsbräuche in Westungam. Ungarn-Jahrbuch XXX. 119-157. Regensburg. 1° p)er Frohe Schüler. Eine Sammlung geeigneter Spiele und Gesänge zur Beförderung unschuldiger Erholungen in Familie und Schule mit besonderer Berüchsichtigung auf Jugendfeste. Luzern, 1840. 11 Schelf Csilla - Prosser-Schell, Michael: László Lukács zum 60. Geburtstag. Acta Ethnologica Danubiana XII. 2010, 205. 12 Lukács László: A karácsonyfa elterjedése a Kárpát-medencében. Néprajzi Látóhatár XVII. 2008, 4. 5-42. Debrecen; Lukács László: Zur Kulturgeschichte des Christbaumes in Ungarn. Humboldt-Nachrichten Nr. 30. Dezember 2008, 56-61.; Lukács László: Befunde und Belege zur Verbreitung des Christbaums im Karpatenbecken. Szenische Gestaltungen christlicher Feste. Beiträge aus dem Karpatenbecken und aus Deutschland. Szerk. Michael Prosser-Schell. Münster, 2011, 29-60. 13 Újabb tanulmányutam a Német Szövetségi Köztársaságban. Néprajzi Hírek XXXVII. 2008, 3-4.; Lukács László: Meine jüngste Forschungsreise in der Bundesrepulik Deutschland. Alba Regia XXXVII. 2008, 230-231. 14 Lukács László: A Freiburgi Egyetem új néprajzprofesszora. Néprajzi Hírek XXXIX. 2010, 1. 24—25. 222
