Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
A Gunda Béla-Emlékülés előadásai - Varró Ágnes: Amikor a néprajzkutató is majdnem szemmel vert…
Varró Agnes: Amikor a néprajzkutató is majdnem szemmel vert... fogadott, és hívott, hogy kísérjem haza, ott nyugodtan beszélgethetünk. A fűtött konyhában ültetett le. A tűzhely alatt egy ládában kislibákat pillantottam meg. Közelebb akartam menni, hogy megnézzem őket, amikor az öregasszony figyelmeztetett: — Előbb köpködje meg őket, nehogy szemtől essenek! Tanácstalanul álltam a konyha közepén, félúton, amikor derengeni kezdett, hogy itt most szemmel verés veszélye fenyegeti ezeket a kislibákat, s ráadásul az ártó pedig csak én lehetek, aki idegen vagyok, és igyekszem minél kedvesebb szavakkal dicsérni a dobozban lévő aprójószágot. Nem volt mit tenni, jelképesen közibük köptem néhányszor. — No, most már megnézheti őket — szólt megkönnyebbülten az öregasszony. így történt, hogy akaratomon kívül majdnem szemmel vertem. Ha nem is ennyire személyes élmény nyomán, de azóta számos adatot sikerült gyűjtenem a szemmel verésről és a bajt, betegséget, egyéb veszélyt távoltartó, megszüntető eljárásokról a Dunántúlon is, Fejér megyében és a Veszprém megyei Somló-vidéken a népi orvoslás témában végzett terepmunkáim során. Különösen a gyermeket váró fiatalasszonynak kellett a születendő gyermek egészsége érdekében különféle tiltott helyzeteket, alkalmakat elkerülnie. Előszálláson például a terhes asszonynak ügyelnie kellett, nehogy a kutya ráugorjék, mert meghal a gyermeke. Rácsodálkoznia sem volt szabad semmire. Szörnyülködve emlékeznek G. Ibolya esetére, aki egy olyan kódisembert csodált meg, akinek hiányzott a keze feje, s így, csonkán született a gyereke is. A terhességet letagadni sem volt szabad, mert úgy tartották, hogy abból a gyerekből tolvaj lesz, mire felnő. Bakonycsernyén úgy tapasztalták, hogy a ló megérzi, ha terhes nő ül a kocsin, és ilyenkor nem tud továbbmenni, ezért a terhes asszonynak a menetiránynak háttal kellett felülni a szekérre. Az újszülöttet a néphit szerint különösen a születés és a keresztelés közötti időben fenyegette a rontás veszélye a környezet részéről. A rontás legismertebb formája a szemmel verés. Ha a kisgyerek folyton sírt, úgy vélték, hogy megártott neki a szem, verésbe van, megnézte valaki, szemmel verték. Az ártó többnyire a házhoz érkező idegen, akinek összeért a szemöldöke, fáradt a nézése, szúrós, erős a nézése, s aki akarata ellenére, a puszta nézésével rontást hozhat, ismeretien betegséget okozhat a csecsemőnek és a fiatal állatoknak egyaránt. A szemmel verés megelőzésére számos eljárást ismertek. Csákberényben például, ha társaságba vitték a kisgyereket, kifordítva adták rá az ingét. A somlóvásárhelyi Nemes Gyuláné bábaasszony elbeszélése szerint ő maga is, már az első fürdetés után így öltöztette fel az újszülöttet, s felhívta az anyák figyelmét, hogy szemverés ellen fordítva adják a gyerekre az inget egyéves koráig. Bakonycsernyén keresztelésig az anyja kötényével takarták le az újszülöttet, Előszálláson rózsafüzért tettek mellé. Somlóvásárhelyen, amikor a kisgyerek apja este fáradtan hazaért, a kalapját a gyerek takarójára tette, hogy arra essen először a fáradt tekintete és ne a kisgyerekre. Ugyancsak Somlóvásárhelyen piros szalagot kötöttek rontás ellen a gyerek karjára. A színek rontást, betegséget elűző szerepéről szólva megemlíteném a sárga szín hasonló funkcióban való előfordulását. Móron és Pusztavámon sárgaság megelőzésére sárga színű kendővel takarták be a gyereket. A szemmel verés gyógyításának legelterjedtebb módszere a szenes víz készítése volt, amelynek számos változatát ismerték gyűjtőterületemen. Fehérvárcsurgón például három darab izzó parazsat hideg vízbe dobtak, „Uram, Jézusom segíts meg!” szavak kíséretében keresztet vetettek a pohárra. Ha a parázs leült a pohár aljára, szemmel verés történt. A gyógyulás céljából a vízzel háromszor megmosták a gyerek arcát, és az ingük aljával visszájáról megtörölték. A maradék vizet az ajtó mögé öntötték. Magyaralmáson úgy tudják, hogy a három parázsdarab a Szentháromság jelképe. A szenes víz készítésének célja a gyógyításon kívül a rontó személy kilétének a megtudakolása is volt. Pusztavámon a vízvetés közben azok neveit sorolták, akik a betegség jelentkezése óta a háznál jártak. Amelyik név említésekor a parázsdarabok leszálltak a pohár aljára, azt az illetőt gyanúsították a rontással. A szenes víz készítésén kívül még más egyéb gyógymódokat is ismertek a szemverés elhárítására. Bakonycsernyén például a tövisboronából kihúzott kilenc szál tüskét három napig áztatták, s ebben a vízben mosdatták meg a beteg gyereket. Magyaralmáson az úrnapi körmenetre állított sátrak leveleiből vittek haza, és szemverés esetén azt az úmapi füvet tették a gyerek fürdetővizébe. Az emberi nyál rontást elhárító, gyógyító szerepe a szemmel verés bekövetkeztekor is megnyüvánult. Előszálláson, amikor a kisgyerek látszólag ok nélkül sírt, az anyja mindkét szemét az orrtól a halánték felé háromszor kinyalta s a nyálat kiköpte. A Veszprém megyei Somlóvásárhelyen sem volt szabad hangosan dicsérni a gyereket, sem fáradt állapotban megnézni, mert betegség szállta meg. Ilyenkor itt is az anyja kinyalta a gyerek szemét. Ugyancsak Somlóvásárhelyen úgy emlékeznek, hogy különösen a vásárban fordult elő gyakran szemmel verés. Cs. Anna adatközlőm egyik testvére még kisgyerek korában bele is halt abba, hogy a vásárban egy összenőtt szemöldökű ember megcsodálta. Cs. Anna szerint onnan tudták, hogy szemmel verés történt, hogy a halott teste nem keményeden: meg a halál beállta után. A rontás okozójának megtudakolása miatt gyakran ólmot is öntöttek. Sárbogárdon, ha a kisgyerek megijedt, ónyát öntöttek felette. A gyerek fejét letakarták a karácsonyi abrosszal, és a feje felett öntötték a hideg vízbe a forró ólmot. Amilyen formát a megdermedt ólom felvett, attól ijedt meg a gyerek. Az ólomfigurát rongydarabba téve kilenc napig a gyerek nyakába kötötték, az után múlt csak el a rontás hatása. A karácsonyi abrosz, a karácsonyi asztal és a népi orvoslás összefüggéseivel kapcsolatban jegyezném meg, hogy a karácsonyi asztalon elhelyezett élelmiszerek közül különös 162
