Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
S. Lackovits Emőke: Szent Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki közösségekben
Alba Regia 40. (2011) tudott. Úgy igyekeztek ártó erejét meggátolni, hogy a szabadkémény alatt kötött seprűvel verték el az ilyen személyt, amivel hitük szerint ártalmadanná tehették.80 Eger környékén és a Mátra vidékén a küszöbre, az ablakokra vagy a ház falára rajzoltak fokhagymával kereszteket, de azt tartották, hogy a Lucakor vetett búza is védelmet ad rontás ellen.81 A I légy közben és Filkeházán leginkább a tehenet féltették a rontástól. Ennek elhárítására az asszonyok keresztet meszeltek az ólak ajtajára, az istállóajtót, valamint a tehenek szarvát fokhagymával bedörzsölték, az ajtókat szentelt vízzel meglocsolták, az istálló küszöbére pedig seprűt tettek. A gazda egy szeget vert az ajtófélfába, hogy a boszorkányt odaszegezze vele. A boszorkányok elfogásának módja Lucától karácsony böjtjéig a kilincs esténkénti megreszelése vagy késsel való megkaparása volt. Aki levert orral Szenteste kölcsönkért valamit, az volt a boszorkány.82 Palócföldön az istállók és a házak ajtaját egyaránt bekenték fokhagymával, az ajtókra, ablakokra, továbbá a ház négy falára pedig ugyancsak fokhagymával kereszteket rajzoltak, sőt a család tagjai is fokhagymával tettek keresztet homlokukra sorban, a gazdát követően.83 Szegeden és környékén minden ajtót, ablakot zárva tartottak Luca előestéjén, hogy a gonoszt távol tartsák a hajléktól.84 A Jászságban fokhagymával és sóval kenték be az istálló küszöbét, valamint az ajtófélfát, az ajtóra keresztet rajzoltak vág}’ meghintették szentelt vízzel. A tehén Luca-napi tejét és vizeletét egykor eltették, amit azután az állat rontásának elhárítására használtak fel később. Mindezeken túl a lakóház minden ajtaját, ablakát, zárait és a lakatokat ugyancsak bekenték fokhagymával, a kéménybe pedig nyírfa seprűt kötöttek a gonosz távoltartására. Egykor ezen a napon a pásztorok hatalmas zajkeltéssel vonultak végig a falukon, hogy elűzzék a boszorkányokat.85 Kecelen Luca napján este, vacsora előtt, a gazda körbejárta a telken álló épületeket és minden kulcslyukba egy gerezd fokhagymát tett, nehogy ártsanak a boszorkányok a házbelieknek.86 Zenta-Újfaluban fekete tyúkot vágtak, tollát szétszórták a telek körül, hogy semmi vész ne érje sem a házat, sem a benne lakókat.87 Német nyelvterületen, jelesen Alsó-Ausztriában szentelményekkel védekeztek az ártó erők ellen. Egyes helyeken a nagyszombati tűzszentelésből származó szenet, tömjént és kökénybokor ágait a gazdaasszony füstölőtálba tette, meggyújtotta és körbejárta vele a ház minden helyiségét, majd az istállót, ólakat egyaránt, miközben mondta: „A lidércnyomásoktól, boszorkánylövésektől, ördögpaták és varázslók mesterkedéseitől ments meg Szent Luca, ameddig holnap reggel felkelek! Légy figyelemmel, nehogy elessem, vagy bármit elvétsek, aminek következtében szükséget szenvednék.” Előtte és utána a ház minden tagja együtt imádkozott. Ez a szokásosnál hosszabb imádság volt ilyenkor, vele különleges védelemért esedeztek az éjszakára. Ügyeltek arra, hogy ilyenkor az éjszakai felkelésnél bal lábukkal keresztet rajzoljanak az ágy elé, nehogy a boszorkány belopózzon oda.88 A szokással némi rokonságot mutat a magyarpolányi, mármint a tüskés ágak használata. Különlegessége, hogy minden mással ellentétben, itt, Ausztriában a szentet, Szent Lucát hívták segítségül a gonosz, az ártó erők ellen. Ugyancsak német nyelvterületen volt jellemző, hogy Luca-nap éjszakáján mindenféle tréfás cselekedetet vittek véghez a legények, amelyet azzal magyaráztak, hogy velük a gonosztól való félelemről terelték el a figyelmet, amellyel az ártó erőket egyszerre gyengítették is.89 Tréfás Luca-napi cselekedeteket a magyar nyelvterület egészéről ismerünk. Itt azonban a kapukat szedték le, a szekeret szedték szét és rakták össze a ház tetején, a kint hagyott szerszámokat a küszöbre tették, az ajtót, falat bekormozták, szalmát loptak, az udvart törekkel szórták tele, lefaragták, leverték a lányos házak sarkát, megzörgették az ablakokat - ahogy néhányra már utaltunk. Mindezeket azzal magyarázták, hogy amiért nem engedték be a lucázókat vagy kevés adományt adtak, ezért bosszúállásként követték el ezeket, vagy egyszerűen olyan házaknál tréfálkoztak, ahol eladó lány volt, ami elsősorban neki szólt. Luca napja egyike volt göcseji és hetési hiedelem szerint azon öt nap egyikének, amikor tűzi veszedelemtől kellett tartania a közösségeknek. Lendva-vidékén üyenkor ezt megakadályozandó, férfiak raktak tüzet,90amely rokonítható a férfiak szerencsevivő szerepével szerte a magyar nyelvterületen, így jelesen az általunk vizsgált vidék falvaiban is. A gonos^Jelismerésének módja: Az ártó hatalmak, erők ellen nem csupán védeni igyekeztek az egyént, a családot, a hajlékot és a jószágot, hanem éppen Luca napja adott lehetőséget felismerésükre, amely előmozdította, segítette az ellenük való védekezést. Ennek egyik módja volt egy olyan eszköz készítése, amelynek segítségével a közösség ártalmára törők felismerhetővé 8« S. LACKOVITS 2000, 24. 8> CSÁSZI 2005, 496. 82 PETERCSÁK 1985, 19. és 21, valamint 2001, 163-164. 83 GULYÁS-SZABÓ 1989, 315. 84 BÁLINT 1968, 157. 85 SZABÓ 1982, 249. 85 SZACSVAV 1984, 873. 87 PENAVIN 1988, 149. 88 REISENBERG-DÜRINGSFELD 1898, 434-435. 89 REISENBERG-DÜRINGSFELD 1898, 435-436. *> GÖNCZI 1914, 210. 237 T T
