Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Szabó László: A nő helyzete az oszét társadalomban
Szabó László: A nő helyzete az őszét társadalomban A családszervezettel, ezen belül is a nagycsaládokkal a már említett őszét kutatók előszeretettel foglalkoztak. Mindenekelőtt azért, mert a tradicionális őszét társadalomnak valóban ez az alapja, legfontosabb intézménye. Az iránta való nagy érdeklődést a korai kutatóknál növelte az, hogy Hérodotosz „Amazoniá”-t nagyjából arra a vidékre teszi, ahol az oszétek elődei is éltek, illetve magukat részben a szkítákkal rokonító oszétek az ógörög szerző valamennyi családdal, nővel kapcsolatos leírását saját társadalmuk előtörténeteként fogták fel. Mindennek az anyagában párhuzamosan gyarapodó, majd egységes eposszá gyúrt Nart-mondakörben is megtalálni közvetlen folytatását. A kutatás szovjet korszakában pedig Engels családszervezettel kapcsolatos munkái adtak hatalmas lendületet az ilyen irányú kutatásoknak. Ez azonban sajnos meglehetősen egyoldalúvá vált, mert elsősorban a matriarchátus és patriarchátus viszonyának tisztázására, Engels (Marx és Lenin, nem utolsó sorban ezek nyomán az oszéteknél Sztálin) tételeinek igazolására szűkült. A matriarchális nagycsalád. Az őszét kutatók az amazonok társadalmáról leírtakat (Hérodotosz, majd ennek nyomán Plinius, Strabon és mások) mondainak és nem valósnak tekintik, ám vele igazolva látják a matriarchátus egykori kétségtelen meglétét: a nőknek a kezdeti társadalmakban, ezen belül a családban volt vezető, meghatározó szerepéből származtatják a kutatók a nagycsaládon belül az asszonynak, mint a gazda melletti legjelentősebb személynek később is megmaradt igen nagy hatalmát az őszét társadalomban. Ennek igazolásául gyakran hivatkoznak a Nart-eposz egy egész önálló ciklusára, a Satanával foglalkozó részre (Uritymag és Satana)? A csodálatos születésű nőnek, aki a sírboltban felélesztett Dzerassza és Uasztürdzsi leánya, csodálatos isteni és földi képességei és tulajdonságai vannak, s mintegy megtestesíti az egykori mátnarkát: „ Egy hónap alatt annyit nőtt, mint más egy év alatt, egy esztendő alatt pedig annyit, mint más három év alatt. Gyönyörű volt Satana, a nart lányok köpött senki sem volt szebb nála. Arányos termetű, sfkraszemü, mint a~ angyal, úgy forog mint a nyíl suhan, a hangja a fülemüle énekéhez hasonló, szavai az édesanyád bevédése, a ke~ei bőke fie k és vendégszeretők. És a kenyér, amelyet süt, olyan, hogy egy falatnyi belőle csillapítja a% éhséget és megrészegít, mint az aluton, a nartok komlós itala. ’v Satana az őszét nőideál megtestesítője e tulajdonságokkal, s ha cselekedeteit nézzük, ez a kép kiegészül még a rendkívüli okossággal, bölcsességgel, hasznos ravaszsággal, merészséggel, büszkeséggel, áldozat-, tettre- és harcrakészséggel és határozottsággal. Kiszemeli magának a legkülönb nart férfit, Urizmagot, aki szokásjog szerint nem is lehetne az övé, de ravaszsággal, merészséggel és határozottsággal megszerzi magának. Akárhányszor úgymond felülmúlja a legkülönb nart férfit, a férjét, aki akarva-akaradan az ő tanácsait követi és intézkedéseit hajtja végre. Soha nem kerül előtérbe, de minden mögött ő áll. Valójában ő, az asszony irányít, hőssé azonban mindannyiszor a férfi válik, de csak akkor, ha követi tanácsait. Ezért ér kincset a jó feleség, ezért összefogója a családnak minden körülmények között, s ezért nem apad tekintélye sem. Az oszéteknél az ún. matriarchátus korában is ilyen lehetett a nő szerepe, magatartása, és ez azonosítható az amazontermészettel? A patriarchális nagycsalád. A 18. századi őszét patriarchális nagycsalád összefoglaló leírása szinte szóról szóra megegyezik azzal, ahogyan Morvay Judit „Asszonyok a nagycsaládban” című munkájában a 19. század második felében még meglévő mátraalji palóc nagycsaládot bemutatja. Ha a magyar gazda szót az őszét hiszjer (a legidősebb házas férfi) szóval, a gazdasszpnyx. az őszét afszfnrxA (a hiszter felesége) helyettesítjük, mindkettő pontos leírását kezünkben tartjuk. Am ennek pontos összevetése eltérítene célunktól, s ezért itt az azonosságokat nem részletezem. Kiemelek azonban két, a jövőben további vizsgálatra szoruló, oszétekre jellemző vonást, amely nyomokban a jászoknál is fellelhető. A hiszter haláláig teljhatalmú feje és irányítója a család életének. Amennyiben egészsége megrokkant, és már nem teljes értékű, nem veszíti el pozícióját, legfeljebb nagyobb szerepre tesz szert a családi tanács, amely a legidősebb házas férfiakból áll. Másfelől a teljes értékű hiszter még hatalma csúcspontján is osztozik a család fölötti hatalomban az afszinnal, akivel minden dolgot megbeszélnek, akinek kikéri tanácsát, akit mindenről tájékoztat, s ritkán, legfeljebb utólag terjeszti tervét, döntését a családi tanács elé. A végső szót mindenben a gazda mondja ki, de az afszin tanácsadói szerepe is megvan. A gazda önként lemondhat a család vezetéséről, ha elaggott, s magát alkalmadannak érzi a vezetésre, ám ez lényegében azonos a halállal. Ugyanis a hiszter ilyenkor kivonult a halottak városába (megfelelő szertartással búcsúztatták), s maga fekszik be a családi sírboltba.7 8 9 10 Az elhalt családfő örököse és így a család feje lehet az afszin is, azaz a gazda özvegye, aki nem köteles e pozíciót átadni a legidősebb férfinak. Amíg újra férjhez nem megy, 7 SZABÓ 1992, 194—196. hívja fel erre a figyelmet. 8 KOVÁCS 2008 9 A nart Satana egykori szerepe, ennek meghatározó volta, úgymond uralkodói jellege összefügg még azzal, hogy a korai őszét történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon, aki grúz királynő volt. Ilyen vonatkozásban kell említenünk a magyar nyelv honfoglalás előtti jövevényszavai között a korai iráni eredetű asszony szavunkat, amit ’királynő, fejedelem asszony’ jelentéssel vettünk át. 10 KALOEV 1971 - Kint jártunkkor KALOEV, H. maga vezetett el bennünket a Halottak Városába, ahol a helyszínen is részletesen elmagyarázta ezt a szokást. Több őszét kutató mindannyiszor elmondta ugyanezeket, s ezeket magnetofon-felvételeken is rögzítettük (KALOEV, KUZNYECOV, UARZIATI, MAGOMEDOV). 274
