Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

S. Lackovits Emőke: Szent Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki közösségekben

Alba Regia 40. (2011) „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tikok! Kerítésen van egy lyuk, Azon bújik ki egy tyúk. Utána a fi’ ko kas, Herék a tikokat!” „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tyúkjok!” (V aszar) „Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyuk!” (Kák-medence) „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tyúkok! Ha nem adnak szalonnát, Levágom a gerendát! Annyi tyúkjuk legyen, mint égen a csikag!” (Dörgicse) „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tikok! Tojjatok, kotojjatok! Luca, Luca kitty-kotty.” (V ászoly) Amennyiben nem engedték be a lucázókat, nagy hangon kiabálták: „Egy tyúkjuk legyen, az is vak legyen!” (Dörgicse) „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen!” (Kékkút) „Luca, Luca kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! A szomszédé megkotoljon, A kendteké sokat tojjon! Luca, Luca kitty-kotty, Luca, Luca kitty-kotty, Üljön meg a tiktyuk! A másé csak csatázzék, Kendteké csak tojjék. Luca, Luca kitty-kotty.” Elmenetelkor köszönés helyett a következőket mondták: „A tojásukból sok kakas legyen, A kakasuk jó csípős legyen!” (Szentgál) Az 1890—1902 közötti időszakban Jankó János még az egész Balaton-mellékén találkozott a lucázás szokásával és a hozzá kapcsolódó bőségvarázsló mondókával. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom