Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
L. Juhász Ilona: Karácsony és a halottak emlékezete
-L. Juh ász Ilona: Karácsony és a halottak emlékezete is, s nem csupán a virágvázákban, hanem díszítőelemként, csokrokban, koszorúkban, virágkompozíciókban. A sírokra helyezett különféle angyalfigurák közül figyelmet érdemel két jellegzetes angyalábrázolás terjedése: Raffaello Sixtusi Madonna című festményének alsó részén látható 2 könyöklő angyalfigura mintájára, különféle anyagból készült apró plasztikák.6 Ezek az angyalábrázolások gyakran megjelennek a mécseseken is, de kisebb-nagyobb porcelán, agyag, vagy kerámia kivitelben, sőt ilyen formájú gyertyákat is egyre gyakrabban találhatunk a sírokon. A Mikulás-figurák elsősorban gyerekek és fiatalabb elhunytak sírján gyakoriak, többnyire csokoládéból készültek. Néhány éve kerültek forgalomba a kimondottan a karácsonyhoz kötődő, zöld színű, karácsonyfa formájú üveg- és műanyag mécsesek, amelyek iránt egyre nő a kereslet. Ezek, lényegében a fehér festéknek köszönhetően, behavazott karácsonyfák illúzióját keltik, s csillagokkal festett változatuk is kapható. Bár gyártanak piros és fehér színű ugyanilyen formájú mécsest is, a vásárlók inkább a zöldet részesítik előnyben. Gyakoriak a sírokon az otthon ünnepi díszként funkcionáló különféle, gyertyákat is tartalmazó, fenyőgallyakból készített, vagy pedig műfenyő karácsonyi asztal- és szobadíszek is. Figyelemre méltó, hogy egyre gyakrabban tűnik fel a sírokon is az adventi koszorú,7 amely tájaink háztartásaiban elsősorban a rendszerváltás után terjedt nagyobb mértékben,8 9 10 első alkalommal 2000-ben dokumentáltam a komáromi katolikus temetőben, de a Komáromhoz közeli Gútán, egy út menti halálhelyjel mellett már korábban, 1999-ben. Bár egyre többet és gyakrabban találhatjuk meg a sírokon, azonban tömeges temetői elterjedésről még nem beszélhetünk. Az adventi koszorúkat a temetőbe általában nem advent első vasárnapján viszik ki, hanem közvetlen karácsony előtt. Az adatközlők és a virágárusok elmondása szerint a koszorúkat rendesen közvetlenül az ünnep vigíliáján viszik ki a temetőbe, s abból a megfontolásból, nehogy lángra kapjon a koszorú vagy a többi dísz, csak addig égetik rajtuk a gyertyákat (mind a négyet egyszerre) míg a sír mellett tartózkodnak. Az általános gyakorlat inkább az, hogy egyáltalán meg sem gyújtják, amit az ünnepek után látható érinteden gyertyák is bizonyítanak. Gyakoriak a sírokon az ún. kopogtatókoszorúk is, amelyeket karácsonyi ajtódíszként forgalmaznak, azonban néhányan tévesen ezt is adventi koszorúnak nevezik, mint ahogy az egy vagy két gyertyát tartalmazó karácsonyi asztali és sírdíszeket is. Meg kell jegyeznünk, hogy a karácsonyra készült koszorúk alkotóelemeinek számára jellemző a 4-es szám, több olyan karácsonyi koszorút látni a sírokon, amelyeken például 4 mikulásvirág látható, s általában a vázákba is 4 ilyen virág kerül karácsonykor a sírokra. Ezt a jelenséget véleményem szerint az adventi koszorú elterjedéséhez, annak szimbolikájához köthetjük. A temetőlátogatás ma már sok családnál hozzátartozik a karácsonyi ünnep szokáscselekményeihez. A más településről hazalátogató gyerekek és unokák többsége számára már szinte természetesnek számít, hogy ha az egyik szülő már elhunyt, kimennek a temetőbe is, sokan a mécseseken kívül koszorút vagy másféle díszt is hoznak magukkal a sírra. A temetést követő néhány évben az újabb sírokon az átlagosnál több karácsonyi dísz található. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a temetőt szentestén és az ünnep első napján keresik fel a legtöbben, a második napon jóval alacsonyabb a látogatók száma. Egy 63 éves rudnai katolikus adatközlő 2001-ben már természetvédelmi szempontokat is figyelembe vett, amikor az élő karácsonyfa helyett csak fenyőgallyakat vitt a férje sírjára: „Karácsonykor én is raktam karácsonyfát a síra, de most már nem hordok. Csak gályát töretek le a nagy fáról, mer sajnálom kivágni a kis fácskát, atf mondom, hogy talán bűnt követek el a^al, hogy kivágom. Kis élű fácskát nem akarok már kivágni. Most is tetem fére fenyőgalyat... Díszeket teszek a galyra, meg gyertyát is gyútok, vagy mécsest. Olyankor csak egy vág két mécsest gátunk, nem ág, mint mindenszentkor. Karácsony viliáján igen sokan gönek a temetőre... Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen érzik kötelességüknek a karácsonyi sírlátogatást és - díszítést. Ebben a személyes kegyeleti érzés mellett természetesen közrejátszik a közösségi elvárás is, több adatközlő elmondta, hogy azért jár, ki nehogy megszólják őt: „Én nem szoktam azelőtt kimenni karácsonykor, de most már pár éve én is, fel is díszítem, mert azért már figelik, bog ki meg ki. Egesek már túlzásba is viszik, versenyeznek is egesek. De szép is ez amikor este világítanak a sírok, olyan hangulatos, ez eg szép szokás szerintem... ”u> Természetesen - mint minden új keletű (vagy annak vélt) szokás esetében - a fentebb leírtakkal kapcsolatban is találkozhatunk elutasítással, nem mindenkinek tetszik a temető ily módon történő „felcicomázása”. Sokan úgy vélik, hogy a karácsonyfának sírokra való állítása új keletű, elsősorban a globalizáció hatására terjedt el, s meggyőződéssel állítják, hogy „azelőtt” ez nem volt szokás, mint ahogyan a karácsonyi temetőlátogatás, sírdíszítés sem. Az eddigi adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kutatott terület falvaiban valóban aránylag új szokásnak tekinthető, kutatási eredményeim szerint valószínűleg az 1970-es évek vége felé terjedhetett el, azonban konkrét, korabeli adatok hiányában egyértelműen nem bizonyítható. A nagyobb városokban a tehetősebb, magasabb társadalmi réteg körében a karácsonyfa elterjedésével párhuzamosan már jóval korábban megjelenhetett a karácsonyi temetőlátogatás és sírdíszítés 6 Raffaello Santi szóban forgó festménye a drezdai Zwingerben található. Az önálló karriert befutó két angyalfigura elterjedésével, előfordulásainak különféle változataival kapcsolatban lásd: Angelika und Kari Beaumert 1999. Hazai térhódításához: L. Juhász 2006b. 7 L. Juhász 2007, 90.; L. Juhász 2009b, 9. 8 Vö.: Liszka 1997a; Liszka 1997b; Liszka 2000; Liszka 2003; valamint Lukács 2005. 9 L. Juhász 2002, 153. 10 Nő, 67 éves, római katolikus, Keszegfalva. Saját gyűjtés, 2008. 212
