Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Novák László Ferenc: A magyarság fejfája. Fejfák Fejérben
Novak László Ferenc: A magyarságfejfája — Fejfák Fejérben A dúsan faragott motívumkincsű fejfák mellett több különleges fejfa is előbukkan. Ezek között vannak az ordasi gombosfák, az „epitafák”, amelyek érdekességét a fonatdísz adja meg.51 A fonat jellegű motívum előfordul az uszódi gombosfákon is. A fülöpszállási temetőben állt az a fejfa, amelynek alakja egy miipánt szimbolizál, s antropomorf jellegű.52 Ugyancsak Fülöpszállásról ismeretes az a másik táblaszerű, tönkös fejfa, amelynek sík elülső lapját tulipánban végződő kígyószerű csavarfonat díszíti, s a fejfa csúcsát is faragott tulipánmotívum képezi.53 Az új stílusú fejfák között találhatóak egyszerű megmunkálású fejfák is Kárpát-Európa különböző vidékein szórványosan, és egy-egy helységben egységesen, nagyobb számban is. Szentesen például a gombosfák mellett előfordul olyan egyszerű oszlopfejfa, amely valójában egy megmunkálatlan fatörzs. Több helyen, így Nagyölveden (Veiké Ludince, volt Esztergom vármegye) egyszerű faragású oszlopfejfák jelölik a sírokat. Albertin, a díszesen faragott fejfák után egyszerű oszlop alakú fejfákat készítettek, amelyek az obeliszk sírkövek alakját utánozták. Ezeket ácsok készítették gépi munkával.54 A különböző helységek fejfaanyaga - mint utaltunk rá -, helyi sajátossággal, egyéni karakterrel, egységes formakinccsel rendelkezik. Ez vonatkozik a régi és új stílusú fejfákra egyaránt. Ennek tulajdonítható az is, hogy migráció esetén — elsődlegesen is házasság révén —, az „asszony” vagy „ember” gyakran „magával hozta” a szülőfaluja fej fa típusát is. Erre reprezentáns példa említhető Alsónémediről, ahol az édesanyának kiskunlacházi fej fát faragtak, míg kiskorú gyermekeinek az Alsónémedin szokásos formájú fejfát készítették.55 A kevert lakosságú helységekben - mint például a pusztai szórványtelepüléseken is - nem alakult ki jellegzetes, egyedi fejfakultúrájú temetőkép, a különböző fajtájú és stílusú fejfák keveredése tapasztalható. így például Üllőn, az egykori pusztákon létesült viszonylag fiatal keletkezésű helységekben, mint Kerekegyházán, Szánkon, Orgoványon, Móricgáton. Epitáfiumok, névtáblák, tábla alakú fejfák A vitézi temetkezés során részletesen szóltunk a fából faragott, ezüstlemezzel borított, díszes epitáfiumról, amelyen az elhunyt érdemeit dicsőítették. A temetési menetben vitték, majd a temetés végeztével a templom falára erősítették fel. Tulajdonképpen primér sírjelnek tekinthető, amely a sír felett töltötte be rendeltetését, tájékoztatott a sírban nyugvó földi életéről. Ezek az epitáfiumok Kárpát-Európa szerte megtalálhatók, elsődlegesen is a reformátusok templomaiban, mint például a Hajdúságban, de a katolikusokéban is.561. Rákóczi Ferenc hitvese, Báthory Zsófia 1681- ben halt meg, és díszesen faragott epitáfiumát eredetileg a sárospataki vártemplomban helyezték el.57 A csarodai református templom belső falára erősítették a kegyúr, „Tekéntetes Nemzetes és Vitézlő Idősbb KISREDHEI RHEDEI FERENTZ ÚR EPITHAPHIUMA”-t, amelynek a szövegét példaként idézzük: Kérd hedd úton járó, ez bejben ki nyugszik? Gyászos sír boltyában itten ki aluszjk? Ide temettetvén csendesen kifekszik? Alább írt versekbül rendessen ki tetteik. Méltóságos vérbül lévén fényes kedett, Fénlő hírrel nevel földön ékeskedett, Drága virtusokkal szépen nevelkedett, ÚR RHEDEI FERENTZ e% sírban tétetett. Ez világban midőn itt számos időket, Számlált válna, ötven nyólt\ szép esztendőket, Kikben szenvedhetett szomorú felhőket, ki múh, r nem ere következendő két. 51 NOVAK László 1980, 134—135. A Magyarság Néprajza II. kötetében (é. n.) a 120. ábra Martáról is közöl egy fejfarajzot, amely az ordasihoz hasonló csavart dísszel rendelkezik. Ez egyedi, különleges fejfapéldánynak tekinthető, hasonló tárgyi emlékek nem bizonyítják meglétét. 52 A fejfa még megvolt az 1970-es évek közepén, csupán torzóként. A fejfa egyik fele már nem volt meg, viszont szimmetrikus jellegéből következően rekonstruálható az eredeti alakja. NOVAK László 1980, 66. 53 Lükó Gábor mentette meg a pusztulásból, s szállította be a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumba. 1979 óta a nagykőrösi Arany János Múzeum „Fej fák a Duna-Tisza közén” c. állandó népművészeti kiállításban tekinthető meg. 54 NOVÁK László 1973 55 NOVÁK László 1980, 90., 124. 56 BALASSA 1989, 54-55., 59. 57 A sárospataki Rákóczi Vármúzeumban található. 198
