Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Voigt Vilmos: Miről szólnak a harangok?
Voigt Vilmos: Miről szólnak a harangoki Természetesen náluk is (és másutt is) „réginek” tartják, és akár a (19.) század elejére datálják — noha pontosabb bizonyítékok nélkül, például a templomok (vagy harangjaik) építésének idejére csak általában utalva.9 Minden valószínűség szerint ma a legismertebb ilyen európai szöveg a George Orwell regényében (Nineteen Eighty- Four) oly fontos szerepet játszó és londoni templomok harangjainak szavát felsoroló versike: az Oranges and lemons. Ezt a szakirodalomban már korábban és több helyen is közölték, főként a gyermekfolklór-kiadványok, és réginek tartották — megint csak pontos adatolás nélkül. Azt viszont tudjuk, hogy Londonban 1637 óta a felsőbb iskolák diákjainak feladata volt a harangozás, úgyhogy az ezzel kapcsolatos történeteket, tréfákat, mondókákat is legelőször az ő körükből származtathatjuk. Ezek hagyományozása, variálása is nyilván megvolt körükben. Szerencsére Gladys Taylor népszerűsítő monográfiája éppen erről a versezetről (és az említett londoni templomokról) szól, és új következtetéseket enged meg.10 Először is kiderült, hogy az Oranges and lemons-nzk két verziója ismeretes: egy 14 soros („rövid”), amelynek a végén három további (tematikusán nem ide köthető) sor van, amely valószínűleg egy gyermekjáték-mondóka vége; meg egy („hosszabb”) 32 soros vers. A „hosszabb” szöveg első két sora és záró két sora mintegy szövegkeretet ad. Ebben viszont nincs utalás valamilyen konkrét játékcselekvésre, inkább a londoni templomok harangjainak sorba vételét készíti elő. A vers rímes, izometrikus sorpárokból áll, és összesen 14 londoni templom harangját mutatja be. A „rövid” szöveg is izometrikus sorpárokból áll, ebben 6 londom harang szólal meg. A rövid szöveg mindegyik része megvan a „hosszabb” változatban, minimális szövegeltéréssel, de nem pontosan egyező sorrendben. Mindkét vers záró részében négy harang szólal meg, és a „mikor fogsz fizetni? — ha gazdag leszek — mikor történik ez meg? — nem tudom” történetet érzékeltető sorokra rímelnek. Minthogy egyvégtében ritkán közölték e szövegeket, itt mindkét változatot adjuk: ORANGES AND LEMONS (long version) Gay go up and gay go down To ring the bells of London Town. Ketdes and pans, Say the bells of St. Ann’s. Orages and lemons, Say the bells of St. Clement’s. Old Father Baldpate, Say the slow bells of Aldgate. Bulls’-eyes and targets, Say the bells of St. Marg’ret’s. You owe me ten shillings, Say the bells of St. Helen’s. Brickbates and tiles, Say the bells of St. Giles. When will you pay me? Say the bells of Old Baüey. Halfpence and farthings, Say the bells of St. Martin’s. When I grow rich, Say the bells of Shoreditch. Pancakes and fritters, Say the bells of St. Peter’s. Pray when will that be? Say the bells of Stepney. Two sticks and an apple, Say the bells of Whitechapel. I’am sure I don’t know, Says the great bell of Bow. Poker and tongs, Say the bells of St. John’s. Gay go up and gay go down To nng the bells of London Town. (Taylor 1954: 3) 9 Minthogy korábbi dolgozatomban pontosan és egyenként hivatkoztam e művekre, most ezt nem ismétlem meg, hiszen nem ezeket a már ismert adatokat tárgyalom most újból. 10 Lásd TAYLOR 1954. Minthogy a könyv (főként első fejezete) témánkról szól, nem látom értelmét minden egyes adat lapszámozásának. A könyv történeti és szövegadatai egyébként megbízhatók. 186
