Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Paládi-Kovács Attila: Adalékok Visky Károly életútjához
Paládi-Kovács Attila: Adalékok Viski Károly életútjáho£ Visszatérve Viski nagyszalontai tanárkodásának kezdeteire, ami Damelisz Endrének és Szilágyi Miklósnak is gondot okozott, nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy az 1909/1910-es tanévet Viski Károly már Szalontán szolgálta végig. Ezt bizonyítja az a dokumentum, amely egyben Viski szabadkőműves múltjának is fontos bizonyítéka. A Nagyváradon 1915. február 28-án kiállított „Elbocsátó okmány”, amelyből kiderül, hogy dr. Visky Károly (akkor még így írta a nevét) 1910. április 15-én „A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” védelme alatt álló „László király” páholyba, s egyben a szövetségbe felvétetett, ahol 1911. március 3-án „legény”, 1911-ben [sic!] a „mester-fokra emeltetett”, s az okmány kiállítása időpontjában a páholy kötelékéből „saját kérelmére szabályszerűen elbocsáttatott”.22 A mester-fokra emeltetés évszáma minden bizonnyal elírás, de a felvétel 1910. április 15-i időpontja és az elbocsátás dátuma aligha téves. A felvételt biztosan megelőzte Viski tájékozódása, személyes ismeretségeinek bővülése, felvételi kérelme és ajánlása, ami közvetve azt bizonyítja, hogy az 1909/1910-es tanévet már Nagyszalontán töltötte, s a helyi gimnázium alkalmazásában állt. 1909 nyarától, augusztusától számítandó az a három esztendő, az a három tanév, amiről későbbi önéletrajzaiban szól: az 1909/1910, 1910/1911, 1911/ 1912-es tanév. így érthető, hogy az 1910/1911- es tanév alakuló értekezletének jegyzőkönyvét Viski vezette.23 Egy évvel korábban még nem vezethette, hiszen ezt a feladatot aligha bízták volna egy teljesen ismereden, újonnan belépő kollégára. Nincs arról semmi ismeretünk, hogy a nagyváradi páholytól való távozása, elbocsátása után Újpesten vagy Budapesten tagja volt-e valamelyik szabadkőműves páholynak, kereste-e a kapcsolatot szabadkőműves szervezetekkel és személyekkel. Viski Károly szűkszavúan szól 1913—1919 közötti tanári működéséről, kezdeti újpesti, budapesti éveiről is. Az 1941-ben keltezett „Életrajzi vázlat”-ban írja: „Újpesti tanár koromban, a háború alatt állami tornatanítói tanfolyamot végeztem; az iskolámban, valamint az Egyesült Izzólámpagyár nagyszabású sportegyesületében pár évig tornát és adetikát tanítottam. 1919 őszén, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának meghívására, mint szolgálatra oda osztott tanár, a múzeum szolgálatába léptem.”24 Az újpesti gimnáziumban Viski Károly - a szintén ott tanító Babits Mihállyal együtt — tanára volt az 1914-ben ott érettségiző Laziczius Gyulának, a későbbi neves nyelvtudósnak. Viski tanári felkészültségét dicséri, hogy felfigyelt a gimnazista Laziczius tehetségére. Etikus emberi tartását bizonyítja, hogy kedves tanítványáért a későbbi években is kiállt, igazoló írást állított ki az állásából fegyelmivel elbocsátott Laziczius visszahelyezése érdekében.25 Amikor Laziczius a kommün idején (1919-ben) az orosz hadifogságból betegen, rokkantán hazatért, s még nem kapta kézhez tanári oklevelét, Viski azonnal gimnáziumi rendes tanárnak nevezte ki az általa vezetett Budapest VII. kerületi, István úti állami főgimnáziumba. Ugyanis 1919-ben Viski Károly már a Közoktatásügyi Népbiztosság személyügyi referense, s egyben az István úti főgimnázium igazgatója volt. (Érthető, ha erről a szerepvállalásáról a következő évtizedekben nem ejtett szót az önéletrajzaiban.) Laziczius Gyula 1919 nyarán Viski megbízásából tartott előadást az akkori modern irodalmi irányzatokról az Újpesten megtartott tanári átképző tanfolyamon. Ezért az előadásáért zárta ki egy életre a tanán munkából Lazicziust egy 1921. június 17-én keltezett fegyelmi határozat alapján a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztérium. Viski akkor adott „igazoló írást” az ügyről s állt ki bátran, magára vállalva a felelősséget: „...szívesen elismerem, hogy 1919 nyarán Újpesten tartott tanítói [értsd: tanári] tanfolyamon, amelynek adminisztrálására én rendeltem ki, Kolléga úr az én felkérésemre tartott előadást a modem irodalmi irányotokról [eredeti kiemelés]; továbbá azt is, hogy a budapesti István-úti áll. főgimnáziumhoz az én hívásomra és ajánlásomra osztották be szolgálatra. Mindkét alkalommal indítékom az volt, hogy mint az újpesti áll. gimnáziumban volt tanítványomat jól ismervén, Kolléga urat nagyra becsültem, s meg voltam győződve arról, hogy tapintatos, megfontolt egyéniségével... a magyar tanügy érdekeinek minden tekintetben kifogástalanul lesz szolgálatára. E feltevésemben nem is csalódtam.”26 Nem Viskin múlt, hogy Laziczius csak 1933-ban léphetett az őt megillető egyetemi állásba, majd katedrára. Visszavétele döntően Gombocz Zoltán és Melich János közbenjárásának volt köszönhető, de Viski kiállásának, igazoló jelentésének erkölcsi példaadása azzal együtt is említést érdemel. A vázolt esetből láthatóan Viski Károly a diákjaira figyelő, a tehetségeket támogató, később is számon tartó és értük kiálló tanár volt. Vezetői alkalmassága, adminisztrációs képessége is kiderült már gimnáziumi évei alatt, mint arra igazgatói megbízatása és a kommün oktatásügyi népbiztosságán vállalt szerepe alapján következtetni lehet. Simoncsics Péter felteszi, hogy új munkahelyén, a Néprajzi Múzeumban Bátkyék nem tudtak Viskinek ezekről a szerepvállalásairól és ott tiszta lappal indulhatott a múzeumi pályán.27 Érdekes, de dokumentumokkal egyelőre igazolhatadan feltevés. 22 Néprajzi Múzeum, EA 10191/33. 23 DANIELISZ 1976, 78. Viski 1909 nyár végi belépése a szalontai gimnázium kötelékébe nem mond ellent SZILÁGYI (1987, 149.) idézett megjegyzésének, miszerint 1909 januárjában, amikor Györffy Nagyszalontán járt, még nem találkozhattak, mert Viski még bizonyosan nem az ottani gimnáziumban tanított. 24 Néprajzi Múzeum, EA 10191/1. 23 SIMONCSICS 2008, 24. 26 Az eredeti archivális forrást közli: SIMONCSICS 2008, 25. 27 SIMONCSICS 2008, 25. 140
