Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Borsos Balázs: A Palócföld mint kulturális régió
Alba Regia 40. (2011) BORSOS BALÁZS A PALÓCFÖLD MINT KULTURÁLIS RÉGIÓ Az ünnepelt és a szerző szakmai érdeklődésének egyik közös pontja a néprajzi kartográfia, s ezen belül is jelesül a néprajzi atlaszok felhasználása egyes tudományos kérdések vizsgálatában. Minden valószínűség szerint ennek köszönhető, hogy Lukács László volt az egyik bírálója a szerző doktori értekezésének, amely ,A magyar népi kultúra regionális struktúrája a Magyar Néprajzi Atlasz számítógépes feldolgozása fényében” címet viselte. Jelen dolgozat témáját éppen ez ihlette: Lukács László bírálatában felvetett egy problémát, amelyet a nyilvános vita keretein belül a szerző csak röviden válaszolhatott meg: ,Meglepő számomra, hogy a Palófóld és a Barkóság sem mutatható ki egyetlen, bármilyen szempontú klasyteranalizisben sem. Főiskolai előadásaimban eddig azt hangsúlyoztam, hogy a magyarság legnagyobb táji-történeti csoportja a Székelyföld és a Palófóld. Fzgel szemben az értekezés a Palóföldet kistájként tárgyalja. Kérdésem a jelölthöz; Kutatásai eredményeként melyek a Palófóld határai?” Ez a köszöntő kötet most alkalmat ad a szerzőnek, hogy részletesen ismertesse, milyen elemzések eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a Palócföld és a Barkóság a Magyar Néprajzi Atlaszban ábrázolt kulturális jelenségek alapján nem határozható meg területi egységként. Az elemzések megértése érdekében azonban szükségesnek látszik röviden összefoglalni az alkalmazott módszertant. (A klaszteranalízis elvi alapjaival és gyakorlati buktatóival kapcsolatban hadd utaljak korábbi publikációkra.1) A Magyar Néprajzi Atlasz 634 térképlapon közel ennyi kulturális jelenség helyi változatait mutatja be elméletileg 417 kutatóponton. Az adatok kódolása és digitalizálása után egy klaszterező program az elemeket (településeket) az őket jellemző változók (kulturális jelenségek) értékei (helyi változatai) alapján összehasonlítja. Az egymáshoz leginkább hasonló két települést összevonja egy csoportba, jellemzőik alapján egy közös „súlypontot” képez, s a továbbiakban ezt veti össze a többi kutatóponttal. Az elemzés kezdetén mindegyik elem egy, csak önmagából álló csoportot képez, a végén mind a 417 elem egyetlen csoportba tömörül. Az elemzés folyamán (ott, ahol a program nagyon különböző csoportokat von össze) tipikus eloszlásokat állapíthatunk meg. A néprajzi nagytájak, középtájak és kistájak száma (Kosa László 1998-as összefoglalását követve rendre 5, 26, ill. 90) nagyságrendjében számítógép meghatározta kulturális nagy, közepes és kis területi egységeket mutathatunk ki. Ezen egységekre — itt nem részletezhető vevő okfejtés eredményeként — a kulturális nagy-, közepes, kis- /és mikro-/ régió elnevezést találtam a legalkalmasabbnak.2 3 4 Az elemzés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az aüasz 634 lapja között sok olyan akad, amely nagy mennyiségű 0 adatot tartalmaz, egyes lapok csak a kulturális jelenségek ebevezéseiről szólnak, ezért nyelvi-nyelvjárási jelenségekkel foglalkozó lapoknak tekinthetők (180 lap), illetve az adasz alapvető időmetszetén (19—20. század fordulója) kívüli időszakot, vagy egyes jelenségek időbeli változásait mutatják be (összesen 81 lap). Ezért ún. szűrt klaszterezéseket is végre kell hajtani, vagyis olyan elemzéseket, amelyekben a 180 nyelvi lap, a 81 időmetszeten kívüli lap nem szerepel. Az adathiányok hatását úgy ellenőrizhetjük, ha egyrészt kiszűrjük azt a 10 + 12 gyűjtőpontot, amelyeknél az adatfelvételi problémák miatt hiányoznak az adatok,3 4 illetve kiszűrjük azokat a lapokat, amelyeken 200- nál, illetve 50-nél több helység adatai hiányoznak (ezek száma rendre 267, illetve 429).4 Figyelembe kell azonban venni, hogy ebben az esetekben a vizsgálatba bevont lapok tematikai egyoldalúsága nő, -200-as elemzésben az adaszban bemutatott 85 témakör közül 11, a -50-es klaszterezésben pedig már 28 teljesen kimarad. Ráadásul ezek elsősorban a nem anyagi kultúra területét mutatják be, a -50-es elemzésben az ilyen témákat bemutató 167 lapból csak 20 marad a mintában. 1 BORSOS 2003, 33-34., BÖRSOS 2006,145-146., BORSOS 2007,174. 2 Erről részletesen lásd BORSOS 2002. 3 Az atlasz adatgyűjtése (1960-as évek) idején létező politikai problémák miatt 8+12 romániai gyűjtőpont esetében hiányosak az adatok. Ezek közül az első csoportét egyáltalán nem, 12 kutatópontét csak korlátozottan lehetett figyelembe venni. Ugyancsak ki kellett szűrni Kecskemét és a felföldi Ovár adatait. 4 A számszerű határokat a klaszteranalízis matematikai jellegzetességei határozták meg. Részletes indoklásuk e dolgozat kereteit szétfeszítené, de erre vonatkozóan egyelőre csak kéziratra tudok hivatkozni (BORSOS 2008, 3.3.4. fejezet). 103 T T
