Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Borsos Balázs: A Palócföld mint kulturális régió
Borsos Balázs: A Balócjold mint kulturális régió További vizsgálati lehetőséget nyújt, ha az atlasz adatainak alapelemzését és az így rajzolt tagolódási képet szembesítjük a kultúra térbeli szerveződését befolyásoló, nem elsődlegesen kulturális tényezők alapján kialakított területi struktúrával (közigazgatási, földrajzi, nyelvészeti tagolódás, demográfiai, agrárstatisztikai adatok), valamint az egyes kulturális aspektusoknak az atlaszon kívüli adatok (zene, tánc és részben építkezés), illetve az adasz adatai alapján (azaz tematikus lapcsoportok klaszterezése révén) fölállított területi struktúrájával. Az összehasonlítás legkézenfekvőbb módon úgy végezhető el, ha ezeket a kiegészítő adatokat az atlasz alapszerkezetében a 417 gyűjtőponthoz kötve rögzítjük. így megalkothatjuk a Magyar Néprajzi Adasz virtuális 10. és 11. kötetét.5 A 10. virtuális kötet információs és kiegészítő lapokat tartalmaz. A közigazgatási tagolódást vármegyei és járási szinten mutatja be, amelyet kiegészít az agráradatok értelmezéséhez szükséges becslőjárási osztályozási vidékek szerinti beosztás. A demográfiai és agrárstatisztikai adatok két időmetszetben (1900, 1910, illetve 1895, 1910), illetve települési és (becslő)járási szintet képviselve jelennek meg. Ez utóbbi állítható igazából párhuzamba az adasz többi lapjával, hiszen a gyűjtőpontokat úgy határozták meg, hogy teljes környezetük kultúráját reprezentálják, és ez a tágabb környezet statisztikai adatok esetén szükségképpen a (becslő)járást jelenti. A demográfiai jellemzők közül a nemzetiségi és felekezeti eloszlás adatai három részletezettségi szintben készültek: 1. az összetétel százalékos aránya, 2. a többség (kizárólagos, abszolút, relatív), 3. domináns felekezet/nemzetiség. Készültek lapok a települések lakosságszámáról 3, illetve 7 kategóriaosztásban. Ugyanebben a kétféle bontásban kerültek térképre a járást alkotó települések átlagos lakosságszáma is. Az utolsó demográfiai lapcsoportba a települések és a járások népsűrűségét, valamint a járást alkotó helységek átlagos területét mutató lapok sorolódtak. A mezőgazdasági adatok közül a térképekre került az egyes művelési ágak (szántó, kert, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas, terméketlen) százalékos aránya, kataszteri tiszta jövedelme, valamint a birtokok átlagos mérete a teljes és a szántóterületre vetítve egyaránt. Az agrárstatisztikai lapok esetén a kategóriák meghatározása azt az elvet követte, hogy míg számuk áttekinthető maradjon (6-8), mindegyikbe egyforma nagyságrendben kerüljenek elemek, és az egyes kategóriák közel azonos intervallumot fogjanak át.6 A 11. kötetbe a szakirodalom feldolgozása által készített, a különböző aspektusokra vonatkozó tagolódási térképek kerültek. Három lap mutatja be az eddigi kutatás által feltárt, és viszonylagos konszenzust jelentő néprajzi tagolódási képet nagy-, közepes és kistájak szintjén. Két lapon szerepelnek a földrajzi nagytájak és középtájak, és ugyancsak két lapon a nyelvjárási régiók, illetve a kisebb méretű nyelvjárási csoportok. A kulturális részterületek közül az irodalom alapján készült térkép az építkezés, a zene (és ennek nyomán a szokások), valamint a tánc aspektusa tagolódási képéről több részletezési szintben. Térkép mutatja a piacok számarányát (hány fő és mekkora terület esik egy vásárhelyre), a kenderfeldolgozás területi típusait, a fazekasközpontokat és a díszítőművészetben kiemelkedő területeket.7 5 A virtuális 10. és 11. kötetben a tematikus klaszterezések eredményei nem szerepelnek. 6 MAGYAR 1902, 1912; ZENTAI 2001; MAGYAR 1897; MM’1913-1914. További részletekért lásd BORSOS 2008, amelyben a 208-229 oldalakon publikált térképlapok a következők (a számok nem a lapszámot, hanem a térképlap számát jelentik): 701. Vármegyék 1900. 712. Nemzetiségek aránya az adott települést tartalmazó járásban az 1910-es népszámlálás alapján. 714. Többségi nemzetiség az adott települést tartalmazó járásban az 1910-es népszámlálás alapján. 716. Domináns nemzetiség az adott települést tartalmazó járásban az 1910-es népszámlálás alapján. 718. Felekezetek aránya az adott települést tartalmazó járásban az 1900-as népszámlálás alapján. 720. Többségi felekezet az adott települést tartalmazó járásban az 1900-as népszámlálás alapján. 721. Domináns felekezet az 1900-as népszámlálás alapján. 722. Domináns felekezet az adott települést tartalmazó járásban az 1900-as népszámlálás alapján. 730. Település-lélekszám átlaga az adott települést tartalmazó járásban - 1900 - 3 kategória. 736. Település-lélekszám átlaga az adott települést tartalmazó járásban - 1910 - 7 kategória. 739. Népsűrűség az adott települést tartalmazó járásban - 1900. 743. A szántó aránya az adott települést tartalmazó járásban - 1895. 745. A szántó aránya az adott települést tartalmazó becslőjárásban - 1910. 764. A nádas aránya - 1895. 771. Az erdő aránya az adott települést tartalmazó becslőjárásban - 1910. 791. A teljes termőterület jövedelme az adott települést tartalmazó becslőjárásban — 1910 (fillér/kh). 793. Átlagos birtoknagyság a szántóterületre vetítve az adott települést tartalmazó járásban — 1895. 799. Adagos birtoknagyság a teljes területre vetítve az adott települést tartalmazó becslőjárásban — 1910. 7 KOSA 1998; HAJDÚ-MOHAROS 2000; HAJDÚ-MOHAROS - HEVESI 2002; JUHÁSZ 2001; BARABÁS-GILYÉN 1979; HARKA1 1995; TÁTRAI 2002; TAR1-VIKÁR 1986; VARGYAS 1990; MARIIN 1990; PRINZ-TELEKI é. n.; KRESZ 1991; SZOLNOKY 1972; DOMANOVSZKY 1981. Részletesebben lásd BORSOS 2009, 2010. BORSOS 2009-ben a publikált térképek a 275-287. oldalon a következők (a számok nem a lapszámot, hanem a térképlap számát jelentik) 801. Kulturális nagytájak. 802. Kulturális középtájak. 803. Kulturális kistájak. 804. Természeti nagytájak, 805. Természeti középtájak. 806. Nyelvi régiók. 807. Nyelvi kisrégiók, Borsos 2010-ben publikálás alatti térképek a következők: 810. Építkezés — Nagytájak — Harkai Imre szerint, 811. Építkezés — Nagytájak és átmeneti zónák — Harkai Imre szerint. 812. Építkezés — Középtájak — Harkai Imre szerint. 813. Építkezés — Házterületek átmeneti zónák nélkül — Barabás Jenő szerint. 814. Építkezés — Házterületek átmeneti zónákkal — Barabás Jenő szerint. 815. Egy vásárhelyre eső népességszám — 1910 — Prinz és Teleki szerint. 816. Egy vásárhelyre jutó községek száma megyénként - 1910 - Prinz és Teleki szerint. 817. Vásárhelysűrűség szintetikus térképe (1 vásárhelyre eső terület + népszám + község) - 1910 - Prinz és Teleki szerint. 818. A kenderrost megmunkálás területi típusai - Szolnoky Lajos szerint. 819. Agyagművesközpontok 1900 körül. 820. Kalendáriumi szokások - Népzenei dialektusterületek alapján - Tátrai Zsuzsanna szerint. 821. Díszítőművészet - Kiemelkedő művészeti ágak - Domanovszky György' szerint. 822. Népzene - Nagy dialektusterületek. 823. Népzene - Dialektusterületek — a Magyar Népzenei Antológia alapján. 824. Népzene — Dialektusterületek — Vargyas Lajos szerint. 825. Népzene — Területi csoportok az új stílus alapján. 826. Néptánc — Nagy dialektusterületek — Martin György szerint. 827. Néptánc — Dialektusterületek — Martin György szerint. 828. Néptánc — Területi csoportok. A későbbiekben az előző és ebben a lábjegyzetben nevesített térképekre hivatkozom, illetve kényszerűen azokra, amelyek még csak kéziratban vannak. 104
