Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

Ujváry Zoltán: A csuka mája és a vadkan szíve

Alba Regia 40 (2011) UJVÁRY ZOLTÁN A CSUKA MÁJA ÉS A VADKAN SZÍVE Lukács László a folklór különböző műfajainak jeles kutatója, gyűj­tőútjainak érdekes adatait sorra egymás után publikálja. Legutóbb az Ethnica c. folyóiratban helyszíni gyűjtése nyomán közölte a csóri csuka májáról szóló Mátyás anekdotát.1 Ehhez az íráshoz a motívumvariáló­­dás párhuzamként ókori mondakörből való adalékkal járulunk hozzá. Két anekdota motívuma rejlik a címben. A csuka mája Mátyás ki­rályhoz, a vadkan szíve Trajanus császárhoz kapcsolódik. A csuka mája Csóri csuka mája néven híresült el. Számtalan kiad­ványban szerepel. Az adoma Galeotto Marzio után Dugonics András proverbium-gyűjteményében a Nincs májjá, mint a’ csőri csukának szólás­hasonlat magyarázataként fordul elő:2 ,,A’ Csóri vendég fogadóban (mely Fehér Vármegyének egy Magyar falúja) soha a’ vendégek csuka májját nem ehettenek; mert a’ szakácsné (igen szeretvén a’ meg sűltt májjat önni) maga emisztette el, azt akarván a’ vendégekkel el hitetni: hogy a’ Csóri csukának semmi májjá nem lenne. Mátyás király semmi májat nem evett, nem ugyan azért, mintha nem szeretné, hanem (Galeottusnak írássa szerént) kis korában két embert látván, kik a’ csuka májon vér folytáig öszsze vesztenek, meg fogadta légyen: hogy soha nem fogja azt önni. Egyszer még is a’ Csóri vendég fogadóba (midőn a’ csukát bé hozták) a’ szakácsnétúl a’ csuka májat kérdezte. Akkor mondotta a’ szakácsné: hogy a’ Csóri csukának nincsen májjá. Ekkor a’ király is; de a’ palotai pácának se lesz száma. Ekkor elő adta a’ májat.” A történet Dugonics után bekerült több XIX. századi proverbium-gyűjteménybe. Erdélyi János Dugonicsra, hivatkozva idézi az anekdotát, kiegészítve azzal, hogy a mondás akkor hangzik el, ha „valaki nem akarja adni mié van, fenyegetés­sel s erővel kell tőle kicsikarni azt”.3 Almásy János is Dugonicsot idézi.4 5 Az adomát más szerzők a folklórból is vehették. Erre gondolhatunk Sirisaka Andor és Pelkó Péter példájából. Csórt mindketten nógrádi faluként jelölik, nem Fejér me­gyeinek, mint Dugonicsé A Mátyásról szóló adoma szerint a király nem evett csukamájat. Gyermekkorában szemtanúja volt annak az eset­nek, amelyben két ember a csukamájon összeveszett. Egymást megszurkálták, egyikük meghalt. A látvány Mátyás ki­rály egész életére kihatott. Ezért nem evett soha a csuka májából, noha — amint Galeotto írja — a csukamáj királyi cse­megének számított. Hogy jön ide a vadkan szíve? Királyi csemege volt a vadkan szíve is. Erről egy ókori mondában olvasunk. Trajanus császár az összes állatnak leginkább a szívét szerette. Történt egyszer, hogy a kertjében garázdálkodó vadkan terítékre került. A császár kérte az állat szívét. Mivel a tálban nem látta, a szakácsot kérdezte. Az bevallotta, hogy a jó kövér szívet ő ette meg. Vétkére a szakács mentséget talált, a császár nem büntette meg. A Gesta Romanorumból idézünk:6 „A császár pedig minden állatoknak leginkább a szívét szerette; de mivel annak jó kövér volt a szíve, a szakács maga megette. Nem találván a tálban az erdeinek szívét a császár, megkérded a szakácstól, hová tette el? Kinek azt fe­1 LUKÁCS 2009 3 DUGONICS 1820,1., 205-206. ’ ERDÉLYI 1851,73. 4 ALMÁSY 1890,160-161. 5 SIRISAKA 1890, 26.; PELKÓ 1864, 98.; A témához: KRIZA 2005, 129-138. 6 KATONA 1903, 45. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom