Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Gärtner Petra: Bory Jenő háborús emlékművei Székesfehérváron
Alba Regia 39. (2010) GÄRTNER PETRA BORY JENŐ HÁBORÚS EMLÉKMŰVEI SZÉKESFEHÉRVÁRON Tanulmányomban BORY JENŐ (1879—1959) Székesfehérváron megvalósult háborús emlékműveit szeretném bemutatni.1 Emlékműről jelentős személy vagy esemény emlékét megörökítő szobrászati vagy építészeti alkotás esetében beszélhetünk. Az I. világháborút követően — különösen az 1920-as évek második felében - a társadalmi konszolidációval az emlékmű állítás igénye újra előtérbe került.1 2 A kifejezésforma azonban megváltozott: a historizmus sokalakos kompozíciói, színpadszerű jelenetei helyett mkább a szerényebb, rendszerint csupán egyetlen figurára korlátozódó emlékművek váltak elfogadottá. Vizsgálatom tárgya öt fehérvári háborús emlékmű. Az alkotás időpontját tekintve a művek öt évtizedet ölelnek fel: a legkorábbi közülük 1909-ben, a legkésőbbi pedig 1946-ban készült. E munkákat dolgozatomban keletkezésük sorrendjében tekintjük végig. Az első, az 1849-es szabadságharc székesfehérvári mártírjainak, a haleszi felkelés hat név szerint ismert áldozatának emléket állító Turulmadár (1. kép).3 A felkelőket 1849. augusztus 10-én fogták el és négy nap múlva, az önkényuralom első áldozataiként a pesti Újépületben kivégezték. A mű érdekessége, hogy a gránit oszloprész már jóval korábban elkészült, mint a tetejére került turulmadár. Az oszlop id. Havranek Antal építész és ifj. Havranek Antal kőfaragó munkája 1888-ból.4 A művet azonban hiányosnak, befejezetlennek érezték a város lakói, ezért merült fel az emlékoszlop kiegészítésének gondolata. Alig több mint húsz évvel a felavatása után, 1909-ben egészült ki a mű Bory turulmadarával. A művész egy kiterjesztett szárnyú, láncait tépő madarat örökített meg, amely egy sziklatömbön áll. Ezzel a megoldással Bory optikailag megnyújtotta az emlékmű valós méretét, miközben bravúrosan összekapcsolta az oszlopot a szabadulni vágyó madár alakjával. Az emlékoszlop talapzatán eredetileg hat címerpajzs is szerepelt, rajtuk az áldozatok nevével. 1917-ben a belügyminiszter rendelete értelmében minden városnak, községnek a lehetőségei szerint köztéri szoborral, emlékoszloppal vagy legalább emléktáblával kellett megemlékeznie a háborúban elesett hőseiről. Az 1925- ben létrehozott Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága ennél is továbbment és szigorú előírásokkal szabályozta az alkotások elkészítését, felállítását.5 Különösen kedvelt típus volt a zászlót tartva előretörő, a szuronyát előreszegező vagy éppen a sebesült bajtársát felemelő hős katona.6 Ennek köszönhető, hogy az I. világháborús emlékművek olyan nagy formai hasonlóságot mutatnak. Bor}? Jenő 1920-tól kezdődően egy évtizeden keresztül kapott az ország különböző pontjairól megbízást I. világháborús emlékművek készítésére. Fehérváron az első nagy világégésnek és az akkor elesett hősöknek három Borymonumentum állít emléket.7 Az Ady Endre utcában található Hősi emlékmű (2. kép) egy fiatal katonát ábrázol. A szobor tematikája az említett bizottság által előírt hagyományos keretekbe illeszkedik, s a zászlót tartó katona típusát örökíti meg. A férfi jobb kezében, szorosan a kabátjához szorítva egy zászlót fog, míg baljával magasan a feje fölé győzelmi koszorút emel. Az életnagyságú bronz figura homlokán kötés látszik. Az ellentétes irányú mozdulat, a földre szegezett zászló és a magasba emelt koszorú ugyanakkor különös feszültséget ad a kompozíciónak. Egyszerre fejez ki győzelmet s ugyanakkor vereséget is: a háború két arcát. 1 E dolgozat alapját a 2009. november 11-én tartott Bor)'Jenő konferencián tartott előadásom képezi. 2 Az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig tartó időszak a magyar emlékműszobrászat igazi virágkora. Lvka Károly írja, hogy a millennium évében „megsokasodott az emlékműszpbrok szúrna az egész országban, a s~obrás~ok alig győzték a munkát, soha nem látott méretű pályáitok, köztük a tömérdek Kossuth-s^obor és a másfélmilliós Er^sébet-emlékpályd^at késztették szobrászainkat a legnagyobb erőfeszítésre. ” /LYKA 1983, 8./ 3 A vizsgált alkotások adatai a tanulmány végén szereplő függelékben olvashatóak. Elkészítéséhez Magony Imre Szfkesjehénár szobrai című könyve nyújtott segítséget. 4 MAGONY 2004, 38. 5 KÖPÖCZI 2001, 26. 6 WEIINER 1986, 23. 7 Itt jegyezném meg Magony Imre szíves szóbeli közlése nyomán, hogy a Zichy-ligetben álló, 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére emelt I. világháborús monumentum nem Bor)'Jenő munkája. Bár sokáig neki tulajdonították, a művész csupán a szobor felújításában vett részt. 217
