Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Gärtner Petra: Bory Jenő háborús emlékművei Székesfehérváron
Gärtner Petra: Bory Jenő háborús emlékművei Székesfehérváron Eltér az I. világháborús emlékművek megszokott jelrendszerétől az a nőalakot formázó Hősi emlék (3. kép), amely a Várkörút kis parkjában látható. A mű eredetileg a Felsőkereskedelmi Iskola sarkánál állt, mostani helyére csak 1971 után került.8 Az imént tárgyalt katona szoborhoz (2. kép) hasonlóan ez az alak is koszorút tart a kezében. A mozdulat azonban egészen más: jobb kezében kissé finomkodó mozdulattal maga elé tartja koszorúját, míg baljában egy kardot tart. Az életnagyságú nőalak - Delacroix A Szabadság veheti a népet festménye óta nem szokatlan módon — a szabadság perszonifikációja.9 E figurában azonban nincs meg az a fajta dinamizmus, amelyet az előző példánkon láthattunk. Noha kardot tart a kezében, a figura mégsem sugall erőt, határozottságot, inkább valamiféle szomorúság, melankólia lengi körül az alakját. Ha a kompozíció egészében gondolkozunk, meg is találjuk ennek az okát. A bronzszobor posztamensén egy elesett katona reliefje látható. Jobb kezét a szívére szorítja, puskája mellette hever a földön. A 69-es Hindenburgi gyalogezred I. világháborúban meghalt hőseinek emlékére, az 1918. évi montellói csata évfordulójára emelték a Széchényi úton álló 69-es előre! emlékművet (4. kép).10 11 Az alkotáson két katona látható másfélszeres életnagyságban: egy földön fekvő, sebesült és egy szuronyát előreszegező. Itt is megjelenik a koszorú, mégpedig jobbról és balról a szobor talapzatának támasztva, egy-egy masnival átkötve. A koszorú belsejébe elhelyezett rohamsisak azonban új elem. A katonai sisak alatt (félig takarásban) egyik oldalon egy emberi koponya van, másik oldalon gránát és lövedék. Ez a két együttes önálló kompozícióként is megállná a helyét. Benne a koponya egyértelműen a halál szimbóluma, a robbanóanyagok azonban csupán közvetve utalnak a halálra. A talapzat ezen oldalfalain az ezred nevezetes ütközetei vannak felsorolva. Az emlékmű három eleme egymást logikusan kiegészítve így alkot egyeden tartalmi egységet: a talapzat tetején a két harcban résztvevő katona, a talapzat oldalfalain a csaták helyszíneinek felsorolása és - közvedenül a feliratok alá helyezve - a hősöknek kijáró halotti koszorú. A tárgyalt háborús emlékművekkel ellentétben itt nem halotti névsor, hanem pusztán földrajzi helyek vannak felsorolva. Az emlékmű eredetileg a városnak háttal állt. Ennek a szoborállítási rendnek szimbolikus jelentése van: védi a várost és lakóit a kívülről érkező veszélyekkel szemben. A bakák elkötelezettségét mutatja, hogy jóllehet 1918-ban megszűnt a gyalogezred, ha ismét szükséges lenne rájuk, katonáskodnának. Ahogy a felirat egyik sora fogalmaz: „ha hiv a baga újból élni fogj’ az ezred. A balatoni műút építése miatt a negyvenes évek elején elbontották, majd visszaépítésnél megfordították a monumentumot — ma is így látható.11 Már a szocreál stílus érződik azon az emlékművön, amelyet a II. világháború idején hősi halált halt villanytelepi munkások emlékére készített Bory Jenő (5. kép). A felirat szerint az emlékművet „a közművek munkásai állították... kötelességük hű teljesítése kögben elesett hat munkástársuknak.” Maga a szobor is egy munkást örökít meg. Társadalmi hovatartozására a mházatából és a kezében tartott kalapácsból következtethetünk. Öltözéke és szerszáma mintegy attribútuma a munkásságnak. Érdekes, hogy a megjelenítés nem a katonáskodásra utal, hanem a foglalkozásán keresztül a hétköznapi embert mutatja be. A kompozíció a korábban tárgyalt művekhez képest zárt, statikus tömböt formáz. Méretét tekintve másfélszeres életnagyságú. A vizsgált emlékművek közül ez az egyeden, melynek a Bory Jenő által nagyra tartott műkő az alapanyaga.12 Az öt Bory-emlékművet végigtekintve többféle tanulságot is leszűrhetünk. A hősi halottak emlékére állított köztéri alkotások fontos elemei a talapzaton elhelyezett szövegek, melyek neveket, időpontokat, helyszíneket sorolnak fel, de tartalmazhatnak rövid magyarázatot, idézetet is.13 így az elvont, valóságos személyre vagy eseményre nem vonatkoztatható alkotások a feliratok révén kizárólagos értelművé, konkréttá válnak. Ilyen típusú feljegyzésekkel a síremlékeken találkozhatunk. Jogosan érezhetjük tehát úgy, hogy a háborús emlékművek olyan köztéri alkotások, amelyek funkciójuk szerint a síremlékszobrok irányába mozdulnak el. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a világháborús emlékművek szereplői nem tekinthetőek szimbolikus alakoknak (kivéve a női figurát, 3. kép). Egy-egy típust jelenítenek meg (zászlót tartó és szuronyát előreszegező katona, munkásember), s ezen az általános példán keresztül könnyebben tudunk azonosulni a látottakkal. Ehhez azonban az az elsődleges, hogy érzelmeket váltson ki a szobrász a nézőből. Többször szóba került a szoborbizottság előírása a köztéri alkotásokra vonatkozóan. Ez a fajta egységesítési törekvés a művészi szabadságot igencsak gúzsba kötötte. Éppen ezért tanulságos, hogy ennek ellenére is 8 MAGONY 2004, 93. 9 Az ünnepélyes megjelenésű figura Köpöczi Rózsa véleménye szerint a síremlékekről ismerős halálangyalra emlékeztet. /KÖPÖCZI 2001, 27./ 10 A „69-es bakákat” 1915-től kezdve nevezték az ezredparancsnokukról „Hindenburg-bakáknak” is. Szürkével szegett, kettős gombolású, fehér díszöltönyüket jól ismerték városszerte. /D EMETE R-GELENCSER 1990, 159./ A talapzat előlapján eredetileg az ezredparancsnok bronz domborművű arcképe szerepelt. /MAGONY 2004, 88./ 11 Ekkor találták meg az emlékmű alatt az ezred naplóját, a csata leírását és egy névjegyzéket. /MAGYONY 2004, 88./ 12 Bory lelkesen kísérletezett a betonöntéssel az építészettől független, vagy az építészethez kapcsolódó alkalmazott műfajokban is. Készített belőle díszkutakat, szobortalapzatokat, oszlopokat, sőt, szobrok öntésére is alkalmasnak tartotta. /KÖPÖCZI 1998, 79./ 13 A szövegeket ld. a függelékben. 218
