Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Wehner Tibor: Székesfehérvári és budapesti Bory-síremlékek
Webner Tibor: Székesfehérvári és budapesti Bory-síremíékek gyakorolható (erre utal a jelképhasználat is: a sas, a koszorú és a lant ábrázolása). Egy ilyen emlékmű létrehozása a programszerű pantheonizáció során már fontos, sőt, elengedhetetlen lépés volt. Petőfi szülei... 1882-ig a pesti Józsefvárosi temetőben voltak eltemetve. Ottani, anonim sírkövüket, amelyet még Petőfi állíttatott — ő döntött úgy, hogy nevek ne szerepeljenek a kövön —, beépítették az új emlékmű architektúrájába. Az 1868-ban elhunyt Szendrey Júlia sírja a kiürített 26., az 1870-ben meghalt Petőfi Zoltáné a 25. parcellában volt, a költő öccsét, Istvánt pedig Kondorosról temették át ide. A közös sírhelyet 1908-ban létesítették. A bronzból készült koszorúra azoknak a városoknak a neve került, amelyek részt vállaltak az emlékmű finanszírozásában...”6 A korábbi sírkövet befoglaló, magas, elmetszett piramisformát, illetve obeliszket idéző kőépítmény koronájaként jelenik meg a félrefordított fejjel trónoló, szárnyai között a költészet lantját tartó, a szabadságot jelképező, bronzból öntött sas. A talapzatra helyezett koszorú a felavatás után, később került a síremlékre, amelyet „A Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége A jó öreg korcsmárosnak 1913. március 15.” megjelölés tanúsít. Pintér Jenő irodalomtörténész és egyetemi tanár 1942-ben emelt síremlékén is az állatszimbolika alkalmazása regisztrálható. Az oroszlán szimbolikus megjelenítésként, vagy csak díszítőelemként több síron is megjelenik a Kerepesi úti temetőben; Pintér Jenő sírján a fejét párnán nyugtató, ledöfött oroszlán általánosan érvényes allegóriaként szerepel. Ligeti Miklós szobrászművész egy karosszéket felöltővel, kalappal és sétapálcával megjelenítő, 1944-ben készült kvarcbeton síremléke az egyik legkülönösebb alkotás ebben a körben: a gazdátlanul maradt tárgyakkal idézi meg az elhunytat Bory Jenő. Homályos, tisztázatlan a mű keletkezéstörténete: a művész végakarata az Anonymus-szobor másának elhelyezése lett volna, de a háborús zűrzavarban valamiképpen mégis ez a Bory Jenőnek tulajdonított alkotás került a sírra. Bitter Illés clairvaux-i apát, a budapesti ciszterci gimnázium, a Szent Imre Gimnázium első igazgatójának 1942- ben készült síremlékén Szent Imre herceg márványba faragott, égre tekintő portréja áll, a szentet idéző jelképekkel, a karddal és a liliommal. A székesfehérvári Janny-síremlékhez kapcsolódva Budapesten Teleszky Istvánné síremléke nyitja meg az allegorikus nőalakokkal díszített mementók sorát. Az 1911-ben faragott márvány síremlék a szecesszió formajegyeit hordozó sírépítménybe épített domborművel egy háttal ábrázolt, az égbe szálló, fátylas nőalakot jelenít meg. Bory síremlékei között egyedülállónak, a szecesszió stílusáramlata által megérintett műként értékelhető ez a finom szépségeket megszólaltató alkotás. Az árkádsoron, a temető egyik legexponáltabb helyén kapott teret Spiesz Ágoston családjának síremléke: az 1913- as keltezésű mű egy fekete gránitlap előtt ülő, ölében rózsát tartó nőalakot jelenít meg. Ez az alkotás — mind az alakformálást, mind a drapériakidolgozást tekintve — a székesfehérvári Janny-síremléket idézheti fel emlékezetünkben. Ugyanitt, az árkádsoron áll a Huley-Rakovszky család 1912-ben készült síremléke, amely megint csak a síremlék építészeti és szobrászati elemeinek harmonikus összekapcsolásának példaadó alkotásaként értékelhető. A sírépítményen ülő-fekvő, bronzból kivitelezett, szendergő allegorikus nőalak szobrát szemlélve a drapéria gazdag plaszticitású kidolgozására hívhatjuk fel a figyelmet, s újfent emlékeztethetünk a székesfehérvári Janny-síremlék Mater dolorosa-ábrázolására is. A Schmidlechner család síremléke 1910-ben készült, amelyet egy rózsafüzérrel ábrázolt fehér márvány Madonnaszobor díszít. Dr. Ágoston Béla kutatásaiból tudható, hogy a lepelszerű mhában, fején a hagyományos kendővel megjelenített Mána-szobor nem egyedi mű: másod- illetve harmadpéldánya a székesfehérvári Jézus Szíve templomban és a muraszombati katolikus templomban lelhető meg. A Gelléri-Szabó család 1908-ban készült síremlékén a Jótékonyság allegorikus jelenetét idézte meg Bory Jenő: az arany mozaik előtt megjelenő férfialak a lábánál elhelyezkedő kisgyermekre néz le óvó tekintettel. A síremlék felirata - „A jótékonyság életünk értéke, mit nem emészt a sír” - is az itt nyugvók életfilozófiájának kifejezője lehet. 6 Tóth Vilmos: A Kerepest! úti temető. I. kötet. Budapesti Negyed 1999. 24. sz. 74—75. p. 208
