Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Wehner Tibor: Székesfehérvári és budapesti Bory-síremlékek
Alba Regia 39. (2010) Portréábrázolásként is minősíthető Czakó Adolf műegyetemi tanár és rektor 1943-ban készült síremléke: a fehér márványból faragott arckép a kezében könyvet tartó tudóst jeleníti meg, a szimbolikus bagollyal. Köpöczi Rózsa tanulmányában szimbolikus figuraként, a tudós általános megszemélyesítőjeként határozza meg ezt a portrét. Domborművű emléket kapott Zirzen Janka, a pedagógus és nőnevelő. Sírjára 1910-ben állították az ülő nőalakot és egy gyermeket ábrázoló fehér márvány, egyes részleteiben körplasztikává emelkedő, az elhunytat portréhűséggel megjelenítő síremléket. Portréidéző emlék a színésznő Zádor Györgyi, a Nemzeti Színház egykori tagjának síremléke is: az 1942-ben faragott fehér márvány álló nőalak hivatására a lehulló álarcok emlékeztetnek. A karcsú, fiatal nőalak finoman megformált szobrát Köpöczi Rózsa az egyik legszebb Bory-síremlékként minősítette. Reisenleitner Lajos, illetve családja 1914-ben készült márvány síremlékén kettős figura jelenik meg, és feltehető, hogy ez is portré-emlék: a virágcsokrot tartó nőt magához ölelő férfi foglalkozására utalhat a mérnöki hivatás jelképeként a körző és a háromszög. A nagybányai-szentendrei festő Ferenczy Károly feleségének síremléke 1929 óta áll, egyre elhagyatottabban a Kerepesi úti temetőben: kő domborművén az ülő, feltehetően Ferenczy Károlynét megjelenítő alak előtt leboruló férfialak jelenik meg. Az elhunyt portréja alkotása, alkotásai révén is megjelenik Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár 1932-ben készült síremlékén: a szürke gránit szarkofág négy oldalán bronzreliefek idézik meg a Zielinski-tervek alapján épült budapesti vámmentes kikötőt, a margitsziged víztornyot és a brassó—fogarasi völgyhidat, illetve az ovális keretbe foglalt Zielinski-arcképet. Hasonló koncepciót tükröz a csupán egyes feltevések, és a Kerepesi úti temető síremlék-nyilvántartása szerint, a Bory-életműhöz kapcsolható Alpár Ignác-síremlék, amely ugyancsak szarkofágon megjelenő bronzdomborművekkel - köztük a Kúria és a Vajdahunyadvár épületével — idézi fel a nagy építész emlékét. Végül a Kerepesi temető Bory-síremlékei számbavételének befejezéseként két rejtélyes, illetve rejtélyessé vált műről szólhatunk. Az árkádsorhoz kapcsolódik Bäcker József, illetve felesége síremléke, amely 1913-ban készült, s nem tudható, hogy eredetileg mi állhatott a fekete gránitépítmény előtt: az architektúrából talán arra következtethetünk, hogy egy bronzportré volt a síremlék dísze. Erdőssy Béla festőművész hajdani sírját egy7 kőkeresztre illesztett, festőpalettát tartó nőalak bronz domborműve jelezte: e dombormű ma már csak gipszben lelhető fel a művész hagyatékában. A Farkasréti temető Kherndl Antal-síremléke, amelyet Bory Jenő Wälder Gyula építésszel együtt tervezett, 1929 óta áll helyén: a virágcsokor-domborművel díszített sztélén ovális keretben Kherndl Antal építészmérnök, hídtervező, egyetemi tanár szigorú, időskorú, szakállas, domborművű portréja jelenik meg. Feltehetően az 1930-as évek óta őrzi Ambruss Gyula síremlékét Farkasréten Bory Jenő jobb kezében könyvet tartó, ülő, dús drapériába burkolt bronz férfialakja. Miután az 1885 és 1930 között élt férfiúról, életútjáról, foglalkozásáról nincsenek ismereteink, feltételezhető, hogy egy tudós férfiú portrészerű megfogalmazásával állunk szemben. Az utolsó Bory-síremlékek sorában készült farkasréti Rados Gusztáv-mementóról annyit tudhatunk, hogy az 1862-ben született, 1942-ben elhunyt matematikusnak, egyetemi tanárnak, a Műegyetem egykori rektorának állított domborműves sztélé feltehetően még a második világháború lezárulása előtt készülhetett. A szimbolikus megfogalmazású, a művészi alkotómunkára, a művészetre utaló domborművű megjelenítésen egy antik korsó mellett térdelő, finoman modellált nőalakot rejt a borostyánnal már csaknem teljesen befutott síremlék. Befejezésül szólnunk kell a síremlékek keletkezési idejének meghatározásáról, a datálásról, amely téren meglehetősen nagy ellentmondások fedezhetők fel: a 2001-ben közreadott Bory-kötet tanulmányában és műtárgyjegyzékében szereplő síremlékek egészen más évszámokkal jelöltek, mint például a Kerepesi temető szoborregiszterében. Az egy-két esztendős eltérések mellett regisztrálható, hogy a Bory-kötetben a székesfehérvári Janny család síremlékének megszületési évszáma 1923, holott a síremlék talapzatán az 1912-es évszám szerepel. 209
