Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháborít kögött 1919-1941 fehértisztek gyűléseztek. Innen egy századost küldtek Polgárdiba és Szabadbattyánba, bogy a már korábban konspirativ úton megszervezett egyének tömegesen jöjjenek Fehérvárra. A 17. honvéd gyalogezred-laktanyába 25 fős fehértiszti különítmény nyomult be, és az ott tartózkodó legénység felett a parancsnokságot Falussy Jenő őrnagy átvette. A polgári kormányzat restaurációját Holly Géza irodájában beszélték meg. Az itt elhangzottak szerint a városi és a megyei tisztviselők visszahelyezését mintegy 200 fős karhatalom biztosítja. Az egyházi körök Hajós József szemináriumbeli lakásában tanácskoztak a teendőkről. A vöröskarhatalom jelentős egységei állomásoztak a városban. Két zászlóalj vöröskatona vonult fel a 17-es laktanyához, azt bekerítették, majd három és félórás ütközet után a laktanya megadta magát. (Az ütközet fehérvári csata elnevezéssel került a történeti szakirodalomba.) Az elfogott fehértiszteket a vöröskatonák szabadon bocsátották (Juhász 1927, 341-349.: FK 1979, 108-113.). A városi önkormánynál újjászervezése A városi intézőbizottság elnöke, Sütő Ferenc augusztus 4-én távozott a Városházáról. Sütő e napon még aláírta a kimenő levelezést. A megyei direktórium augusztus 5-én volt utoljára hivatalban. (Még ezen éjjel a megyei direktórium elnöke emigrált.) A Peidl-kormány augusztus 5-én Molnár Miklóst nevezte ki Fejér megyei és székesfehérvári kormánybiztosnak, de a hivatalt (a szakszervezeti kormány bukása következtében) elfoglalni nem tudta. A városi adminisztrációt 6-án vette át Kerekes Lajos helyettes polgármester. (A hivatalvezetés átadása-átvétele nem történt meg). A városházán az 1918. október 31-i jogrendet állították vissza. Kerekes helyettes polgármester a belügyminisztertől augusztus 6-án felhatalmazást kapott, hogy a (munkástanács és elnöke funkciójának megszűnésével) a város vezetését ideiglenesen vegye át. A városi tanács hatáskörébe tartozó feladatokat Kerekes elnökletével tárgyalták meg. Ekkor hatálytalanítottak több olyan rendelkezést, melyet az intézőbizottság hozott (a püspökség költözzék vissza a palotába, az államosított házak magántulajdonba kerülnek stb.). E napon Nádossy György ezredes átvette a város katonai parancsnokságát, és hivatalos kapcsolatot létesített a szegedi kormánnyal. A város katonai parancsnoka a dunántúli fehérkatonai egységeket „Horthy István csoport” névvel a szegedi fővezérség parancsnoksága alá helyezte. A Horthy-csoport (állítólag) 9 ezer főt számlált, melyből Fehérváron és közvetlen környékén 3 ezer ember volt. Nádossy szerint a közrend fenntartásához a karhatalom és a katonaság kevés, ezért a lövészegyleteket is be kell vonni a rendfenntartásba. Erre néhány nap múlva került sor. Szorgalmazta a polgárőrség szervezését, melynek tagjait fegyverekkel látták el. Augusztus 7-én Simon Sándor és Lipcsey Lajos tanácsnokok a városi ügyosztályok feletti felügyeleti jogot megkapták. 8-án Lipcsey Lajos elnökölt a 12-es bizottság ülésén.(A 12-es bizottságot a városi tanács 6-án hozta létre, melyet fegyelmi bírósági jogkörrel ruházott fel.) Lipcsey itt bejelentette, hogy a belügyminiszter megvonta Kerekes Lajos helyettes polgármestertől a városvezetői intézkedési jogot, és ő kapott megbízást az ügyek vitelére. (Kerekes ezután semmiféle városi megmozdulásban nem vett részt. Kerekest 1920 elején nyugdíjazták (FR 1920,13.). A polgári restauráció folyamata 6-án és 7-én véglegessé vált. Ugyancsak augusztus 8-án került sor a vármegyei hatalom restaurációjára. Az alispáni hivatal e napon a következő bejegyzést tette az iktatókönyvbe: „8645/ 1919. sz. beadó hatóság: az alispáni hivatal, tárgy: tanácsköztársasági és tanácskormányzati rendszer megszűnése”. E napon az alispáni hivatal távirati utasítással megszüntette a járási intézőbizottságokat és a községi direktóriumokat. 8-án Sréter István ezredes közölte a polgármesteri hivatallal, hogy az összes dunántúli katonai egységek felett a parancsnokságot (a szegedi fővezérség megbízása alapján) átvette. A főparancsnokság székhelye: Székesfehérvár. Augusztus 9-én Sáregres-, Aba- és több városkörnyéki községből 300 katonaviselt férfi érkezett Székesfehérvárra, szolgálatukat a Fehér Gárda számára felajánlották. Augusztus 10-én katonai karhatalom alakult Székesfehérvár és Fejér vármegye területére. Parancsnoka Ghyczy István alezredes, aki székhelyét a huszárlaktanyában ütötte fel. Ezen a napon polgárőrség felállítására került sor, amely a városi rendőrség jogaival és kötelességével volt felruházva, de végső fokon a dunántúli karhatalmak parancsnokának, Sréter István ezredesnek a felügyelete alá voltak rendelve. A polgárőrt fegyverrel látták el, szolgálatot polgári ruhában teljesített, és nemzeti színű karszalag jelezte, hogy egy biztonsági alakulat tagja. (Itt jegyezzük meg, hogy a városban megszervezték a Gömböskülönítményt, amely néhány napos funkcionálása után beolvadt a polgárőrségbe.) A 12-es bizottság Csöppenszky Mihály előterjesztésére határozatot hozott, hogy a városházi főtisztviselők, egyházi vezetők és a törvényhatósági bizottság tagjai szeptember 8-ig írásban nyilatkozzanak a kommün alatti tevékenységükről. Augusztus 11-én a városi tanács sürgetőleg lépett fel a főtisztviselők proletárdiktatúra alatti magatartásának megvizsgálására. A tanácsülésen az ügyet előadó főjegyző ismertette azon személyek nevét, akik a proletárhatalom idején hivatalban maradtak. Kiderült, hogy valamennyien vállalták a proletárrezsim szolgálatát. (Kerekes Lajos: helyettes polgármester; Simon Sándor, Lipcsey Lajos, Farkas Sándor: tanácsnokok; Kisteleki Károly: tiszti főügyész; Vargha Elemén műszaki tanácsnok; Balogh József: tb tanácsnok; Csitáry Emil: aljegyző, tb főjegyző; Farkas István: aljegyző; Maron István: főszámvevő; Riffer Géza: tiszti főorvos; Csík István: városi mérnök.) A tárgyalás eredménye az lett, hogy a főtisztviselőket felmentették a fegyelmi vizsgálat alól. A felmentvényt Holly Géza terjesztette elő: Szerinte „valamennyien a kényszer 90
