Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei
Alba Regia 38. (2009) megerősödik, nagyrészt a Németországba kitelepítettek adományaiból restaurálják a templomot, majd a rendszerváltozás után katolikus közösségi ház épül, új harangot öntenek, megkezdődik a műemlékek felújítása.14 A község történetével (a jezsuiták térítő tevékenységével és a németek betelepítésével) szorosan összefügg a szakrális emlékanyag gazdagsága. A népi vallásosság alakításában, a Mária-kultusz újra élesztésében kiemelkedő szerepük volt a jezsuitáknak és nagyrészt az ő munkájuk eredményeként vált Nepomuki Szent János az egyik legnépszerűbb szentté.15 A szent tisztelete és kultusza elsősorban a német lakta településeken, illetve az egykori jezsuita birtokok területén lévő falvakban hódított, szobrait általában vizek közelében, patakok partjánál állították fel.16 A Szent Vendel-kultusz magyarországi meghonosodásában is fontos elem a német telepesek kultúraközvetítő szerepe. A pásztorok és jószágtartó gazdák védőszentjének szobrai zömében olyan helyeken találhatók, amelyek kapcsolatban álltak az állattenyésztéssel.17 A szőlőművelők leginkább tisztelt patrónusa, Szent Orbán tisztelete ugyancsak a német telepesek közvetítésével jutott el Magyarországra, és elsősorban a szőlőtermesztő vidékeken terjedt el, szobrait főként a szőlőhegyekben állították fel.18 A vallásos áhítat, a szentek tisztelete a keresztek és szobrok állításában is megnyilvánult. Etyeken a XVIII-XIX. században három Nepomuki Szent János-szobrot, két Szűz Mária-szobrot, egy Szent Vendel-szobrot, és két Szent Orbán-szobrot emeltek. Az első két szobor 1771-ben Nepomuki Szent János tiszteletére készült, Szűz Mária szobrait 1771-1772-ben, Szent Vendel szobrát 1779-ben, a harmadik Nepomuki Szent János-szobrot 1802-ben létesítették. Szent Orbán szobrait valamivel később, az egyiket 1816-ban, a másikat a XIX. század második felében. A szobrok mellett Szűz Mária tiszteletét a templom titulusa jelzi, a Szent Vendel- és Nepomuki Szent János-kultuszra pedig a régi templomban tiszteletükre szentelt mellékoltárok utalnak (1777,1793).19 Az egyik Nepomuki Szent János-szobrot a falu plébánosa, Plájer Imre20 állíttatta, az 1772-es Szűz Mária-szobor megrendelője valószínűleg szintén egyházi személy, Hau Sámuel uradalmi pro vizor volt. Szent Vendel szobra a község-, a többi szobor világi személyek áldozatkészségének köszönhető. Ők, nevük után ítélve, egy kivételével (Szilágyi István budakeszi mészáros) mind német nemzetiségűek voltak A szobrokat alapítvány nélkül állíttatták, fenntartójuk az alapító volt, annak távozása után a karbantartás gondja a leszármazottakra hárult, esetleg a jóakaratai hívők gondoskodtak a felújításról.21 A kereszteket szintén német nemzetiségű magánszemélyek létesítették, csupán egy bádog korpuszos fakeresztet állíttatott a község a temetőben. A természeti adottságoknak köszönhetően a szobrok és keresztek általában mészkőből készültek Etyek „földje meszeshomokkal kevert agyag, - írja 1863-ban megjelent művében Zách József - ez alatt murva és finom szemcsés mészkő, mely két bányában aknáztatik ki, a mészkövet némely helyen tiszta agyag födi.”22 Etyek köztéri szakrális kisemlékei 1950-ben barbár pusztításnak estek áldozatul. A bérmálásra készülődő faluban május 17-én éjjel a szoboralakokat és a keresztút stációit politikai okokból összetörték A stációk oszlopait lovakkal döntették le, csak a három kereszt és Szent Vendel szobra maradt meg eredeti helyén, bár törött állapotban. Ugyanazon az éjszakán a többi vallási tartalmú szobrot is meggyalázták, fejüket szétverték, a feszületeket megcsonkították23 A keresztek és szobrok helyreállítása 2000-ben kezdődött meg. A helyreállításokat Rákos Péter restaurátor felmérése előzte meg, aki megállapította, hogy a „17 kvalitásos faragott emlék kőanyagának állapota mielőbbi kőrestaurátori beavatkozást igényel”.24 Kár, hogy e felmérés nyomtatásban nem jelent meg, és kéziratos formában sem érhető el, így nem tudni, hogy a megállapítás milyen alkotásokra vonatkozott. A restaurálási költségek előteremtését az önkormányzat közadakozásból kívánta megvalósítani. Létrehozta a „Kulturált, Egészséges Etyekért” Közalapítványt és felhívással fordult a lakossághoz, a különböző szervezetekhez, hogy támogassák a felújítást.25 A nagyszámú német és hazai adakozóknak köszönhetően 2000 és 2002 között öt műemléket sikerült a településnek felújítani. A munka a 14 ERDŐS 1985.; GENG 2005.; Etyek szőlőműveléséről Id. KALMAN 2003. 15 A Habsburg dinasztia házi szentje, számos betegség ellen óvó szent, a gyónási titok és a jó hímév megőrzésének, az engedelmességnek példaképe, a jezsuiták égi patrónusukként tisztelték. i* VARRÓ 2004. 42. 17 LISZKA 2000. 82. i* LUKÁCS 1988. 106. >9 GENG 2005. 160. 20 Plájer Imre 1764-től 1780-ig volt etyeki plébános. 21 Can. vis. 1818. „Pro statuarum hacum conservatione nulla fundata dos existit, sed per praementionatos benefactores semper conservabantur, et aetu conservantur.” 22 ZÁCH 1863. 140. - A két világháború között 14 kőfejtő és 25 kőfaragó tevékenykedett itt. 23 HANGA 2000b. 15. 24 Etyeki Polgár, 2000. 8. 25 Uo. 59
