Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei
Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei Kálvária restaurálásával kezdődött 2000-ben,26 az utolsó műemlék szobrot 2006-ban restaurálták, a keresztek helyreállításán folyamatosan dolgoznak. ADATTÁR ETYEK SZAKRÁLIS KISEMLÉKEI FELÁLLÍTÁSUK IDŐRENDJÉBEN27 XI777. század 1763: Temetőkeressf* Az új temetőt 1763. augusztus 16-án szentelte fel Balassa István fehérvári kerületi esperes. A temetőben bádogkorpuszos fakereszt állt,28 melyet a község állíttatott és gondozott. A helyi plébános, Plájer Imre alesperes benedikálta 1764-ben. „Statua est in Cemeterio publico, statua Crucifixi Lignea laminea Jesu effigie provisa erecta per Communitatem, per quam et conservatur, benedicta per Entericum Plajer Parochum et VA Diaconum.”29 1837-ben egy szélvihar megrongálta és renoválni kellett. Akkor Gaál József esperes áldotta meg.30 Valószínűleg az 1850-es években megsemmisült, helyére állíttatta Josef Schwab 1859-ben az új temetőkeresztet. 1763: Schaeffer-keressj (Sóskútfelé)* A Sóskút felé vezető út mellett álló kőkeresztet Michael Schaeffer állíttatta 1763-ban. Plájer Imre alesperes benedikálta. 1818-ban a község gondozta. „Statua est Crucifixi lapidea versus Soóskut intra Fagopireta, Anno 1763 per Michaelem Schaeffer erecta, per Entericum Plajer VA Diaconum benedicta, conservatur per Communitatem.”31 A Sóskút felé vezető út mellett a III. katonai felmérés térképe két keresztet is jelöl. Feltehetően ez a falutól távolabb lévő kereszt.32 1771: Nepomuki S^ent János-sgobor, Magyar-kút tere (5. kép) Műemléki törzsszám: 9734 A barokk szobor a települést átszelő, Aies út felé vezető út mentén, a Magyar-kút vízfolyása mellett áll, volutás, párkányfejezetes talapzaton. Mészkőből készült. A szentet papi omátusban ábrázolja. Öltözéke aprólékosan kifaragott, földig érő reverenda, fölötte finoman megmunkált, csipkézett szélű karing. Vállán palást, fején birétum, arcát szakáll fedi. Bal karján feszületet tan, feje körül a legendájára utaló öt aranycsillagos glória. A talapzaton látható nehezen olvasható felirat az állító személyéről ad felvilágosítást. A kronosztikon az állítás időpontját rejti: DIVo IoannI NponI[... ] EMerICus PLaler ParochVs A szobor eredetileg a Boti út mentén, az akkori falu határában állt. Plájer Imre plébános, alesperes emeltette 1771-ben, ő szentelte fel ugyanabban az esztendőben, s távozása után, 1780-tól a község gondozta. „Statua est versus Both S Joannis Nepomuceni Lapidea per Emeticum Plajer Parochum et VA Diaconum Anno 1771 erecta et per eundem benedicta, conservatur per Comunitatem.”33 A canonica visitatio feljegyzésével megegyezik a III. katonai felmérés térképe, mely a Sajgó-híd után, a Botpusztára vezető út bal oldalán jelzi. 26 (hcs) 2002b. 3. 27 A csillaggal jelölt emlékeket nem lehetett azonosítani, vagy már nem találhatók meg. 28 KUTHY 1763. Pótlás. (A magyar szöveg a továbbiakban Kuthy István fordításának felhasználásával.) 29 Can. vis. 1818. 14. 30 KUIHY 1839. 31 Can. vis. 1818. 10. 32 AII. katonai felmérés térképe ezt jelzi, a másikat pedig még nem. Bár e térkép más településeken is csak részben jelöli a meglévő emlékeket, ezért az azonosításhoz kevésbé használható. Az I. katonai felmérés térképén ezen az úton nem látszik kereszt. - A sóskúti út földút, autóval nem járható, a környékbeliek szerint azon az úton jelenleg nem található kereszt. 33 Can. vis. 1818. 5. 60
