Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei
Alba Regia 38. (2009) FRIGYIK KATALIN ETYEK EGYKORI ÉS JELENLEG LÁTHATÓ SZAKRÁLIS KISEMLÉKEI A Szent István Király Múzeum 2008-ban megkezdte Fejér megye köztéri szakrális kisemlékeinek számba vételét.1 Ezek az emlékek a nyomtatott forrásokban igen ritkán szerepelnek, s ha szerepelnek is, a rájuk való utalás sok esetben még a topográfiai meghatározáshoz sem elegendő. A helytörténeti irodalom, néhány kivételtől eltekintve (pl. Adony, Bicske, Gór, Martonvásár) ezeket az alkotásokat alig-alig említi meg, a művészeti szakirodalom pedig csak a műemléki védettséget élvező objektumokról ad rövid tájékoztatást.1 2 E források mellett Bogár Pál összeállítása,3 valamint a helyi néprajzkutatók Gelencsér József, Lukács László, Varró Ágnes tanulmányai hasznosíthatók.4 Részletes tanulmány egyedül a fehérvárcsurgói vaskeresztről készült.5 Lényegesen több adattal szolgálnak a kéziratos források, elsősorban a XVIII-XIX. századi canonica visitatiók,6 illetve a XVIII. századi és a XIX. század második felében készült katonai térképek.7 Örvendetes, hogy az elmúlt két évtizedben a megyében is megkezdődött a keresztek és szobrok helyreállítása, illetve új keresztek és szobrok felállítása. Egyre több település honlapján látható a szakrális kisemlékek felsorolása, s a helyi sajtóorgánumokban sokszor találkozhatunk egy-egy emlék megmentése érdekében közzétett felhívással, felújításról szóló részletes tudósítással. A felújításokról általában a megyei sajtó is beszámol. Ezek a beszámolók fontos információkkal szolgálnak, ám adataik sokszor pontatlanok. A pontatlanságot a megbízható közlemények hiánya okozza. Bár csak néhány településen történt terepbejárás, az említett forrásoknak köszönhetően az elmúlt hónapokban Varró Ágnessel több száz szakrális kisemléket regisztráltunk, ennyi alkotásról rendelkezünk több-kevesebb információval. A gyűjtés természetesen korántsem teljes. Ha végignézzük a katonai térképeket, szembetűnik, hogy a XIX. század második felében a Fejér megyei községek közül Etyeken található a legtöbb kereszt és szobor. A II. József-féle I. katonai felmérés térképe 1783-ban három keresztet és három szobrot, a II. katonai felmérés térképe 1859-ben öt keresztet és egy kálváriát,8 a III. katonai felmérés térképe 1882-ben 16 emléket, hét szobrot, egy kálváriát és kilenc keresztet tüntet fel. Az 1778. évi canonica visitatio négy keresztet, négy szobrot, az 1793. évi és az 1805. évi hat keresztet, öt szobrot, az 1818. évi és az 1829. évi nyolc keresztet és hét szobrot jegyez fel. 1839-ben a keresztek száma változatlan, 1869-ben új keresztet állítottak a temetőben, de mivel a régi tönkrement, a keresztek száma ekkor is nyolc, kilencedik a botpusztai kereszt, melyet a jegyzék külön kezel. A III. katonai felmérés térképe tehát annyi emléket jelöl, amennyi felállításáról a canonica visitatiók is tudósítanak. (1. kép) A canonica visitatiók általában csak a szobrok és keresztek számáról írnak, egyedül az 1 A gyűjtés a Fejér Megyei Önkormányzat kezdeményezésére indult. Az önkormányzat megrendelésére több helyszínen volt fotókiállítás, többek között 2008. március 27-én Székesfehérváron, a megyeháza dísztermében. A Keresztutak - szakrális kisemlékek Fejér megyében című kiállítás megnyitóján két tudományos előadás is elhangzott: dr. Demeter Zsófia történész, a múzeum igazgatója a szakrális kisemlékek kutatásáról, dr. Varró Ágnes a múzeum néprajzkutatója pedig Nepomuki Szent János Fejér megyei szobrairól beszélt. A fotókat Koppán Viktor Dávid készítette. Fejér Lap, 2008. 4. sz. 2.; Az önkormányzat tervezte egy fotóalbum megjelentetését is Nagy Zoltán Péter szerkesztésében, de erre anyagi forrás hiányában nem kerülhetett sor. 2 GENTHON 1959. (28 szakrális kisemléket említ); FMME 1998. (149 szakrális kisemléket sorol fel); Műemlékjegyzék 2008. (Ebben 62 szakrális kisemlék szerepel.) 1 BOGÁR 1994.; 2004. (49 út menti keresztet, illetve szobrot szerepeltet.) 4 LUKÁCS 1988. 101-113.; GELENCSÉR-LUKÁCS 1991.; VARRÓ 2004. 41-46.; Ezenkívül egy-egy megyei utalás található Bálint Sándor művében. BÁLINT 1977. 5 KERTÉSZ 2008. 54-60. 6 A Székesfehérvári Egyházmegye canonica visitatiók Kuthy István lefordította. Továbbiakban: KUTHY. A kéziratokat dr. Varró Ágnes dolgozta fel. Kutatása nyomtatásban még nem jelent meg. 7 Az első katonai felmérés 1782-1785. (Etyekről 1783); Második katonai felmérés 1819-1869. (Etyekről 1859); Harmadik katonai felmérés 1869— 1887. (Etyekről 1882); JANKÓ 2007. 8 AII. katonai felmérés térképe nem minden szakrális emléket jelöl, pl. a szobrokat sem tünteti fel. 57
