Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Frigyik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei
Fridik Katalin: Etyek egykori és jelenleg látható szakrális kisemlékei 1818-ban készült jegyzőkönyv sorolja fel tételesen a szakrális emlékeket, közölve az állítok nevét, az állítás helyét, olykor az évet is.9 A szobrokat e jegyzék és a III. katonai felmérés térképe alapján egytől egyig azonosítani lehetett. Megállapítható, hogy az 1868-ban ismertetett hét szobor közül két Nepomuki Szent János-szobor jelenleg már nem található meg, és az egyik Szent Orbán-szobor, melynek talapzatán 1818-as évszám látható, 1868 után, de 1882 előtt készült. Ez ugyanis a canonica visitatióban még nem szerepel, a III. katonai felmérés térképén viszont igen. A térkép az Immaculata szobrot nem tünteti fel.10 11 A keresztek azonosítása a csekély információ és a feliratok hiánya, olvashatatlansága miatt csak részben sikerült. A forrásokból megtudható, hogy 1805-ben két kőkereszt és négy fakereszt, 1818-ban öt kőkereszt és két fakereszt, 1829- ben pedig már hét kőkereszt és egy fakereszt volt. 1805 és 1818 között tehát három, 1818 és 1829 között két kőkereszt létesült, ugyanakkor 1805-1818 között kettő, 1818-1829 között egy fakereszt megsemmisült. A keresztek azonosításához szükséges a helyi Historia Domus áttanulmányozása,11 eredményt hozhat a helyszíni adatgyűjtés, erre azonban a jelen dolgozat megírásakor nem vállalkozhattam. A jelenleg meglévő emlékek művészettörténeti kutatása, esetleg több tudományterület általi komplex vizsgálata minden bizonnyal pontosítja majd, és számos adattal kiegészíti e közleményt. Itt jegyzem meg, hogy a temetőben a temetőkeresztek mellett négy XVIII. századi kőkorpuszos barokk kereszt, illetve kereszt nélküli címeres talapzat, talapzattöredék található. Valószínű, hogy a káptalan tagjainak síremlékei lehetnek, bár a feliratok a jelenlegi állapotban nem olvashatók. Különösen szép az 1787-ben készített volutás talapzat, melynek tetejére egy másik talapzat töredékét helyezték. A még jól látható felirat szerint a székesfehérvári káptalan provizorának, Gyulai Gaál Ferencnek a síremléke.12 (2-4. kép) Az elsősorban szőlőműveléséről és borászatáról ismert Etyek Fejér megye északkeleti határán, a Sajgó patak partján fekszik. Halmazfaluból kialakult többutcás település, belterületéhez több külterületi lakott hely (pl. az 1927-ben Etyekhez csatolt Botpuszta) tartozik. A székesfehérvári káptalan birtoka 1543-ig, attól kezdve török hódoltsági terület, 1637-től a rend feloszlatásáig a jezsuiták komáromi rendháza a birtokosa. A hódoltság idején megfogyatkozó lakosság hitélete erősen megrendül, a tizenötéves háború után letelepülő magyar családok református vallásúak. A Rákócziszabadságharc és a kétszer is pusztító pestisjárvány következtében a lakosság száma ismét jelentősen csökken, ezért a jezsuiták jelentős számú német ajkú, katolikus vallású családot telepítenek le. A mezőgazdasághoz, szőlőtermesztéshez értő szorgos németek betelepítése az 1720-as évektől 1770-ig tart. 1723-ban a jezsuiták visszaszerzik a török uralom alatt és után átmenetileg a reformátusok által használt templomot, a rend, valamint a veszprémi püspökség költségén restauráltatják, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelik fel. 1731-ben plébániát alapítanak Tevékenységüknek köszönhetően a XVIII. század közepére döntően megváltozik a lakosság felekezeti és nemzetiségi megoszlása: 1770- ben a lakosság 74 százaléka német. Etyek a későbbiekben gyakorlatilag különálló német közösséggé alakul. Az 1773- ban feloszlatott jezsuita rend birtokait 1777-ig a Magyar Kamara adminisztrálja, akkor a község az újjászervezett székesfehérvári káptalan birtoka lesz. A jezsuiták idején az uradalom állattartása, főként a juhászat igen jelentős. A XVIII-XIX. század fordulóján a káptalan felhagy az egyoldalú juhtartással, s a közös legelő egy részének feltörésével növeli a szántókat és a szőlőterületet. Gazdasági fellendülés következik be. Ekkor alakul ki a település központja, bővül az utcahálózat, új házak épülnek. A megnövekedett számú katolikus lakosság részére a meglévő templom szűknek bizonyul, ezért 1814— 1816 között a részben mesterségesen feltöltött dombon új római katolikus templom épül. A lakosság fő megélhetési forrása a szőlőművelés lesz.13 A fellendülés az 1890. évi filoxéra pusztítása miatt átmenetileg megtorpan, de az 1896- ban újratelepített szőlőtáblákon korszerű termesztési eljárással később pezsgőalap borokat termelnek, az éghajlatában és meszes talajában a champagne-i vidékhez hasonló etyeki táj boraiból készülnek a híres Törley-pezsgők. 1946 márciusában a német anyanyelvű lakosság nagy részét (2336 személyt) kitelepítik Németországba, a községben mindössze 21 magyar és 190 német őslakos család marad. A kitelepített németek helyére az ország különböző részeiről jönnek telepesek, többek között 26 székely család is ideköltözik. A kitelepítés súlyosan érinti az egyházközséget, mivel a vallásához hűséges őslakosság elhagyja a települést. A hitélet az 1970-es évek elején 9 A canonica visitatio számozva sorolja fel az emlékeket, topográfiai elrendezésben, így a helyet nem minden tételnél tünteti fel. A hivatkozásnál az évet követő szám vonatkozik a tételszámra. 10 Ennek talán az lehet az oka, hogy a szobor a templomkertben állt. A templomkertben lévő szobor más szelvényeken (pl. Pákozd) sem szerepel. A mai, a régivel azonos titulusé templom 1814-1816 között új helyen épült fel, a szobrot csak azután helyezhették a templomkertbe. SZEJN 1977. 216. Lásd még 37. sz. jegyz. 11 A Historia Domus jelenleg nincs a plébánián és bizonytalan ideig nem kutatható. 12 Felirata: Pace Fni Francisci/ Gaal de Gyula Provi/ sons V. Cap. Albensi/ meriti Corpus Resurrec/ tionem hic Expectato[... ]/ Ao Dni 1787 [... ]/ Die 30 Oct[... ]; FMME 1998. 73.; A XVIII. századi emlékek mellen néhány XIX-XX. századi talapzatra emelt, nagyméretű kőfeszület is látható, feliratuk alapján valamennyi síremlék 13 Fényes Elek az alábbiakat közölte Etyekről: „Van 1700 katolikus, 400 református, 12 zsidó lakosa, katolikus és református anyatemploma, szép szőlőhegye, erdeje, kőbányája, sikeres tisztabúzát termő szántóföldje.” FÉNYES 1851. 312. 58
