Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Régészet - K. Palágyi Sylvia: A grosiumi Villa Amasia, azaz késő császárkori palota és a balácai villagazdaság főépületének összevetése
K Palágyi Sylvia: Agorsiumi Villa Amasia, késő császárkori palota és a balácai villagazdaságfőépületének összevetése készülhetett el. Ezt meglehetősen gyorsan követte az apszisok építése, mivel a mozaikok, így a két nagymozaik is, a 200 körüli évekre keltezhető. AIII. század első felében mindenképpen meg kellett építeni a D-i kiegészítő helyiségeket és az épületet 3 oldalról körülvevő folyosókat. 260 táján megszüntették a fűtést az É-i nagy folyosóban. A fűtőcsatomában elrejtett éremlelet alapján a főépület utolsó igényes, részleges átalakítására ez után került sor. Az épület E-i külső falát, azaz az E-i folyosó E-i falát 1 m-es átmérőjű nyílásokkal áttörték, s az egész felület fél oszlopokkal tagolt fehér stukkó-borítást kapott. Az épület lassú pusztulásával a IV. század végétől számolhatunk.12 A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a balácai I. épület, Bíró Máriával szemben,13 semmiképpen sem sorolható a korai peristyliumos épületek közé. Thomas Edit közelebb járt az általam fent összefoglalt újabb periodizációhoz, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a villa ismert formáját a III. század kezdetére érte el.14 A korábbi építési periódusokat a falfestmények és a mozaikok segítségével különítette el. Jelenlegi ismereteink szerint azonban a falfestmények nem köthetők egyelőre egyetlen helyiséghez sem, a fekete-fehér kövekből összeállított mozaikokat pedig a 10. helyiségben végzett periódus-kutatások alapján a Thomas által javasoltnál későbbi időpontra kellett keltezni.15 A balácai főépület további építészettörténeti pontosítását a leletanyag mielőbbi feldolgozásától és az ahhoz szükséges anyagiak biztosításától várhatjuk. Thomas Edit a teljesen még fel nem tárt gorsiumi I. épületet és az általa javasolt, leletekre is támaszkodó periodizációját 1955-ben közölte, majd megerősítette azt 1964-ben megjelent „villakönyvében”. A villának szerinte 4 építési periódusa különíthető el, de számolt egy korábbi lakóépülettel, amelynek maradványai az épület ENy-i sarkánál ill. rajzán a K-i záró fal mellett, kívül és belül jelentkeztek, és amelyek az I. század 2. harmadában keletkeztek, és a század 90-es éveiben, vagy az I/II. század fordulóján bontottak le. Az 1. villaperiódusban, az elplanírozott legkorábbi maradványok után épült meg, valószínűleg a századfordulón, a zárt atrium formájú épület. A 2. villaperiódusban, a III. század elején készültek el az apszisok és a belső udvar, a 3. villaperiódusban pedig kiépült a teljes peristylium (amelynek előzménye - úgy tűnik a Thomas-féle leírásból - már a 2. periódusban is valamilyen formában létezhetett), fűtőhelyiségeket csatlakoztattak az apszisokhoz, és megépítették a falakkal párhuzamosan futó fűtőcsatomákat. Ezeket az építkezéseket Constantinus ill. II. Constantius uralkodásának idejére keltezte. A 4. villaperiódusban, a IV-V. században csak szintemelésre került sor, ill. megszüntették a helyiségek fűtését. Thomas Edit számára úgy tűnt, hogy a 3 nagy termet tovább használták, mint az épület többi helyiségét.16 A 2. villa periódus megítélésében ill. a gorsiumi I. épület periódusainak szétválasztásában Thomas Editet valószínűleg befolyásolta az 1906 óta kutatott Baláca ill. az általa meghatározott balácai 3. periódus.17 Balácai tapasztalatom alapján tudom, hogy nagyon nehéz egy olyan területen újabb ásatásokat kezdeni, ahol már korábban is voltak kutatások. Kevés az érintetlenül maradt réteg, s sok esetben a korábbi ásatások dokumentációja és a leletanyag legalább helyiségenkénti szétválasztása is hiányzik. Gorsiummal kapcsolatban az 1958-at követő első jelentésekben Fitz Jenő többször utalt arra, hogy a műemléki helyreállítások miatt vagy szintsüllyesztést kellett végezni, vagy pedig nem volt lehetőség a teljes rétegsor átvágására,18 pedig a kapott teljes rétegek megnyugtatóan tisztázhatták volna a korábbi épületek, ill. a II-III. századi épületmaradványok összefüggéseit és egyértelműen kizárhatták volna az apszisokkal záródó épület egy időben történő megépítésével kapcsolatos esetleges kételyeket. Fitz Jenő a népvándorlás korban, a közép- és újkorban és a korábbi ásatásokkal erősen bolygatott területtel kapcsolatban 1961-1962-es cikkében leszögezte, hogy „a terület periódus-viszonyai rendkívül összetettek. Világos képet tulajdonképpen csak a zárt alaprajzú, jól körülhatárolható templom ad”.19 Fitz Jenő Thomas Edit villaperiódusait elvetette, a IV. század végi (V. század eleji?) szintemelésben viszont azonos álláspontra jutottak.20 Fitz Jenő szerint az ú.n. villa kőfalai nem átépítések eredményeképpen, hanem egy egységes gondolat szerint, egy időben készültek,21 és ezt 3 építési periódus előzte meg, amelyek közül a középsőben készült el a XXV. épület, azaz a templom ill. horreum. Vályogfalak, vályogpadlók jelentkeztek megépülése előtt és után is, továbbá rossz minőségű falakról is említés történt.22 Fitz Jenő szerint a XXV. épületnek a markomann háborúk környékén, a 2. periódusban meg kellett épülnie. Pusztulására 260 körül kerülhetett sor.23 A 21,30-25,30 x 11 m-es alapterületű épületet Fitz Jenő templomnak, majd horreumnak, majd ismét 12 Palágyi 1994. 12-13., 20-21. 13 Bíró 1974. 40. 14 Thomas 1964. 79. 15 Thomas 1964. 79.; Palágyi 1994. 15. 16 Thomas 1955. 84-88.; Thomas 1964. 303-326. 17 Thomas 1964. 79. « Fitz 1960.154-157. 19 Fitz 1961-1962. 143-144. » Thomas 1964. 304.; Fitz 1961-1962. 144-145. Fitz 1963-1964.207-208. 22 Fitz 1961-1962. 144-145.; Fitz 1972. 6. 73 Fitz 1961-1962. 145. 40
