Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Régészet - K. Palágyi Sylvia: A grosiumi Villa Amasia, azaz késő császárkori palota és a balácai villagazdaság főépületének összevetése
Æba Regia 38. (2009) templomnak határozta meg.24 Véleményét megerősítve látta a vásárlás útján megszerzett másodlagos helyzetű Minervaszobor-töredékkel és egy Medusa-fejet ábrázoló ezüstkoronggal.25 A templommal-horreummal (XXV. épülettel) kapcsolatban feltétlenül utalnunk kell a balácai XVI. épületre, amelyet (és nem a XI. épületet!26) leginkább horreumnak27 határozhatunk meg. Mérete, 24,10 (24,30) x 13,40 m,28 meghaladja a táci XXV. épületet kiterjedését, tehát a nagy méret önmagában nem szólhat Gorsium esetében sem templomról. A balácai horreum ili raktár területén egyébként, egyelőre még átgondolásra szoruló falfestmény-anyag is előkerült.29 A nagy méret30 önmagában a gorsiumi I. épület palatiumként való azonosítását sem indokolja. A gorsiumi 2827,3 - 3250 m2-es alapterületű épületnél31 ugyanis nem sokkal kisebb a balácai, szokásosan 2400 m2-ben meghatározott alapterületű főépület. A balácai „luxuskivitele” (mozaikjai, régebbi és újabb falfestményei) ellenére sem tekinthető palotának. A két épület (Tác - Gorsium I., Baláca I.) alapterülete valóban nagyobb, mint egy városi lakóház; nagyobb, mint pl. a kb. 1512 m2-es alapterületű aquincumi nagy lakóház, és nagyobb, mint néhány, 1392 és 2117 m2 közötti lakóház Pompeiben.32 A belső erődök belső udvaros ill. peristyliumos épületei viszont a gorsiumi I. épületnél és a balácai I. épületnél is általában nagyobbak.33 A templomra-horreumra, azaz a XXV. épületre visszatérve, az egyik legfontosabb metszetnek az épület DK-i sarkától K felé húzott, K/7 b-d tekinthető.34 A meglehetősen mélyre lenyúló épületfal 3-as szakaszolást A legalsó szolgált alapozásul, a felső 2 lépcsőzetesen összeszűkülő falszakasza pedig felmenő falként azonosítható. Az alapozás alatt betöltött, mély ill. sekélyebb gödrök mutatkoztak. Az alapozás és a felmenő falszakasz váltásához építési réteg simul, a felső falváltásokhoz tartozó rétegeket a különböző időpontokban beásott gödrök tönkretették. Éppen ezért nem tisztázható pontosan az agyagtéglás építménynek ill. az agyagtéglás építménybe vágott, egyébként elbontott, az ú.n. villához tartozó (?) falnak és a XXV. épületnek a viszonya. Az agyagtéglás fal és a kőfal alja sincs mélyebben a XXV. épületfal 2. szakaszának középső harmadánál. Az agyagfal alatt még kb. 11 réteg azonosítható, amelybe, a XXV. épületfal 2. szakaszához tartozó magasságban gödör mélyül. A J/4 b-d metszet a XXV. épület DK-i sarkától Ny felé tartó szelvényben készült. A metszet ásató által való értelmezése szerint az ú.n. villa építéséhez köthető egy sárga padlószint, majd 20 cm-es egyöntetű feltöltés után következett egy rossz minőségű terrazzo, amelyet átégett agyag fedett. E két utóbbit egy periódusnak tekintette az ásató. A 2. padlószint keletkezését a Valentinianus-kori átépítéssel hozta kapcsolatba.35 A terrazzo feletti égett agyagréteg elvileg azonban egy 3. padlószintnek is lehet a maradványa. Az 1960-ban megjelent Álba Regia-kötetben közölt, az I. teremben húzott, kb. 3 m hosszan és kb. 2 m mélységig (tehát nem teljesen a kultúrréteg aljáig) ábrázolt metszetben az alsó szintnek felelhet meg a 2-3 vékony, átégett réteg. Ezt egy világosszürke hamus réteg fedte át, majd következett a terrazzopadló, amelyet egy mészcsíkkal zárt, az előzőeknél vastagabb égett réteg borított, majd magasabban a szürke köves rétegben szakaszosan újabb mészcsík volt megfigyelhető.36 A „palotának” tartott épületnek - a fentiek szerint - Valentinianusig agyagpadlója volt(?). Az ásatási dokumentáció teljes ismerete nélkül, csak a publikációkra támaszkodva, egy-egy objektumot ill. azok építési periódusait nehéz értelmezni. A hiányos ismeretek azután téves következtetésekre adhatnak alkalmat. A gorsiumi I. épület megítélésével hasonló a helyzet, különösen, hogy nagyon nehéz kezelni a közzétett alaprajzokat és metszeteket. Nincsen egy olyan alaprajz, amelyen az összes megtalált fal (legalább kőfal) szerepelne. így azután nem lehet pontosan tudni, hogy az épület D-i traktusában és az ÉNy-i negyedben talált eltérő tájolású falak összefüggeneke, vagy összefügghettek-e és ha igen, hogyan. Hova, melyik periódushoz köthető például az ENy-i negyedben feltárt, a VII., IV., helyiséget rézsútosan átszelő fűtőcsatoma, vagya sarkon túlnyúló fal?37 24 Fitz 1961-1962. 143.; Fitz 1972. 6.; Fitz 1976.26.; Fitz 2003.35. 25 Fitz 1960,160., Fitz 1976,26., Fitz 2003, 35. 26 Mulvin 2002. 75., 76.- nála a XI. épület a 9. számot kapta. A szerző hivatkozása, miszerint a IV. századra kelteztem volna az épületet, félreértésen alapulhat, mivel a szerény mértékű kutatóárkos kutatáson kívül nem történt meg az épület újra feltárása 1976, az ásatások újrakezdése óta, így rendeltetéséről és keltezéséről sem mondhattam biztosabbat. Itt köszönöm meg Tóth Endre szíves segítségét az irodalmi vonatkozások, különlenyomatok rendelkezésemre bocsátásáért. 27 Palágyi 2002. 25.; K. Palágyi S.: Baláca. Római kori földbirtokközpont. Veszprém 1999. 5.; Palágyi 2005. 14. 2* Palágyi 2002. 7., 25. 29 Palágyi 2002. 25. 30 Fitz 1976. 22. 31 A különböző méretekhez: Fitz 1976. 22.; Fitz 2003. 11., 33. 32 Megköszönöm Facsády Annamária szíves segítségét.; Guzzo, P. G. - D’Ambrosio A: Pompei. Electa Napoli 1998. A 52, 59, 67, B 100 33 Vö.: közölt alaprajzok alapján: PRK 235.; Tóth 1987-198. 3. ábra 34 Fitz 1963-1964. 208. 5. ábra; Fitz 1972, 8. fig.3. 35 Fitz 1963-1964. 208., 4. ábra 36 Fitz 1960. 155. 2. ábra 37 Példaképpen: Fitz 1972. 5. fig.l.; Fitz 2003. Térképmelléklete; Thomas 1964. 303. Abb. 158. 41
