Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Régészet - K. Palágyi Sylvia: A grosiumi Villa Amasia, azaz késő császárkori palota és a balácai villagazdaság főépületének összevetése
Alba Regia 38. (2009) K. PALÁGYI SYLVIA A GORSIUMI VILLA AMASIA, AZAZ KÉSŐ CSÁSZÁRKORI PALOTA ÉS A BALÁCAI VILLAGAZDASÁG FŐÉPÜLETÉNEK ÖSSZEVETÉSE" Minden, e kérdéssel foglalkozó kutató számára egyértelmű, hogy az egykor Villa Amasiának ill. ma palatiumnak nevezett épület azonos a táci római kori település már feltárt, I. számot kapott épületével. Az I. épület fürdőjébe másodlagosan beépített, II. századi sírkő őrizte meg a névadó, Ulpia Amasia nevét.* 1 A XX. század első felében végzett, sőt még az 1958 óta folyamatosnak tekinthető ásatások első éveinek története is szinte azonos volt az I. épület kutatásával és eredményeinek első értékelésével.2 Az épület megítélése változott az évek során. Az első ásatási évben, 1934-ben a Nyakas-dűlőben már jelentkező, apszisokkal záródó három helyiség alapján ókeresztény bazilikára gondoltak. 1939-ben Radnóti Aladár volt az, aki ókeresztény bazilika helyett az I. épületben peristyliumos villát látott. B. Thomas Edit gyakorlatilag megismételte Radnóti Aladár véleményét 1955-ben közölt munkájában és az I. épületet egy nagybirtok központjában álló villa urbanaként tárgyalta.3 A nagyjából Ny-K-i utca mentén kiépített „városias” jellegű beépítés miatt Fitz Jenő végérvényesen elvetette a villaként történő azonosítást, s ezt követően került sor az I. épület palatiumként történő következetes interpretálására.4 (1. kép) 1958 óta az ásatásokat vezető Fitz Jenő ebben, a különböző publikációkban 57,70 - 65 m hosszú, 49 - 50 m széles5 épületben, méretei miatt is, Valeria provincia helytartói rezidenciáját,6 de legalábbis a tartomány életében fontos szerepet vivő tisztségviselő székhelyét, egy előkelő személyiség lakóhelyét, ill. átutazó hivatalos személyek szálláshelyét7 vélte, az E-i oldal hatalmas termeit pedig ünnepélyes fogadások, tárgyalások színterei számára gondolta alkalmasnak.8 A gorsiumi I. épület legközelebbi párhuzamát több kutató (Thomas Edit, Fitz Jenő, Bíró Mária részlegesen) a balácai villagazdaság főépületében, (I. épületében) látta.9 A két épület tájolása is csaknem azonos. A nagy terem ill. Gorsiumban a termek apszisai a hosszanti tengelyek, a kisebbik apszisos helyiségek Gorsiumban és Balácán is a rövidebb tengelyek végében helyezkedtek el. Az épület K-i nagy helyiségét Tácon a balácai É-i folyosóval állították párhuzamba, miközben a gorsiumi porticus megfelelhetne a balácai 4-es folyosónak. (Az egyszerűség kedvéért Tácon az apszisos helyiségeket vesszük az É-i iránynak, Balácán pedig a 12. számú folyosót). Annak ellenére, hogy a balácai I. épület ismert ill. az általam 1976-ban újrakezdett ásatásokkal módosított alaprajzát a III. században nyerte el, 1994-ben én magam is így fogalmaztam: arm a tájolást és az alaprajzot illeti a balácai I. épület leginkább a gorsiumi nagy palotára, a Villa Amasiára emlékeztet.10 A két épület előzményei és építkezései azonban nem azonosak. A balácai és a gorsiumi I. számú épület periódusainak megítélésében más a véleménye Thomas Editnek ill. Fitz Jenőnek és nekem is. A balácai főépület (I. épület) körzetében az első kőépület, az eltérő tájolású XIII. épület volt. Az őskori telepjelenségektől eltekintve, a legkorábbi objektumoknak az a két, az I. század második felére keltezhető földbemélyített ház tekinthető, amely a XIII. épület alatt került elő.11 Az első kőépületet követően készült el a terrazzopadlók alatt jelentkező falak által meghatározott, a későbbi peristyliumnál nagyobb, belső udvaros épület a már ismert tájolásban. A peristylium DK-i sarka közelében a terrazzopadló alatt talált vastag égésréteg a markomann háborúkkal hozhatók összefüggésbe. Az ismert tájolású épület magja a II. század végén ill. a II/III. század fordulóján * Az előadás elhangzott a Gorsium 50 konferencián 1 Fitz 2003. 26. 2 Thomas 1955; Fitz 1960 3 Thomas 1955. 84.; Fitz 1960. 157.-még villa Fitz Jenő szerint is; Thomas 194. 302-326.,Fitz 1976. 14.; Fitz 2003.9. 4 Fitz 1972. 15., 35.; Fitz 1976. 8.,16.; Fitz 2003. 33.; Fitz 2004. 31-33. 3 Fitz 1961-1962. 141/6.j.; Fitz 1976. 22.; Fitz 2003. 11.; Fitz 2004. 42.- a különböző méretadatokkal 6 Fitz 2003. 20.; Fitz 2004. 42. 7 1972 és 2004 közötti megfogalmazásai: Fitz 1972. 16.; Fitz 1976. 28.; Fitz 1978. 18.; Fitz 1983. 7.; Fitz 2004. 33. 8 Fitz 1978., 18. 9 Fitz 1961-1962. 144.; Thomas 1964. 88.;Biró 1974. 43. 10 Palágyi 1994. 12. 11 Palágyi Sylvia ásatási eredményeit feldolgozta: Girke 2005. 25-51. 39
