Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Szemle
Demeter Zsófia: Marosi Arnold közéleti és múzeum építő tevékenységéről a Múzeumegyesület alapításának centenáriumán december 25-én avatták fel a Megyeház téren Kallós Ede alkotását, az álló huszárszobrot. A szobor környéke volt a huszárok rendszeres csapatgyűlésének színhelye. így történt ez 1935. május 17.-én is, amikor a város az I. világháború legendás vezérének, Mackensen vezértábomagy, a 10-es huszárok „ezredtulajdonosának” látogatását ünnepelte. A régi huszárszobor helyett maguk a 10-es huszárok akartak újat állítani, s megrendelésükre Pátzay Pál lovas szobra 1937-ben el is készült. Szoborbizottságuk vezetőjeként Kozma Miklós 1937. február 20-án tartott szemlét Kandó Sándor festőművész társaságában a megyeháza előtti parkban, s az új szobor helyét itt jelölték ki. Pátzay alkotását „minden tekintetben gyönyörűnek” mondták.47 A szoborellenes hangulatot 1937. április 28-án Bilkei Ferenc plébános kifogásai indították el.48 Talán túl finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy a szobor meztelensége nem nyerte meg elsőre a fehérváriak tetszését. Igen nagy volt a tiltakozás ellene.49 50 1937. áprilisában a polgármester védelmébe vette a szobrot, már egy angol lapban közölt képét is mutatta a városatyáknak. Érvei között az is szerepelt, hogy miután a szobrot a 10-es huszárok tisztikara készíttette, „abba a városnak beleszólása nincs”. A törvényhatósági bizottság azonban csak arra a fenyegetésre fogadta azt el, hogy a polgármester bejelentette: Kozma Miklós elviteti Kaposvárra a szobrot, ha a fehérváriaknak nem kell.5C Ez hatott. A gyengéd erőszakért cserébe viszont a Városháza előtt való felállítás után rögtön megszületett az aktuális fehérvári vicc: A Miért meztelen a buszár? kérdésre azt illett felelni: Mert most jön az adóhivatalból. Csak a Szent István szobor elhelyezési problémái miatt történt meg az, hogy a Városháza mellett állították azt fel 1939. december 9-én. A Szent István-szobor felállításáról már az 1894-es országgyűlés határozott, de csak az 1938-as ünnep hozta a tervet megvalósítható közelségbe. A szoborral kapcsolatosan úgy fogalmaztak, hogy az „A nemzet ajándéka” Székesfehérvár számára.51 Ennek előkészítéseként a Múzeumegyesület 1930-ban, majd 1932-ben is foglalkozott az emlékművel, igen előrelátóan a jövendő városrendezés szempontjából is, hiszen az általuk javasolt helyet, a Városház teret mindvégig szabadon szerették volna hagyni e szobor számára.52 A szoborállítás tervét Hóman Bálint felvetésére Darányi miniszterelnök terjesztette a kormányzó elé, aki támogatta azt.53 E támogatásért egyébként a város törvényhatósága köszönetét fejezte ki.54 1937. március 4-én leírták a pontos megrendelést is, amelynek megvalósításával 1937. januárjában Sidló Ferencet bízták meg:55 56 A miniszterelnök az emlékművet a városháza előtti téren tervezi felállítani lovasszobor alakjában, mellékalakok és reliefek nélkül, másfélszeres természetes nagyságban, vörös márvány talapzaton ,l' A Szent István Szoborbizottság 1937. elején alakult Hóman Bálint vezetésével. A bizottsági tagok a szobor mintáját március 11-én tekintették meg Budapesten. Ekkor állapodtak meg abban, hogy a művész a végleges művet csak azután kezdi készíteni, amikor a helyét már eldöntötték. A helyszín kiválasztásához a Nemzeti Színház díszletműhelyében egy, a tervezettel azonos nagyságú kulisszát készíttetnek, ezt viszik el a helyszínre, megnézendő: a Zichy ház előtt a járdánál, vagy a Püspökkút helyén álljon-e a szobor.57 Itt érdemes megjegyezni, hogy a papírmaséból készített, „kasírozott” szobor-makett használata nem volt már újdonság, hiszen a Wathay-szobor tervezésekor is ilyet használtak.58 A szoborállítás ügye a kisgyűlés előtt kavart vitákat. A kormány 80 ezer pengős költségvállalását megnyugodva fogadták, de most az elhelyezés miatt támadt vita. Freud Manó bankigazgató joggal vetette fel, hogy a szobor számára kiszemelt hely, Bon,- Jenő Püspökkútjának a helye nem felel meg, mert ekkor csak az lenne a szerepe, hogy a kocsik kerülgessék.59 Van is ebben a megjegyzésben igazság, hiszen ekkor még balra hajts volt, az európai gyakorlatnak megfelelő jobbkéz-szabályt csak 1941-ben vezették be Magyarországon.60 A szoborbizottság számára a kulisszát végül is az Operaház műszaki osztálya készítette el, és az első próbát 1937. április 27-én tartották Tolnay Béla scenikai főnök irányításával. Erre az időpontra az 1928-ban felállított Püspökkutat lebontották és elszállították. A kulisszát ennek helyén állították fel, s a bizottság ezt a helyet, a Fő tér Rákóczi úti 47 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. február 23. 48 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. április 29. 49 Say, i. m. 1942. 48. 50 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. április 29. Kovalovszky, i. m. 1996. 63. 51 Székesfejérvári Naptár... 1938. évre. 62. évf. Székesfehérvár, Számmer Imre Utóda Pannónia Nyomdavállalat. 1937. 24. 32 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti adattár, Marosi Arnold levele a polgármesterhez, 1930.; Titkári jelentés, 1932. május 22.; Kovalovszky Márta: Párhuzamos Szent Istvánok. Szent István és Székesfehérvár. Székesfehérvár, 1996. 65. 5? Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 4. 54 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. szeptember 26. 55 Kovács, i. m. 1996. 46. 56 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 4. 57 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 12. 58 Székesfehérvári Friss Újság, 1935. november 19. 59 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. március 25. 60 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. 203. 236
