Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Szemle
Alba Regia 38. (2009) torkolatát választotta.61 Ettől függetlenül október 30-án ismét útra kelt a kulissza, a Városház tér több pontján megnézték, de nagyon bölcsen úgy határoztak, hogy a romkert ásatásai teljes befejezéséig nem döntenek „mert nincsen kijárva, bog}' a sgobrot esetleg itt állítják fet\ tehát az ásatásoknál.62 Jellemző, hogy az 1938-ra tervezett székesfehérvári diáktúrák céljára készült, 1938. tavaszán kiadott vezető a Fő téren állónak említi a Szent István-szobrot, holott az akkor még sehol sem állt.63 A tavasz beköszöntével újra a lapok címlapjára került a szobor ügye, mégpedig egy 1938. április 30-i lapszámban,64 ahol a Múzeumegyesület közgyűléséről számoltak be. Az újságíró olyannyira jó érzékkel ismerte fel, hogy Marosi Arnold véleménye fontos, hogy cikkében a szobor elhelyezésével kapcsolatos véleményét teszi meg a legfontosabb tárgynak, holott a közgyűlésről szóló hivatalos tudósítás erről egy szót sem szól.65 Marosi tehát az ásatási területen való szoborállítást lehetetlennek, a Zichy ligetit helytelennek, a Városház térit (a Fellmayer-ház előtt) lehetségesnek tartotta, de ideálisnak csak azt, ha a Megyeháza előtti téren állítják fel. Az új javaslatot Hóman Bálint megfontolandónak ítélve,66 bizottság kiküldését határozta el. Hamarosan a művész is bemutatta a szobor teljes nagyságú gipsz modelljét.67 A bizottság, mely 35 tagból állott június 20-án minden szóba jöhető helyszínen felállíttatta a kulisszát. Ennek alapján a Vármegyeháza előtti tér meEett döntöttek úgy, hogy leszögezték; a szobor mögötti platánfát nem szabad kivágni, csupán az emlékmű előtti akácfák eshetnek áldozatul. Ezzel a Szent István-szobor „révbe ért” volna, azonban tudjuk, hogy a 10-es huszárok már ezelőtt ide tervezték régi szobruk helyére az újat, Pátzay alkotását. Újabb és nehéz tárgyalások kezdődtek tehát,68 és persze újabb kulissza, immár a huszáremlék makettjével míg végül a két szobor helyet cserélt.69 Még szerencse, hogy felállításuk előtt! A 10-es huszárezred szoborbizottsága nevében a hozzájárulást Toepke Erik nyugalmazott ezredes adta meg.70 A Szent István-szobor sem úszta meg azonban, hogy adoma tárgyául szolgáljon. Kovács NagyAntalné és dr. Kőszegi Gyula is emlékezett a következőre:-Te tudod, bogy, miféle ló égj - beszélgetnek az atyafiak.-(Sem, de megnégem.-So, milyen ló?-Hát Sídió!71 A Szent István-szobrot 1938. augusztus 18-án, a fehérvári kihelyezett ünnepi országgyűlés után avatták fel. Ekkor történt meg egyébként a Romkert hivatalos felavatása is, bár a koronázótemplom romjai már egész évben nagy idegenforgalmat vonzottak: a május 22-ei vitézavatáson és a június 1-jei Szent Jobb-látogatáson, illetve Prohászka püspök temetésén mintegy 80 ezer látogató vett részt. Augusztus 18-án az országgyűlés résztvevői először a Romkertbe zarándokoltak, ahol Horthy kormányzó megkoszorúzta a királysírokat, majd meghallgatta Gerevich Tibor beszámolóját72 a Romkert feltárásáról és Aba-Novák Vilmos magyarázatát a már elkészült falfestményről.73 74 75 Ez utóbbi mozzanatot a Somkúti-Megyer féle filmhíradó is megörökítette. A menet néma tisztelgéssel ekkor avatta fel Nagy Lajos szobrát is. Az est legfontosabb eseménye azonban Sidló Ferenc Szent István szobrának leleplezése volt. A szobrot nemzeti színű lepel borította. Kevesen tudták, hogy ez nem akármilyen lepel! Az avatáskor ugyanis szinte kettéhasadt a semleges drapéria, és az addig árván álló árbocokon két lobogó lett belőle egyeden suhanással. Az Új Fehérvár tudósítója így írta le a jelenetet: „megsgólaltak Sgékesfehérvár össges harangjai és a nemgetisgínű lepel jobbról-balról kéfelé sgakadva a brong sgoborról a háttérben meredő két árbocra úgy sgökött fel, mint két fóldigérö trikolór. Ulekgetelállítóan nagysgeríí és lenyügógő volt eg a jelenet.,r74 Szép szavakkal adta at a szobrot Homan Bálint: „Árpád és Sgent István fehérvári népe legyen továbbra is esgméinek ore!”7’. Az első koszorút a kormányzó helyezte a szobor talapzatára, az utolsó után pedig az összes templomtoronyban megszólaltak a harangok 61 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. április 27. 62 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. október 31. 63 Bodnár Gyula szerk. Budapest Székesfőváros iskolai kirándulóvonatai 5. Székesfehérvár. Budapest, 1938. 13. 64 Székesfehérvári Friss Újság. 1938. április 30. 65 Székesfehérvári Szemle, 1938. 45-46. 66 Székesfehérvári Friss Újság. 1938. május 4. 67 Székesfehérvári Friss Újság. 1938. május 12. 68 Székesfehérvári Friss Újság. 1938. június 23. 69 Kovalovszky, i. m. 1996. 64-65. 70 Székesfehérvári Friss Újság: 1938. július 6. 71 Kovács Nagy Antalné, született Kiss Jakab Krisztina, valamint dr. Kőszegi Gyula közlése. 72 Új Magyarság, 1938. augusztus 18.4. 73 Szarka— Láng, i. m. 1939. 100.; Új Fehérvár, 1938. augusztus 20. 4. 74 Új Fehérvár, 1938. augusztus 20. 4. 75 Szarka— Láng, i. m. 1939. 101. 237
