Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) magyar ifjúság nem akarja.”43 „Nem üres parádét akarunk rendezni, hanem a kegyelem forrásait akarjuk megnyitni szent Imre érdemei által népünk számára.”44 „A Regnum Marianum pusztulására és szorongatott helyzetére kívánjuk ráterelni a külföldi katolikus vezérek figyelmét. Úgy egyházi, mint nemzeti vonatkozásban óriási eredményeket várunk a lelkek fölszántásától és a katolikus igazságok magvetésétől”.45 „Nem üres parádét akarunk a Szent Imre ünnepségekkel, hanem lelki megújulást, folyton fokozódó apostoli katholikus munkát.”46 Ilyen kifejezésekkel összegzik a jubiláns ünnepségek célját. E célok között tehát igen hangsúlyosan szerepel, hogy a magyar ügy, ha most csupán egy lélekemelő ünneppel is, kerüljön ki a határokon túlra. Fontos a végeredmény szempontjából, hogy az egész katolikus világ figyelme ránk irányult, a magyar Árpád-házi herceget, mint példaadót ünnepelte az egész világ. Apponyi Albert híres megfogalmazása szerint: „Ez az ünnepség megmutatta a magyaroknak, mit jelent nekik a katolicizmus s a katolikus világgal megértette, hogy mit jelent neki Magyarország”.47 Hasonló szellemben értékelte a jubileumi évet Serédi bíboros hercegprímás az ünnepségek 1930-as lezárásaként: „Célunk a hitélet mélyítése és a kát. öntudat fölébresztése volt befelé; a kát. szolidaritás gondolata kifelé.”48 1930. június 2-án XI. Pius pápa a Szent Imre-jubileum tiszteletére Szent Imre érdemeit kiemelő levelet intézett Serédi hercegprímáshoz és a magyar püspöki karhoz.49 A Nono exeunte saeculo kezdetű apostoli levélben olvashatunk arról, hogy Szent István király családjában és udvarában „kivételes életszentségű férfiak és nők, sőt ifjak is támadtak”. Ugyanakkor a Szentatya felhívta a figyelmet arra is, hogy „nem elég nyilvános ünnepségek pompájában az elődök győzedelmeit emlegetni és a szentek nagy tetteit magasztalni, hanem arra kell törekedni, hogy a mostani magyarok a vallásos buzgóságnak ugyanolyan lángjával égjenek, mint a régiek”. Az ünnep fényét emelendő, a Szentatya legátust küldött, „hogy az ünnepségeken és szertartásokon a Mi nevünkben és tekintélyünkkel elnököljön.”50 Az ünnepségek elkezdése előtt tehát megérkezett a pápai bátorítás, majd a legátus is. Legátusi felhatalmazással Aloisio (Luigi) Sincero (1870-1936) kuriális bíboros (3. kép) érkezett az ünnepségekre. XI. Pius pápa Inter Europae gentes kezdetű apostoli levelében (1930. augusztus 6.) dicséri a magyar nemzetnek a Szentatya irányában tanúsított hűségét, s fölhatalmazza a legátust, hogy az ünnepélyes alkalmak után a jelenlévőket a Szentatya nevében áldja meg.51 Sincero bíboros 1930. augusztus 16-án érkezett Magyarországra, útja során nagy szimpátiával fogadták a hívek. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy ebben az évben változott a Szentszék magyarországi nunciusának személye: 1930. február 18-án nevezte ki a pápa Angelo Rótta, thébai címzetes érseket erre a posztra, aki május 13-án mutatta be megbízó levelét Horthy kormányzónak.52 Fontos megfigyelnünk, hogy Szent Imre tisztelete szorosan kapcsolódott a többi Árpád-kori szentével, és természetesen nem csupán a királyi családból származókéval. Ekkor vezet zarándoklatot Glattfelder Gyula Csanádi püspök Velencébe, ahonnan Szent Gellért püspök ereklyéjét hozzák az épülő szegedi Fogadalmi Templom (Magyarok Nagyasszonya) számára. A templomot 1930. október 24-én gróf Zichy Gyula, kalocsai érsek szentelte fel.53 (A templom fölszentelése előtti napon avattak Szegeden is Szent Imre-szobrot.) Rómában május 26-án tartottak megemlékezést a Szent Imre-év alkalmából, melyen Luttor Ferenc pápai prelátus mondott megemlékező beszédet és tartott előadást a magyar kereszténység pannóniai gyökereiről.54 1.4. Sgent Imre nevét viselő inté'synények Ősi magként szól az irodalom a Szent Imre Körről, amely 1888-ban alakult, ebből váltak ki később Szent Imre Kollégiumok és az Emericana is. Ez volt a katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók köre. Jelszava: Vallás, Haza, Tudomány. Helyisége a Semmelweiss utca 25. szám alatt működött, könyvtárral, klubbal. Tiszteletbeli egyházi elnöke volt például Glattfelder Gyula Csanádi püspök, Wolkenberg Alajos egyetemi tanár, 1930-ban elnöke Tóth Tihamér egyetemi tanár. Világi elnöke 1930-ban Hász Aladár miniszteri tanácsos. Ifjúsági elnöke: Kertész István, alelnökei: Gedeon 43 Uo. 1930, 7. 44 A rendező főbizottság levele a püspöknek, 1929. október 25. (SzfvPL, No 5406) 45 Uo. 46 Emlékkönyv 1930, 9. 47 Szent Imre Album 1930 48 A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyve 1919-1944. I. Püspökkari értekezlet 1930. november 6-án fölvett jegyzőkönyve. 49 XI. PIUS pápa nyomtatott levele, és SERÉDI hercegprímás kísérőlevele SHVOY LAJOShoz, 1930. június 24. (SzfvPL, No 5406) 50 Szent Imre Album 1930. 51 BALOGH-Gergely 1993, 204. 52 Uo. 202-203. 53 Uo. 205. 54 Fejérmegyei Napló XXXVII (1930. május 28.) 11
