Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) Róbert, báró Zichy-Czikann Móric és Huszár László.55 A Budai Szent Imre Kollégium házavatóját 1908. május 17-én tartották, József főherceg részvételével. Alapító igazgatója Glattfelder Gyula, 1911-től Hanauer Á. István, 1918-től Martin Aurél,56 1926-tól Tiefenthaler József. 1919- ben Martinovics Diákotthonnak nevezik. A mai Bartók Béla úton volt, kétszáz ifjú számára alapították kápolnával, díszteremmel, olvasó- és tornahelyiségekkel.57 A közben felépült bérházban alakították ki az új tanácstermet.58 Teniszpályákat, korcsolyapályát, tekepályát és a Dunán három csónakot tartottak fenn.59 Ennek mintájára nyűt meg a pesti, 1928-ban a soproni, majd a szegedi és 1930-ban a debreceni kollégium, amelyeket a bérház jövedelméből hoztak létre.60 A Pesti Szent Imre Kollégium 1911-ben alakult a Veres Pálné utcai „Kecskeméti házban”. Első igazgatója, Vass József már új hatalmas házat épített 1913-ban a Ráday u. 43M-5. szám alatt, amelynek 332 szobája volt.61 Főiskolások és egyetemisták lakták, legtöbb közöttük az orvosnövendék volt. Az igazgatón kívül öt prefektus dolgozott itt. Meggypiros formasapkát viseltek, a már végzett szentimrésekkel összetartottak.62 A székesfehérvári Szent Imre Konviktus 1903-ban nyílt meg, dr. Viszota Alajos apátkanonok alapította középiskolás fiúk elhelyezésére. Ekkor vették meg a konviktus céljára a Széchenyi utcai Horhy-házat (4. kép). Folyamatosan bővítették, így a kezdeti 25 fiú helyett 1930-ban már 65 növendéke volt.63 Első igazgatója Károly Ignác ciszterci tanár volt.64 1906-ban Solymos Oszkár vette át az igazgatást, de a tönk szélére juttatta. Prohászka püspök Vass Józsefet bízta meg az anyagi ügyek rendezésével. 1909-1922 között ismét Károly Ignác igazgatja. 1922-től igazgató Kovács János, eddigi prefektus.65 A tanulást az igazgató, egy prefektus és egy bejáró tanár irányította. Nagy játszótere és angol parkja volt, de az épületet 1930-ban már szűknek ítélték. A székesfehérvári római katolikus egyházközség palotavárosi Szent Imre Gyermekotthona 1930 folyamán jött létre közadakozásból. Az intézmény a Gőbel János (ma György Oszkár) téren állt iskola udvari épületében működött. Tizenhat fiú napközi ellátását vállalták, akik leckéjüket is itt írták meg. A leányok felvételét még csak tervezték 1930 tavaszán.66 Szent Imre tiszteletének legfontosabb egyesülete a Foederatio Emericana volt. Az Imre herceg nevén viselő Foederatio Emericana alapításában több fehérvári kötődésű személy is részt vett (Schwartz Elemér, Vass József, Prohászka püspök, Klebelsberg Kunó, Zichy János, Zichy Nándor, Bitter Illés stb.). Az Emericana nagyrendje 1921. június 29-én alakult meg.67 A Foederatio Emericana Schwartz Elemér (1890—1962) nagyszerű alkotása volt, katolikus magyar társadalmi szervezet. Jelmondata: Vivat, crescat, floreat Emericana!68 Hivatalosan a Katolikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége. A szövetség ötletét Schwartz Elemér hozta müncheni tanulmányút járói, s ebben a Szent Imre Gimnázium akkori igazgatója, Bitter Illés támogatta. Az első szervezetet ők alakították tizenegy érettségiző diákkal. Az első korporáció 1921 novemberében alakult, majd másodikként az Alba Regia (Conventus Albensis) még novemberben, az év végéig még öt. A szervezet a Szent János Lovagrend mintájára épült föl.69 Már használták ekkor is a szervezet később ismertté vált zöld sapkáját. A terv az volt, hogy a gimnáziumot végzett növendékek ne maradjanak magukra, sőt a már végzett akadémikusok összefogása révén bevonják a nagyasszonyokat és a kisasszonyokat, s így végső fokon a katolikus családokat.70 Első nyilvános fellépésük alkalmával 1922. november 23-án Prohászka Ottokár és Haller István mondott beszédet. Még ebben az évben megalakult az Emericana-választmány, a káptalan s a tagok letették az esküt.71 Sorra alakultak a szervezetek a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1923—1924-ben Pécs, majd Szeged is csatlakozott. 1924-ben nyílt meg a központi iroda, megkezdte működését a menza (hamarosan három helyen nyújtott olcsó ebédet a tagoknak).72 Ekkor tartották az első ballagást. Október 11-én ült össze a nagykáptalan a Gellért Szállóban.73 55 Szent Imre Emlékkönyv 1930,199. 56 Szent Imre Emlékkönyv 1930, 201. 5’ Uo. 200. 58 Uo. 202. 59 Uo. 202. 60 Uo. 201. 61 Uo. 203. 62 Uo. 204. 63 Székesfehérvári kalauz 1930, 82. 64 Szent Imre Emlékkönyv 1930, 205. « Uo. 205. 66 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 14.) 67 SAÁD BÉLA: As^Emericana nagyrendje. In: Szent Imre Emlékkönyv 1930, 206-210. 68 BAKOS 1991, 80. 69 Szent Imre Emlékkönyv 1930,210. 70 Uo. 207. 71 Uo. 207. 72 Uo. 208. 12
