Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Visy Zsolt: A pannóniai Seuso-kincs
Alba Regia 37 (2008) tökéletes hasonlóság miatt valószínűbb a későbbi keltezés (3. ábra). Griffek egyébként gyakran fordulnak elő freskókon és mozaikokon is, Piazza Armerina egyik mozaikján a griff mellét ugyanolyan pontozással fedték be, mint a polgárdi példányét. Mind Nagy M., mind Mráv Zs. felfigyeltek a vödrök fölső peremén lévő büsztökre, amelyekhez hasonlók a quadripuszon is vannak.31 A quadripusz lábainak gyöngysorral való díszítése és a Hippolytos-kancsó fülén lévő díszítés is megegyezik.32 Mráv Zs. úgy találta, hogy quadripusz lábain lévő poncolt levélminta tökéletesen megegyezik a geometrikus kancsók oldalán lévő mintával, olyannyira, hogy akár azonos kéztől is származhatnak.33 A kincs meglévő részéből nyolc készült domborításos technikával. M. Mango nemcsak ezek keleti technikáját állapította meg, hanem keleti műhelyeknek is tulajdonította készítésüket.34 Csak az Achilles-tál esetében tartotta lehetségesnek, hogy Athénban vagy Constantinopolisban készült.35 A vésett és niellós edények nyugati műhelyekre vallanak, de sem az előbbiek, sem ezek esetében nem lehet kizárólagosságra jutni, mivel például a kaiseraugsű Achilles-tál Thessalonikában készült domborításos technikával,36 a geometrikus stílusú Euticius-tál pedig Naissosban.37 Ezek a tények arra utalnak, hogy legalább a balkáni műhelyekben, különösen, miután Sirmium és Thessalonika császárvárosok lettek, és Thessalonica, Serdica, Siscia és Sirmium pénzverő központokká váltak, mindkét technikával és művészi tradícióval számolni kell. Ezzel kapcsolatban Tóth E. kiemelte a dél-pannoniai ezüstműves központokban készített későrómai ládikavereteket,38 amelyek szintén domborításos technikával készültek.39 Mindezek alapján épp az a valószínű, hogy a kincs összes tárgya Balkán-vidéki műhelyben vagy műhelyekben készült. A kincset egy nagy bronzüstben rejtették földbe.40 M. Mango csak kései párhuzamokat talált, és eleinte 600 tájára tette valamelyik keleti műhelyben való gyártását.41 Nagy M.42 és St. Bender43 azonban egymástól függetlenül kimutatták, hogy a Westland-típusba tartozó üst 4. századi formájáról van szó. Nagy M. kiemelte azt is, hogy a fogazott vonalban való forrasztás szinte csak a pannoniai anyagban fordul elő. E típus egy újabb szép példánya került elő a közelmúltban Szederkényben egy késő római településen Kovaliczky G. ásatásán44 (4. ábra). A különböző datálási javaslatokat az alábbi táblázat foglalja össze, a legmeggyőzőbb a magyar kutatók által képviselt álláspont. Mango -Bennett 1994 Painter 1990 Magyar kutatás 2008 1. Seuso-tál 4. sz. közepe 4. sz. második negyede 4. sz. közepe 2.Meleagrosz-tál 5. század 4. sz. második/harmadik negyede 375 előtt/a 4. sz. végéig 3. Achilles-tál 400 táján 4. sz. második negyede 375 előtt/a 4. sz. végéig 4. Geometrikus tál 4. század 3. század vége 4. sz. második harmada 5. Amphora 4./5. század 400 táján 4. sz. második fele 6. Dionysikus korsó 5. század 400 táján 4. sz. második fele 7. Állatalakos korsó 4.század 400 táján 4. sz. második harmada 8-9. Hippolytus-vödrök 5. század 4. sz. második fele 4. sz. második fele 10. Hippolytus-korsó 5. század 4. sz. második fele 4. sz. második fele 11-12. Geometrikus korsók 4./5. század-4. sz. második fele 13. tál 4./5. század-4. sz. második fele 14. szelence 4./5. század 4. sz. közepe 4. sz. második harmada 15. Bronzüst 6./7. század (később: 5. század)-4. század 16. Quadripusz-4. sz. közepe/második fele (17. Constantinus-tál) ' 336 NAGY 2009; MRÁV 2009. 32NAGY-TÓTH 1990a, 9. 33 MRÁV 2009. 34 MANGO 1990, 71; MANGO-BENNETT 1994, passim. 35 MANGO-BENNETT 1994,180. 36 V. von Gonzenbach in: KAISERAUGST I 1984, 294-297. 37 F. Baratte in KAISERAUGST I 1984, 192-193. 38 GÁSPÁR 1986. 39 TÓTH 2009. 40 MANGO-BENNETT 1994, 474-480. 41 MANGO 1990, 86-87. - Utóbb már korábbra, az 5. századra tette, de még mindig későbbre valós koránál: MANGO-BENNETT 1994, 480. « NAGY-TÓTH 1990b, 22-23; NAGY 1994, 296; NAGY 2009. «BENDER 1992,119-124. 44 Az M60-95. lelőhelyen előkerült üst szerepelt a Janus Pannonius Múzeum 2007-ben rendezett időszaki kiállításán, ltsz. R-2007.95.663.16. — A tárgy bemutathatóságáért Kovaliczky Gergelynek tartozom köszönettel. 215
