Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Lukács László: A Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium és a Szent István Király Múzeum
Alba Regia 37 (2008) LUKÁCS LÁSZLÓ A SZÉKESFEHÉRVÁRI CISZTERCI GIMNÁZIUM ÉS A SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM1 GIMNÁZIUM ÉS MÚZEUM, GIMNÁZIUM ÉS NÉPRAJZ A magyar néprajzi muzeológia születéséről szólva Andrásfalvy Bertalan említette, hogy a XIX. század utolsó harmadában, a nagyobb városokban és a megyeszékhelyeken igen gyakran iskolai gyűjteményekből kinőve alakultak meg az első vidéki múzeumok.2 Székesfehérváron némileg más volt a helyzet: itt 1873-ban egyesületi gyűjteményként jött létre a mai Szent István Király Múzeum jogelődje, de fejlesztésében, gyarapításában a Ciszterci Gimnázium tanárai egészen a második világháborúig jelentős szerepet játszottak. Közülük is kiemelkedő Marosi Arnold (1873-1939) tevékenysége, aki 1909-től 1937-ig a gimnázium természetrajz-földrajz szakos tanára, 1910 és 1939 között a múzeum igazgatója volt.3 Marosi múzeumszervező, múzeumépítő tevékenységére az idős fehérváriak közül még néhányan jól emlékeznek. Közülük dr. Ács Antal Kajetán atyával, a Ciszterci Szent István Gimnázium 1992-2000 közötti spirituális vezetőjével készítettem 2001. febmár 6-án interjút. Ács Antal 1930-38 között Marosi tanítványa volt. Az interjúban többek között arra emlékezett, hogy az 1920-as évek végén ciszterci diákok segítségével költöztették át a régi gimnázium (Oskola u. 7.) természetrajzi szertárában őrzött tárgyakat a múzeum Országzászló téri épületébe: „A természetrajzi szertár volt az első múzeumi lerakóhely, amelyik a gimnázium második emeletének a végén volt. Az a rész az ostrom alatt leégett. Előtte már kimentették belőle, amit tudtak az új gimnáziumba, mert ez e régi gimnáziumnak a végén volt, a második emeleten, a folyosó végén, a rajzterem után. Polcokon voltak a kerámiák, és amikor szállították át, akkor én még nem voltam diák, tehát ez a harmincas évek előtt volt. Amikor már a Marosi tanár úr meg a Polgár Iván, szintén ciszterci tanár, megcsinálták az Országzászló téri múzeum első emeletén a kiállítást. Ez a húszas évek végén volt, akkor vitték át. Köztünk, diákok között szerepelt a szállításnak a históriája. Az egyik fölsős diák segített szállítani a relikviákat, és akkor leejtette és összetörte. Akkor a Marosi a maga közvetlen természetességével megtitulálta: — Krazsóf, te marha, összetörted múzeumunk legszebb értékét, legszebb díszét, a nem tudom milyen köcsögöt! Krazsóf Kajetán később tanár lett, civil tanár, Pécsett tanított, és ott magyarosított, ha jól tudom Krassóira.” Ács Antal Kajetán korábban egy 6x6 cm-es fényképet is mutatott nekem a természetrajzi szertárról. A felvétel az 1930-as években készült az Oskola utca felől, amikor még nem állt a mai Csók István Képtár épülettömbje, ahonnan a régi gimnáziumnak a templomhoz két emelettel csadakozó részét nagy látószögű objektív nélkül le tudta fényképezni Pallos Bernardin ciszterci tanár. Amikor korábban mutatta nekem Kajetán atya a fényképet, sajnos nem kértem el reprózásra. Akkor egy imakönyvébe tette el, de az interjú készítésekor nem találta. Hagyatékában feltédenül elő kell keresni ezt a fontos iskolatörténeti és múzeumtörténeti dokumentumot. Marosi ásatásai a régészet felé irányították tanítványai figyelmét. Erről tanúskodik Riskó Iván 1984. február 23-án kelt feljegyzése. Riskó Iván számítástechnikai szervező nyugdíjasként a budapesti Néprajzi Múzeumban volt teremőr. Itt találkozott egykori fehérvári diáktársával, Kresz Mária néprajzkutatóval, akinek bíztatására feljegyzést készített a kápolnásnyéki középkori kápolna ásatásáról: „Riskó Iván nyugdíjas, jelenleg Budapest XII., Greguss u. 12. II. 29. sz. lakos, mint gyermek és serdülő ifjú szüleimmel Kápolnásnyéken laktam 1928. — 1939. X. 6. időszakban. 1928. IX. 1. — 1936. VI. 29. időszakban Székesfehérvárott a volt cisztercita rendi Szent István Gimnázium növendéke voltam, s ott is érettségiztem. Tanárom volt néhai Marosi Arnold főtisztelendő tanár úr, a jelenlegi I. István Király Múzeum volt igazgatója. Néhai édesapám, Riskó Iván volt Kápolnásnyék községi főjegyzője. A községben élt még néhai főtisztelendő 1 A Marosi Arnold Emléknapon, 2003. február 7-én, a Szent István Király Múzeumban elhangzott előadás. 2 Andrásfalvy 1982,18. 3 NÁMESY1939,11-14; DORMUTH 1939,1-22; FlTZ 1998, 7-8; B. HORVÁTH 2002, 589. 85
